Május 13-án a Pécsi Egyházmegye hagyományos gyalogos zarándoklatával megkezdődik a búcsúszezon Máriagyűdön, ahol ez év végéig 18 zarándoklatot tartanak. A bátai Szent Vér kegyhelyen idén négy főbúcsúba, Máriakéménden három búcsúba várják a híveket.
Máriagyűdön a Pécsi Egyházmegye hagyományos gyalogos zarándoklata az egyik leglátogatottabb búcsú, melyre rendszeresen több ezer zarándok szokott érkezni. De külön zarándoklat keretében érkeznek a kegyhelyre az édesanyák, a nagyszülők, a gyermeküket elvesztettek, az özvegyek, a sérültek, a szenvedélybetegek, a nemzetiségek közül a horvátok, a székelyek, a németek, a cigányok, továbbá a motorosok számára is vezetnek zarándoklatokat, de érkeznek zarándokcsoportok az ország távolabbi településeiről, valamint határainkon túlról is. A Máriagyűdi kegyhely búcsúnaptára ITT érhető el.
A bátai Szent Vér kegyhelyen Jézus Szent Szívének ünnepe, Jézus Drága Vérének emléknapja és Urunk színeváltozása ünnepe, illetve gyalogos zarándoklatok is szerepelnek az idei évi búcsúnaptárban, mely megtekinthető ITT.
A gyalogos zarándoklatok a zsidók jeruzsálemi zarándokútjainak mintájára alakultak ki a kora középkorban, amikor a keresztények elkezdték felkeresni a szent helyeket. A keresztény zarándoklatok célja a vezeklés, a lelki megtisztulás, a betegségből való gyógyulás vagy egy bizonyos ügyért történő imádkozás. Alapja a minden emberben meglévő vágy olyan helyek után, ahol a természetfölötti világgal közvetlenebbül találkozhat.
A zarándoklaton a jámbor hívő buzgóságból keresi föl az Úr Jézus, a Szűzanya és a szentek életének állomásait és ereklyéik őrzésének helyeit. A zarándoklat során ugyanakkor nemcsak az úti célra történő megérkezésen, hanem a testet és lelket egyaránt erősítő zarándokúton is komoly hangsúly van, ugyanakkor a zarándoklatok célja sok esetben a búcsú elnyerése.
A búcsú az Isten színe előtt a bűnbánat szentségében már föloldozást nyert, azaz megbocsátott bűnökért járó ideigtartó büntetések elengedése. A búcsút a katolikus ember – aki már előzetesen teljesítette a bűnbocsánat kiszabott feltételeit – az Egyház segítségével nyeri el. A búcsú lehet részleges vagy teljes, attól függően, hogy a bűnökért járó ideigtartó büntetéstől részlegesen vagy teljesen szabadít-e meg. Minden hívő nyerhet búcsúkat önmaga számára vagy az elhunytak javára, azaz búcsút vehet a különben reá váró büntetésektől.
Isten országában rend van és igazságosság, ami azt jelenti, hogy minden jótett jutalmat és minden rossz tett, azaz bűn büntetést kap, vagy e földi életben, vagy a másvilágon. Miként a jutalom arányos a jótett érdemével, úgy a büntetés is arányos a bűn súlyával.
A bocsánatos bűnökért ideig tartó, a halálos bűnökért örökké tartó büntetés, azaz kárhozat jár. Ha az ember bocsánatot nyer a bűneire, visszakapja az elvesztett kegyelmi életet, s újra kedvessé válik Isten szemében. Ez Isten irgalmának ajándéka. Isten azonban igazságos is, és igazságossága megköveteli, hogy az elkövetett bűnök büntetést kapjanak. Ezért marad vissza mind a halálos, mind a bocsánatos bűnök megbocsátása után bizonyos mennyiségű, azaz bizonyos ideig tartó büntetés, melyet az ember vagy leró, vagy elengedését külön ajándékként megkapja. Ez az elengedés a búcsú, innen ered a kifejezés használata az egyházi szóhasználatban.
A máriagyűdi bazilia és kegyhely búcsúnaptára ITT megtekinthető.
A bátai Szent Vér kegyhely búcsúnaptára ITT megtekinthető.
A máriakéméndi kegyhely búcsúnaptára ITT megtekinthető.
Szöveg és fotó: Pécsi Egyházmegye
Pécsi Egyházmegye
Az oldalon közzétett fotók és a szöveg részben vagy egészben történő felhasználása kizárólag forrásmegjelöléssel vagy a Pécsi Egyházmegye írásos hozzájárulásával engedélyezett.
