Boldog IX. Piusz pápa 1870. december 8-án írta alá Quemadmodum Deus kezdetű dekrétumát, mellyel a Katolikus Egyház védőszentjévé nyilvánította Szent Józsefet. Ezen alkalom 150. évfordulóján, 2020. december 8-án tette közzé Ferenc pápa Patris corde- Atyai szívvel kezdetű apostoli levelét, s egyúttal meghirdette a Szent József-évet, amely 2021. december 8-ig tart.
E tematikus évben búcsú nyerhető, melyről az Apostoli Penitenciária hivatala dekrétumban rendelkezik.
Hetente jelentkező sorozatunkban Szent II. János Pál pápa Redemptoris custos – A Megváltó őrzője - című apostoli buzdításából (1989), illetve Ferenc pápa Patris corde – Atyai szívvel kezdetű apostoli leveléből (2020) közlünk részleteket, melyekből megismerhetjük, hogy mi az üzenete számunkra Szent Józsefnek: Szűz Mária jegyesének, Jézus nevelőapjának. Az egyes szemelvények után kérdések segítik az olvasottak elmélyítését. A teljes dokumentumok elolvashatók:
REDEMPTORIS CUSTOS
Szent II. János Pál pápa apostoli buzdítása Szent József személyéről, valamint Jézus Krisztus és az Egyház életében kifejtett tevékenységéről (17-21)
III. Az igaz férfi – a hitves
- „József egész élete hitbeli zarándokút volt. Ennek folyamán, akárcsak Mária, ő is hű maradt Istentől kapott hivatásához. Mária élete tökéletes beteljesítése annak az első »fiat«-nak, amelyet az angyali üdvözletkor mondott. József ellenben, amint föntebb mondottuk, amikor az angyal hírül adta neki Isten üzenetét, egyetlen szót sem szólt. Egyszerűen »úgy tett, ahogy az Úr angyala parancsolta neki« (Mt 1,24). Ez az első »tett« lett »József útjának« kezdete.Az út folyamán az evangéliumok egyetlen szót sem említenek, amit József mondott volna. József hallgatása azonban különleges jelentőségű: éppen hallgatásából olvashatjuk ki teljesen azt az igazságot, amelyet az evangélium ítélete tartalmaz róla: »igaz ember volt« (Mt 1,19).
Meg kell tanulnunk ezt az igazságot helyesen értelmezni, mert az egyik legfontosabb tanúbizonyságot tartalmazza az emberről és hivatásáról. A nemzedékek során az Egyház egyre figyelmesebben és tudatosabban olvassa ezt a tanúbizonyságot, miközben e páratlan igaz kincs gazdagságából »új és régi« (Mt 13,52) elemeket hoz újra és újra felszínre.”
- „Mindenekelőtt a názáreti »igaz« férfiú rendelkezik a hitves valamennyi szembeszökő jellemzőjével. Az evangélista Máriát így mutatja be: »A szűz egy férfinek, Józsefnek volt a jegyese« (Lk 1,27). Tehát az evangéliumok először a férj–feleség képéttárják elénk, s csak azután tudatják, hogy megkezdődött »az évszázadokon át elrejtett misztérium« (Ef 3,9) beteljesedése. (A zsidó nép szokása szerint a házasságkötés két részletben történt: először ünnepelték meg a törvényes házasságkötést, a tulajdonképpeni házasságot), és csak bizonyos idő elteltével fogadta a férj feleségét a házába. Tehát József, még mielőtt együtt élt volna Máriával, már a »férje« volt; Mária azonban megőrizte szíve mélyén a vágyat, hogy kizárólag Istennek szentelje magát. Megkérdezhetnénk, hogyan egyeztethető össze ez a vágy »a házasságkötéssel«. A választ egyedül és kizárólag az üdvtörténet fejleménye, vagyis Isten különleges cselekedete adja meg. Mária az angyali üdvözlet pillanatától tudja, hogy a szüzesség iránti vágyát meg kell valósítani, vagyis magát kizárólag és teljes értelemben Istennek kell szentelnie, hogy Isten Fiának anyja legyen. A Szentlélek közreműködésével létrejött anyaság az önátadásnak az a formája, amelyet Isten elvár attól a szűztől, aki József »jegyese«. Mária éppen ezért mondja ki a maga »fiat«-ját.”
„Az a körülmény, hogy ő József »jegyese«, bennfoglaltatik Isten tervében. Erre utal az általunk idézett két evangélista, különösen pedig Máté. Az angyal Józsefhez intézett szavai nagyon jelentősek: »Ne félj magadhoz venni feleségül Máriát, mert a gyermek, akit méhében hord, a Szentlélektől van« (Mt 1,20). Ezek ugyanis József hitvesének titkát világítják meg. Mária anyaságában is szűz. Benne a »Magasságbeli Fia« öltött magára emberi testet és lesz az »Emberfia«.”
„Amikor Isten az angyal szavaival Józsefhez fordult, úgy fordult hozzá, mint a Názáreti Szűz jegyeséhez. Ami Máriában a Szentlélek közreműködése által történt, egyben kifejezésre juttatja a házassági kötelék megerősítését, amely kötelék már korábban fennállt József és Mária között. Az égi küldött egészen világosan mondta Józsefnek: »Ne félj magadhoz venni feleségül Máriát.« Ami tehát korábban történt – József Máriával kötött házassága –, Isten akarata szerint való és ezért meg kell maradnia. Istenanyaságában Máriának továbbra is úgy kell élnie, mint aki »szűz és jegyese egy férfinek« (vö. Lk 1,27).”
- „Az éjszakai »hírüladás« szavaiból nemcsak azt az isteni igazságot hallja meg József, hogy hitvesének hivatása kimondhatatlanul fönséges, hanem újra felidézi az igazságot saját hivatásáról. Ez az »igaz« ember, aki a választott nép legnemesebb hagyományainak szellemében szerette a Názáreti Szüzet és a házassági szeretet kötelékére lépett vele, most Istentől kap ismét megbízatást erre a szeretetre.”
„»József úgy tett, ahogy az Úr angyala megparancsolta neki, és magához vette feleségét« (Mt 1,24). A gyermek, akit Mária hordoz, »a Szentlélektől származik«. Nem kell ebből a kijelentésből is arra következtetnünk, hogy József hitvesi szeretetét szintén újjáformálta a Szentlélek? Nem kell-e arra gondolnunk, hogy Isten szeretete, amely a Szentlélek által árad az emberek szívébe (vö. Róm 5,5), a legtökéletesebb módon formál mindenféle emberi szeretetet? Hiszen egyedülálló módon átalakítja a házastársak hitvesi szeretetét is, miközben elmélyíti és felmagasztosítja benne mindazt, ami emberhez méltó és szép, ami magában hordozza a kizárólagos önátadásnak, a személyek összetartozásának és a Szentháromság misztériuma szerinti, igazi összetartozásnak a jegyeit.”
„»József magához vette feleségét. De nem ismerte meg, amíg világra nem hozta fiát« (Mt 1,24-25). Ezek a szavak egy másfajta házasságbeli közelségre utalnak. Az összetartozás mélysége, vagyis az egység, a személyek közötti kapcsolat lelki ereje – végső soron az »Éltető Lélektől« származik (vö. Jn 6,63). József, aki engedelmeskedett a Léleknek, éppen benne fedezte fel újra a szeretet forrását, férfiúi és hitvesi szeretete forrását. Ez a szeretet nagyobb volt, mint az, amit az »igaz ember« emberi szívének lehetőségei szerint kívánhatott volna magának.”
- „A liturgia úgy ünnepli Máriát, mint »akit a házastársi és szűzi szeretet köteléke fűz össze Józseffel, az igaz emberrel«.[31]Valóban, a szeretet két formájáról beszélhetünk, amelyek együttesen jelenítik meg az Egyház mint szűz és jegyes titkát, melynek jelképe Mária és József házassága. »A szüzesség és az Isten országáért vállalt cölibátus nemcsak hogy nem állnak semmiféle ellentmondásban a házasság méltóságával, hanem feltételezik és megerősítik azt«. »A házasság és a szüzesség Isten és az ő népe szövetsége misztériumának és a belőle fakadó életnek két megnyilvánulási módja«.”[32]
„József önmaga teljes föláldozásával kifejezi az Isten Anyja iránti nemes szeretetét, fölajánlván magát »jegyajándékként«. Jóllehet biztos, hogy vissza akart vonulni a kapcsolatból, nehogy akadályozza Istennek ama tervét, amely Máriában már megkezdte teljesedését. Mégis, az angyal kifejezett utasítására továbbra is együtt marad vele, és tiszteletben tartja azt, hogy Mária kizárólag Istennek adta magát.”
„Másrészről éppen a Máriával kötött házasságból sarjadt József számára egyedülálló méltósága és Jézus feletti jogainak együttese. »Az Istenanya méltósága kétségkívül oly nagy, hogy ennél magasztosabb senkié sem lehet. Mivel azonban a Boldogságos Szűz és József között házassági kötelék állt fenn, semmi kétség nem fér hozzá, hogy József mindenki másnál közelebb áll ahhoz a nagy méltósághoz, melynek alapján az Istenanya minden teremtményt felülmúl. Márpedig a házasság az a legmagasabb rangú közösség, amely természete szerint együtt jár a javaknak a felek közötti közösségével. Ezért, amikor Isten hitvestársul adta Józsefet a Szent Szűznek, nemcsak élettársul, szüzessége tanújául és házassága oltalmazójául rendelte, hanem azért is, hogy e házassági szerződés által ő is részesedjen Mária kiemelkedő méltóságában.«”[33]
- „Ilyen szeretetkötelék tartotta össze a Szent Család életét.Kezdetben a betlehemi szegénységben, aztán az egyiptomi száműzetésben, végül názáreti létükben. Az Egyház mély tisztelettel övezi ezt a családot és példaképül állítja valamennyi család elé. A megtestesülés misztériumába közvetlenül bevont názáreti család maga is különleges titok. Ehhez a titokhoz – mint a megtestesülésben – hozzátartozik az igazi apaság: az Isten fia családjának emberi formája igazi emberi család, melyet Isten titka alakított ki. E családban József az atya: atyasága nem vezethető vissza gyermek nemzésére, és mégsem »látszólagos«, vagy »pót«-apaság, hanem rendelkezik az emberi apaság teljes igazságával, az atyának a családban betöltött feladatával. Itt is a személyi egység (= unio hypostatica) egyik következményével találkozunk: az Isteni Személy, az Ige–Fiú egységébe fölvett emberi természettel. Az emberlét fölvételével Krisztus ugyanis fölemelt magába minden emberit, különösen a családot, földi létének első föltételét. Ebben az összefüggésben József földi atyasága szintén fölvételt nyert.”
„Máriának a tizenkét éves Jézushoz intézett szavai ennek fényében tárják föl igazi jelentésüket: »Atyád és én aggódva kerestünk.« Ez nem egy szokásos beszédfordulat: Jézus anyjának szavai a megtestesülés teljes igazságára utalnak, amely a názáreti család titka. József, aki a „hit engedelmessége által” kezdettől fogva elfogadta Jézus feletti földi atyaságát, miközben a Szentlélek fényét követte, amelyet az ember a hit által nyer el, minden bizonnyal egyre nagyobb mértékben fedezte fel atyaságának kimondhatatlan ajándékát.”
Elmélkedést segítő kérdések:
- „Isten szeretete, amely a Szentlélek által árad az emberek szívébe, a legtökéletesebb módon formál mindenféle emberi szeretetet.” (RC:19) Családi kapcsolataimban hol lenne leginkább szükség a Szentlélek formáló erejére?
- Szoktam-e imádkozni azokért, akikkel nehezen értek szót vagy konfliktusaim vannak, illetve teszek-e valamit ennek megoldása érdekében?
- „Ilyen szeretetkötelék tartotta össze a Szent Család életét.Kezdetben a betlehemi szegénységben, aztán az egyiptomi száműzetésben, végül názáreti létükben.” (RC: 21)Felismerem-e Isten szeretettervét életemben? Ismerem-e felmenőim történetét, múltját, mely jelenem alapja?
Jegyzetek:
[31] könyörgés a Boldogságos Szűz Mária miséjéből, 1, „Názáreti Szűz Mária,” prefáció.
[32] Apostoli buzdítás Familiaris Consortio (1981. november 22.), 16:106. cit., p. 98.
[33] XIII. Leó, Quamquam pluries enciklika Szent Józsefről (1889. augusztus 15.): idézet helye, pp. 177f.
Előző rész megtekinthető: https://pecsiegyhazmegye.hu/hirarchivum/4409-szent-jozsef-tanit-minket-is-vi-resz
Forrás: katolikus.hu
Fotó: PEM, Shutterstock
