Felföldi László pécsi megyéspüspök meghívására papi találkozóra érkeztek Máriagyűdre a Pécsi Egyházmegye lelkipásztorai május 23-án. A szentmisén dr. Kvanduk Frigyes, az egyházmegye általános helynöke mondott szentbeszédet.
A máriagyűdi kegytemplomban tartott találkozón a Pécsi Egyházmegye papjai készhez kapták az új misekönyvet, a szentmise megújított szertartáskönyvét. A változásokról, melyekhez kapcsolódó részletek ITT olvashatók, Máger Róbert püspöki irodaigazgató tájékoztatta a lelkipásztorokat.
Az előadás után a papság részvételével celebrált püspöki szentmisén dr. Kvanduk Frigyes szentbeszédében a spiritualitásról beszélt. A Pécsi Egyházmegye általános helynöke kiemelte, a spiritualitás vagy lelkiség szavak alapját a lélek képezi, ami bibliailag levegőt, a levegő mozgását jelenti. Amikor a levegő áramlása az ember életében abbamarad, akkor az ember meghal. A legáltalánosabb szóhasználatban azonban a spiritualitás a hit megvalósítását jelenti.
A mi világunk fogalmi szinten egészen bezárt. Ezt úgy lehet elképzelni, mint egy absztrakt kép jelentését, értelmezését. Az absztrakt kép nem más, mint a beszéd fogalmi elutasítása. Ez nem azt jelenti, hogy ez rossz eszköz, ellenkezőleg, ez kiváló eszköz, de nem a minden. A minden, amit életünkben keresünk, nincs a kezünkben. Az ember ebben az értelemben egészen kifosztott. Amikor ennek a helyzetnek a gyökerét keressük, magát az Istent keressük, aki meg tudja és meg is akarja rajzolni azt a koordinátarendszert, melyben saját személyiségünket el tudjuk helyezni – fogalmazott dr. Kvanduk Frigyes.
Az Isten első ajándéka az, hogy az általa felrajzolt koordinátarendszerben feltételezi azt a pontot, ami mi vagyunk. Ez az ajándék nem több és nem is kevesebb, mint az, hogy szemünk, szívünk van az Istenre. Ezt mai világunk figyelmen kívül hagyja, emiatt káosz alakul ki, ami szép lassan a mi gondolkodásunkba is beszűrődik és érvényre jut. Ez a szemlélet megbénít bennünket. Ha megnézzük, hogyan gondolkoznak ma (nem csupán katolikus) egyházi szinten például az emberről, a házasságról vagy a pénzről, akkor tetten érhetjük ezt a gondolkodásmódot. Mindenki szabad szeretne lenni, erre vonatkozik a liberális szó is, ugyanakkor ez köt gúzsba leginkább bennünket. A szabadság a szegénységünkben van. Amikor az Isten előtt megállunk és semmi nincs a kezünkben, egyedül a szívünk nyitott. Ez óriási ajándék. Elsőként tehát meg kell teremtenünk a rendszereinktől, dolgainktól, akár a nyelvi kifejezőeszközeinktől, szavainktól és fogalmainktól való távolságot. Ez a csend a spiritualitás kiinduló pontja. Élhetünk vele, vagy elhanyagolhatjuk.
A szónok Pál apostolt idézte: „Mivel tehát a hit révén megigazultunk, békében élünk az Istennel, Urunk, Jézus Krisztus által. Általa jutottunk hozzá a hitben a kegyelemhez, amelyben élünk, és dicsekszünk a reménységgel, hogy az isteni dicsőség részesei lehetünk” (Róm 5,1-2). Itt is tetten érhető a héber gondolkodás, amelyben nincs jövő idő csak jelen . mutatott rá. Az Isten a mostban él, létezik, és egészen, teljesen jelen van. Az imádság a személyes létünknek a megtapasztalása. Az, amit mindenki keres, az igazi kapcsolat az Istennel, aminek kiindulópontja a fentebb említett csend - fogalmazott a helynök.
Még egy lépéssel tovább visz minket spiritualitásunk megértésének útján a lábmosás jelenete az utolsó vacsorán - emelte ki a szónok. Jézus mindig határozott feladatokat adott a tanítványoknak, utasította őket, míg itt egy prófétai tettel új szintre emeli kapcsolatukat. Itt arról a megajándékozottságról van szó, ahogy Isten szolgálja az embert. Ez egy elgondolhatatlan mélységű helyzet. Jézusban az Isten egészen, teljesen jelen van és szolgálja az embert. Lemegy a rabszolgák szintjére és ezen keresztül mutatja be, hogy számunkra mennyire fontos, hogy a mi szegénységünket megajándékozza. János hozzáfűzi: „Ha ezt megértitek, s tetteitekben ehhez igazodtok, boldogok lesztek” (Jn 13,17). Jézus nem morális példát ad, hanem ránk bízza küldetését, hogy az emberek felé megjelenítsük az Atyát. Ezt a jelenben teszi ma is és ez az életünk igazi mélysége – zárta a paptársaihoz intézett beszédét dr. Kvanduk Frigyes.
A papi találkozó a szentmisét követően közös ebéddel és kötetlen beszélgetéssel zárult.
Szöveg és fotó: Pécsi Egyházmegye
Pécsi Egyházmegye
Az oldalon közzétett fotók és a szöveg részben vagy egészben történő felhasználása kizárólag forrásmegjelöléssel vagy a Pécsi Egyházmegye írásos hozzájárulásával engedélyezett.
