Június 27-én Keresztelő Szent János búcsút ünnepeltek Nagykozár templomában, mely alkalomból Felföldi László pécsi megyéspüspök mutatott be szentmisét paptestvéreivel együtt.
Ezt követően megáldotta a Keresztelő Szent János-templom falán elhelyezett emléktáblát, melyet a templom alapításának 285. évfordulója alkalmából állíttatott Nagykozár Községi Önkormányzata, a Horvát és a Német Nemzetiségi Önkormányzat.
Keresztelő Szent János példája nagyon aktuális – emelte ki prédikációjának kezdetén Felföldi László pécsi megyéspüspök. „Keresztelő Szent Jánosnak egy speciális üzenetet, feladatot készített az Isten. De mindenkinek ilyent készít! Minden embernek kivétel nélkül. Minden gyerek az Istentől egy olyan küldetést kapott, amit senki más ezen a földön. Az emberi méltóság az, hogy te ennek a világnak, az emberiségnek egy olyan üzenetet tudsz elmondani, kell elmondanod, amit senki más ezen a földön nem kapott meg, nem tud elmondani. Mindnyájunk élete rendkívül különleges. Isten kiválasztottai vagyunk.”
A pécsi megyéspüspök a gyermeknevelés egyik legfontosabb feladatának tekinti ennek az isteni üzenetnek az átadását. A gyermek Isten ajándéka – emlékeztetett, majd hozzátette, – az a nagy feladat, hogy a gyermeket úgy neveljük föl, hogy megértse: Istennek terve van vele. Az ő életének öröme, boldogsága, szépsége csak az Istennel való úton lehetséges. Minden más vergődés, zavar, bizonytalanság. Fontos, hogy a mindennapokban legyen lehetőségünk a csendre, a zavartól mentes kommunikációra. Keresztelő Szent János példájából látjuk, hogy a csendben találkozik Istennel és így teljesedik ki az élete. A személyes kapcsolatokban a csenddel övezett figyelemre és az egymás iránti odafigyelésre helyezzük a hangsúlyt.
„Isten rendkívüli, Isten átlépi a kiszámíthatóságot.” – fogalmazott Felföldi László. Zakariás példáját látva az Isten tud csodákat tenni ott, ahol azt gondoljuk, hogy már nincs élet, már nincs tovább. „Ha nem hiszek Istenben, akkor néma leszek. Most az Egyházban élők legnagyobb gondja, szenvedése, bezártsága a némaság. Olyanok vagyunk, mint Zakariás. Nem tudunk megszólalni. Nem beszélünk az élő hitünkről. A családi asztalnál beszélünk a hitünkről? Nem beszélünk, némák vagyunk. Ez a halott hit. Zakariás is imádkozott, templomba járt, de nem tudott beszélni. A lényeg, hogy az Isten valami különleges feladatra bízta meg. Isten tud a lehetetlen helyzetből is rendkívülit csinálni. Ehhez viszont nekem oda kell állnom az Isten elé, az Isten akarata mellé, mert Ő különleges feladatot bízott rám.”
A búcsús szentmisét követően emléktábla-avatásra került sor, melyet a Nagykozár Községi Önkormányzata a Horvát és a Német Nemzetiségi Önkormányzattal együtt helyezett el a templom falán. A tábla a templom alapításának 285. évfordulójának állít emléket.
Fotó: Harasztovics Arnold
