A Katolikus Karitász 2021. június 23-án ünnepelte megalakulásának 90., pécsi csoportja pedig újjászervezésének 30. jubileumát. Ennek kapcsán emléktáblát avattak dr. Szalai János címzetes prépost, teológiatanár, az újjáalakult Pécsi Karitász első igazgatójának tiszteletére a Janus Pannonius utca 4. szám alatti épület homlokzatán.
PRO MEMORIA
„Hálát mondok Istennek, hogy pap vagyok.”
Dr. Szalai János címzetes prépost, teológiatanár, a pécsi Karitász első igazgatójának emlékezete
Jelen írásunkba felidézzük János Atya életútját: Szalai János[1] 1923. július 7-én született „hagyományőrző, keresztény családban”[2] a Tolna megyei Tamásiban. Édesapja Szalai János[3] királyi bírósági végrehajtó, édesanyja Kersák Rozália[4] voltak. Egy húga született 1926-ban, Magdolna[5], aki később főkönyvelőként dolgozott Pécsett.
A Szalai család az 1930-as évek elején (Fényképezte: Tapasztó Andor)[6]
Alsófokú tanulmányait 1929-ben Tamásiban a Római Katolikus Elemi Népiskolában kezdte meg, 1930-ban pedig a pécsi Belvárosi Magyar Királyi Állami Elemi Fiúiskolában folytatta.
Szalai János ciszterci diák
Középiskolai tanulmányait 1933 és 1941 között – kitűnő, majd jeles eredménnyel[7] – a pécsi ciszterci rend Nagy Lajos Gimnáziumban végezte: osztályfőnökei dr. Nyolcas Ipoly és dr. Böröcz Marcell ciszterci tanárok voltak. Tagja volt – konzultor, asszisztens, valamint prefektus tisztségben – a Szeplőtelen Fogantatásról nevezett, Szent Alajos pártfogása alatt álló Mária-kongregációnak, ami ettől fogva meghatározta életét: a közös imádságok, a missziók részére való gyűjtések által. Itt döntött a papi hivatás mellett: „Átéreztem a határokon átívelő Egyház tagja vagyok és összeköt Istennel az ima, és a jó Isten pedig minden emberhez küld a jó hírrel, az evangéliummal.”
A Szeplőtelen Fogantatásról nevezett, Szent Alajos pártfogása alatt működő Mária-kongregációba való felvételének emléklapja[8]
Középiskolai évei alatt szorgalmas munkájáért több alkalommal pénz- és könyvjutalomban részesült. A művészeti rajzban és a vívásban jeleskedett. 1940 őszén ő szervezte meg a Ciszterci Eszperantó Kör első eszperantó tanfolyamát. Az iskolán belül létrejött Faludi Ferenc Önképzőkör lapkezelője volt, színielőadásaiban is részt vett: VIII. osztályban, 1940. december 21-én a Mária-kongregáció karácsonyi ünnepségére ő tanította be és rendezte Szentiványi És jöve napkeletről három bölcs című három felvonásos színművét.
Nyelvtudása: latin, német, olasz, francia és eszperantó volt. 1941 júniusában kitüntetéssel érettségizett le.
A ciszterci rend pécsi Nagy Lajos Gimnázium 1941-ben végzett növendékei[9]
1941 szeptemberétől a Pécsi Püspöki Szemináriumban végezte felsőfokú tanulmányait. Tanárai között meghatározó volt dr. Dőry László dogmatikatanár. Megismerkedett a papi lelkiségi mozgalommal, a kispapnevelés feladataival. Szemináriumi éveit betöltötték a keresztény szociális és hazafias mozgalmak gondolatai. Tagként tevékenyen részt vett a Pécsi Növendékpapság Szent Pál Egyházirodalmi Társulata munkájában, továbbá 1945/46-ban annak lapjának a Szemináriumi Életnek[10] a szerkesztésében is.
1946. június 23-án szentelte pappá a Pécsi Székesegyházban Virág Ferenc megyéspüspök (1926–1958) Bogáthy Lászlóval, Havassy Szilárddal, Pirgi Tivadarral, Völgyes Oszkárral és Dalos Mátyással együtt. Június 29-én tartotta első szentmiséjét, ugyancsak Pécsett.
Szalai János első szentmisés emlékei (Pécs, 1946. június 29.)[11]
1947/48-ban hatodéves teológiai tanulmányait Budapesten, a Központi Papnevelő Intézetben folytatta, ahol summa cum laude minősítéssel végzett. Itt hallgathatta Horváth Sándor dominikánus professzor (1884–1956) előadásait, aki szintén nagy hatással volt rá.
A Központi Szemináriumban 1948-ban végzett növendékek tablója[12]
A Pázmány Péter Tudományegyetem Hittudományi Karán 1950. március 31-én szerzett teológiai doktori fokozatot.
Szolgálatát 15 évig baranyai és tolnai plébániákon töltötte: 1946–1947-ben Püspökszenterzsébet, 1948–1949-ben Ozora, 1950-ben Olasz után 1951–1952-ben Görcsöny, 1953-ban Szekszárd Belváros, 1961-ben Szentdénes következett: „Tizenöt évig szokásos plébániai feladatokat végeztem, boldogan miséztem, prédikáltam, gyóntattam, és esőben, sárban jártan hit-oktatni a kis falusi, pusztai iskolákba.” Egyre sürgetőbb feladatának tekintette a gyerekekkel a Szívgárdát, a KALOT és a KALÁSZ[13] munkájának folytatását. Az 1950-es években a papi rekollekció szervezése is rá hárult. Kezdő papként nagy ajándékként élte meg, hogy összeismerkedhetett Marton Boldizsár Marcell (1887–1966) karmelita atyával, aki növelte benne az önismeretet és a Mária-tiszteletet.
Szalai János Görcsönyben az elsőáldozókkal 1952-ben (Fényképezte Hollódy Elemér)[14]
1961 szeptemberében dr. Cserháti József káptalani helynök (későbbi megyéspüspök 1964–1989) javaslatára a Győri Szeminárium dogmatika és fundamentálteológia tanára, továbbá szemináriumi elöljárója lett.[15] 26 évet töltött, 1987 júniusáig ott, örömmel és élvezettel tanított, felelősséget érezve a papi munkára készülő fiatalok képzésében.
A Győri Szeminárium hallgatói Szent Pál napon 1962-ben[16]
A második Vatikáni Zsinat (1962–1965) után a tananyagoknak a zsinati tanítások szellemében való átdolgozását kapta feladatul. Győri működése során számos esetben hívták papi rekollekciók, lelki napok és triduumok megtartására.
1967/68-ban a Pápai Magyar Intézet ösztöndíjasaként római Pápai Gergely Egyetem hallgatója lett: itt hallgathatta Alszeghy Zoltán (1915–1991) jezsuita professzor előadásait.
A Pápai Gregoriánum Egyetem végzős hallgatói 1967/68-ban[17]
Jelentős szerepe volt a szemináriumi jegyzetek kiadásában szerkesztőként és lektorként. Egy háromkötetes főiskolai jegyzetsorozatot is közreadott a Szent István Társulat kiadásában: „Nemcsak a katolikus, de a protestáns közvélemény szerint is, Szalai János pécsi hittudományi főiskolai tanár könyve hazai viszonylatban az elmúlt esztendő legjelentősebb katolikus homiletikai eseménye.” Dr. Cserháti József pécsi megyéspüspök az előszóban összegezte: egy „liturgikus papi segédkönyvet” vehet kézbe az érdeklődő olvasó. „A mű a hívek lelki életének a második vatikáni zsinat hatására megindult liturgikus elmélyítésére »az itthoni próbálkozások első foglalata«”.[18]
Szalai János: Igehirdetés és liturgia I–III.
- Szalai János: Igehirdetés és liturgia I. A karácsonyi ünnepkör. Szent István Társulat, Budapest, 1970.
- Szalai János: Igehirdetés és liturgia II. A húsvéti ünnepkör. Szent István Társulat, Budapest, 1970.
- Szalai János: Igehirdetés és liturgia III. Szentháromság ünnepétől ádventig. Szent István Társulat, Budapest, 1970.[19]
A Katolikus Teológiai Főiskolai Jegyzetek gépiratos sorozatának szerkesztője és lektora az 1970-es 1980-es években. További hét könyv megjelentetésében volt munkatárs:
Szerzőtárs
- A II. Vatikáni Zsinat tanításai. A zsinati döntések magyarázata és okmányai. Összeáll. Bán Endre – Farkas Lajos – Goják János – Hevenesi János – Horváth Lajos – Horváth Lóránt – Kelemen Vendel – Keresztes Szilárd – Kovács József – Lőrincz Imre – Mészáros Károly – Seregély István – Sólymos Szilveszter, Szabó Gyula – Szalai János – Várnagy Budapest, 1975.
- Akik Krisztus követségében járnak. Összeáll. Hevenesi János – Brückner Ákos – Horváth Lóránt – Popráczy Ernő – Rédly Elemér – Szalai János – Vághy István. Budapest, 1981.
Szerkesztő
- Boda László: Erkölcsteológia I–IV. Budapest, 1980. (Katolikus Teológiai Főiskolai jegyzetek)
- Csanád Béla: Evangelizáció. Budapest, 1982. (Katolikus Teológiai Főiskolai jegyzetek)
- Előd István: Egyháztan. Budapest, 1980. (Katolikus Teológiai Főiskolai jegyzetek)
- Tomka Ferenc – Horváth Lóránt: Gyakorlati teológia. Budapest, 1980. (Katolikus Teológiai Főiskolai jegyzetek)
Lektor
- Előd István: Dogmatika. I–IV. [Budapest, 1974–1976.] (Katolikus Teológiai Főiskolai jegyzetek)
Számos tanulmánya jelent meg a Teológia – Hittudományi Folyóiratban, a Szolgálatban. Az 1980-as években szerkesztője volt a Teológiai Évkönyvnek[20] és a Magyar Katolikus Almanachnak.[21] A 2000-es évek közepétől a Katolikus Lexikon szócikkeinek megírásában is tevékenyen kivette a részét.
Az 1970-es években megbízást kapott a teológia tanárok januári továbbképzési konferenciák megszervezésére, amelynek rendszeres vendégei lettek a határon túli kollégák is. A Püspöki Kar pedig kinevezte a Papi Továbbképző Bizottság (Commissio pro Renovatione Theologica Sacerdotum) és az Országos Hivatásgondozási Bizottság (Commissio „Operis Vocationum”) titkárává (1974–1989).
1971-től a Pécsi Egyházmegye püspöki tanácsosa lett, 1984-ben iregi címzetes préposti címet kapott[22]. Az Egyházmegyei Hivatásgondozó Bizottságának (Commissio Dioecesana Operis Vocationum) vezetője volt 1984-ben. 1985-ben megszervezett egy hároméves levelező teológiai tanfolyamot (Egyházmegyei Teológiai Tanfolyam) világi felnőttek számára, hogy hitüket elmélyítsék és tudatosabbá váljanak. Több száz hallgató végzett a tanfolyam keretében és lett hitoktató vagy plébánia-igazgató.
Az 1999–2002-es Egyházmegyei Teológiai Tanfolyam emléklapja
A szegények iránti segítőkészségét otthonról hozta magával: ahogy életfilozófiájában vallotta – „Segíteni, mert csak ez számít.” A gimnáziumi Mária-kongregáció szociális szakosztályával sokszor látogatták meg a szegényeket, gyűjtöttek számukra élelmiszert. A Pécsi Egyházmegye engedélyt kapott a karitászmunka megkezdésére, amelyet korábban betiltottak. 1988. második felében Cserháti megyéspüspök az erdélyi menekültek megjelenését követően megbízta Szalai Jánost az egyházmegyei karitász (Pécs Egyházmegyei Caritas Központ) megszervezésével és vezetésével A formálódó szervezet székhelye a Janus Pannonius utca 4. számú, hajdani kanonoki ház udvari épületei lettek.
A Karitász székhelye a Janus Pannonius utca 4. szám alatt (Fényképezte: Kalmár Lajos)
Már másnap megkezdődött a menekültek befogadása és az adománygyűjtés. (1988–1991). Fokozatosan építették ki az irodákat, a plébániai karitászokat és a raktárakat. Rendszeressé váltak a pénz-, ruha- és élelmiszeradományok. Az erdélyi menekültekkel vasárnap délután a Pálos templomban találkozott, elmélkedtek, előadásokat hallgattak a magyar történelemből és irodalomból. Sok esetben alkalmi munkát is tudtak adni a rászorulóknak. Emellett a hazai szegény sorsúak megsegítése is kiemelt feladat volt, továbbá hittanosok, hajléktalanok, szegény sorsúak, roma, cserkészek, határon túliak táboroztatása, lelkigyakorlatok (szociális témájú) szervezése, végül a hallássérült pasztoráció.
A Caritas Hungarica logója
Az 1991 és 2001 között dúló délszláv háború újabb menekülthullámot indított meg Magyarországra. Ekkor indult meg a segélyek fogadása: az állami segítségnyújtás mellett Németországból, Hollandiából, Dániából, Ausztriából, valamint Svédországból. 10 000 dolláros adományt küldött II. János Pál pápa is.
Szalai János visszaemlékezése ezen időszakra: „…a pécsi karitász újjászervezése megelőzte az országos karitászét. 1988-ban kaptam Dr. Cserháti József püspöktől a megbízást a karitász újraindítására, melyre augusztusban került sor. Ez az időpont az erdélyi menekültáradat kezdete volt. Valamit tenni kellett azokért, akik életük kockáztatásával jöttek Magyarországra. Sajnos, 1988 végéig, ha elfogták, visszatoloncolták őket. Ez a helyzet csak 1989-ben változott meg. A karitász működött és fogadta őket: pénzt adtunk, alkalmi munkát szereztünk, élelmiszert és ruhát osztottunk, programokat, tájékoztató előadásokat szerveztünk számukra.”
1994 júliusában elindította az ingyenesen terjesztett Katitász Újságot, amely összekötő kapocs kívánt lenni a plébániai karitászcsoportok között. A lap 1997 decemberéig negyedévente jelent meg.[23]
A Karitász Újság első és utolsó számai[24]
1994-től a pécsi egyházmegye nélkülözői, szegény sorsú lakosai számára népkonyha, sokgyermekes családoknak élelmiszercsomagok, rendszeres tízórai a nélkülöző iskolás gyerekeknek, az elszegényedett bányászcsaládok megsegítése, karitász-óvoda működtetése, és szenvedélybetegeket gondozó központ – csakhogy szerteágazó karitatív tevékenységből morzsákat felvillantsunk. Aktív szervezője lett a különféle továbbképzéseknek: így az Alapfokú Szociális Tanfolyamnak, a Családpasztorációs Tanfolyamnak, az emelt szintű szociális asszisztens-képzésnek. A Karitász munkájáról rendszeresen számolt be a Dunántúli Napló hasábjain, itt tette közzé a felhívásokat az egyes adománygyűjtésekre.
Szalai János 2001. augusztus 15-tel vonult nyugdíjba, de papi hivatását (lelkipásztori kisegítés) ameddig egészségi állapota engedte, tovább folytatta.
Dr. Szalai János gyémántmiséjén és egy közös miséjén Werner Imre és Garadnay Balázs atyákkal[25]
2006 júniusában ünnepelte pappá szentelése 60. (gyémántmise), 2011 júniusában pedig 65. évfordulóját (vasmise).
Dr. Szalai János pappá szentelési emléke vasmiséjére (2011)[26]
Édesanyja 1989-es halála után a Jókai Mór utca 34. szám alatti lakásukban maradt, de a Karitász házban (utcafronti részen balra) is volt lakása. Utolsó hónapjait pedig a Szent Lőrinc Gondozóházban töltötte, ahol lelkipásztorként működött lakótársai között.[27]
Munkásságáért számos elismerésben részesült az évek során: 1992-ben Pro Communitate Pécs elismerést kapott[28], amelyre a hozzá megszokott szerénységgel ekképpen reagált: „Az elismerés nem nekem szól, a „Pro Communitate” az egész szervezet és az abban aktívan tevékenykedő embereket illeti meg.”[29] 2001-ben „Pécsi Cigányságért” díjat vehetett át a Pécs Városi Cigány Kisebbségi Önkormányzattól a cigányság körében végzett kiemelkedő és áldozatos munkájáért[30]. 2002-ben és 2005-ben az Év Szociális Segítője kitüntető címet adományozta neki Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Támogatási Közalapítványa.[31] 2009-ben Pécs Város Napja keretében adtak át neki Pécs Város Szociális Díját.[32] 2010-ben a Pécsi Egyházmegyei Katolikus Caritas Alapítványtól a kuratóriumban végzett munkájáért részesült díszoklevélben.[33] Karitatív munkáját 2012-ben a Caritas Hungarica-díjjal ismerték el.[34]
Dr. Szalai János fiatalon és idősen[35]
Szép és gazdag könyvtárat hagyott hátra, amelyben személyes dokumentumai mellett egy 19. századtól a családban öröklődő imakönyv, gépelt önéletrajza, valamint gimnáziumi „izenője” is megtalálható volt. Jelenleg a Pécsi Egyházmegyei Könyvtár rendezés alatt álló gyűjteményei között található. Személyes iratai, fényképei a Pécsi Egyházmegyei Levéltárban találhatók.[36]
Dr. Szalai János életének 92., áldozópapságnak 69. évében 2015. május 18-án hunyt el Pécsett. Temetése június 4-én volt a Pécsi Központi Temető Szent Mihály kápolnájában. Sírja ma a kápolna kriptájában van: édesanyja és húga mellett nyugszik.
Dr. Szalai János c. prépost, püspöki tanácsos, nyugalmazott karitász-igazgató, teológiatanár gyászjelentése[37]
Két anekdota Bíró László tábori püspöktől Szalai János életéből, amely kivételes személyiségét is maradéktalanul körvonalazza:
1/ A Győri Szemináriumban az egyik kispap boldogan ment oda Bíró László kispaptársához, hogy elújságolja: Szalai János Atya megdicsérte őt. Kis idő múlva Bíró László beszélgetésbe kezdett János bácsival, aki megemlítette neki ezt az esetet: – Lacika, nagyon megszidtam a paptársadat! – Tehát olyan szeretettel fedte meg tanítványát, hogy ő azt dicséretnek vélte.
2/ Szalai Atya a legbosszúsabb pillanataiban csak végigsimított a homloka felett a nem létező haján, és csak ennyit mondott: – Tücsök-bogár![38]
Dr. Szalai János élete és munkássága méltó példája a végtelen alázat, odaadás, a hihetetlen munkabírás, a szerénység, valamint az Isten szolgálatában a másokért való szűnni nem akaró tenni akarás egy személyben való megtestesülésének.
Az összeállítást készítette: Dr. Schmelczer-Pohánka Éva könyvtárvezető
Források
A ciszterci rend pécsi Nagy Lajos-Reálgimnáziumának értesítője az 1933–34. iskolai évről. Közli: Kiss Albin. Pécs, 1934. 48.
A ciszterci rend pécsi Nagy Lajos-Reálgimnáziumának értesítője az 1934–35. iskolai évről. Közli: Kiss Albin. Pécs, 1935. 51., 56., 73.
A ciszterci rend pécsi Nagy Lajos-Gimnáziumának értesítője az 1935–36. iskolai évről. Közli: Kühn Szaniszló. Pécs, 1936. 57., 85.
A ciszterci rend pécsi Nagy Lajos-Gimnáziumának értesítője az 1936–37. iskolai évről. Közli: Kühn Szaniszló. Pécs, 1937. 46., 55., 67., 92.
A ciszterci rend pécsi Nagy Lajos-Gimnáziumának értesítője az 1937–38. iskolai évről. Közli: Kühn Szaniszló. Pécs, 1938. 97.
A ciszterci rend pécsi Nagy Lajos-Gimnáziumának értesítője az 1938–39. iskolai évről. Közli: Kühn Szaniszló. Pécs, 1939. 112–113., 162.
A ciszterci rend pécsi Nagy Lajos-Gimnáziumának értesítője az 1939–340. iskolai évről. Közli: Kühn Szaniszló. Pécs, 1940. 66., 78., 82., 93.
A ciszterci rend pécsi Nagy Lajos-Gimnáziumának értesítője az 1940–41. iskolai évről. Közli: Kühn Szaniszló. Pécs, 1941. 73., 75., 86., 108., 125.
A Pécsi Egyházmegye schematismusa 1972. Pécs, 1972. 142.
Pécsi Egyházmegyei Levéltár – Dr. Szalay János (1923–2015) hagyatéka (PEL V.B.35)
Írások róla
Szalai János: Önéletrajz [Gépirat] Pécs, s.a., 2 p.
Szalai János (pap) = https://hu.wikipedia.org/wiki/Szalai_J%C3%A1nos_(pap) [2021.05.08.];
’Szalai János’ In: Magyar Katolikus Lexikon = http://lexikon.katolikus.hu/S/Szalai.html [2021.05.08.]
Aki az igazságra tanított sokakat – Elhunyt dr. Szalai János Atya = https://pecsiegyhazmegye.hu/hirarchivum/705-aki-igazsagra-tanitott-sokakat-elhunyt-dr-szalai-janos-atya [2021.05.08.]
Elmer István: „Bizalommal tért haza mindenki” – Beszélgetés Szalay János teológiai tanárral = https://archiv.katolikus.hu/ujember/Archivum/2001.11.11/0702.html [2021.05.08.]
Bíró László: Újmisések odaadó indítója – Szalai János tanár úr köszöntésére = https://archiv.katolikus.hu/ujember/Archivum/2006.07.09/0802.html [2021.05.08.]
[1] Szalai János Atya nevét a családjában és jó maga is kétféleképpen használta: Szalai vagy Szalay.
[2] Szalai János önéletrajza (Gépirat)
[3] Szalay János 1885-ben született és 1951 szeptemberében hunyt el.
[4] Édesanyja 1891-ben született és 1989. október 30-án hunyt el Pécsett. Kersák Rozália és Kersák Pál (1923–2010) pécsi pap édesapja testvérek, ennek okán Szalai Atya és Kersák Atya pedig unokatestvérek voltak.
[5] Szalai Magdolna 1926. április 11-én született Tamásiban és 2000. december 9-én hunyt el Pécsett. A Pécsi Kazán- és Gépjavító KtSz, majd a Pécsi Fényképész (Pécsi Fényszöv) KtSz főkönyvelője volt.
[6] A kép forrása: Pécsi Egyházmegyei Levéltár – Dr. Szalay János (1923–2015) hagyatéka (PEL V.B.35)
[7] A nyolcosztályos gimnáziumban csak VI. osztálytól 2-es (jó) érdemjegye mennyiségtanból.
[8] A kép forrása: Pécsi Egyházmegyei Levéltár – Dr. Szalay János (1923–2015) hagyatéka (PEL V.B.35)
[9] A kép forrása: Pécsi Egyházmegyei Levéltár – Dr. Szalay János (1923–2015) hagyatéka (PEL V.B.35)
[10] A Szemináriumi Élet számai megtalálhatók a Pécsi Egyházmegyei Levéltár oldalán: https://archivum.pecsiegyhazmegye.hu/kutatas/kiadvanyok
[11] A dokumentumok a Pécsi Egyházmegyei Könyvtár szentkép- és imalapgyűjteményének részei.
[12] A kép forrása: Pécsi Egyházmegyei Levéltár – Dr. Szalay János (1923–2015) hagyatéka (PEL V.B.35)
[13] KALOT = Katolikus Agrárifjúsági Legényegyletek Országos Testülete; KALÁSZ = Katolikus Asszonyok és Lányok Szövetsége.
[14] A kép forrása: Pécsi Egyházmegyei Levéltár – Dr. Szalay János (1923–2015) hagyatéka (PEL V.B.35)
[15] Győr, Káptalan domb 7.
[16] A kép forrása: Pécsi Egyházmegyei Levéltár – Dr. Szalay János (1923–2015) hagyatéka (PEL V.B.35)
[17] A kép forrása: Pécsi Egyházmegyei Levéltár – Dr. Szalay János (1923–2015) hagyatéka (PEL V.B.35)
[18] Dr. Boross Géza: Szalai János: Igehirdetés és liturgia = Theologiai Szemle, 1971/1–2. 54–56.
[19] http://www.ppek.hu/konyvek/Szalai_Janos_Igehirdetes_es_liturgia_I_III_1.pdf; http://ppek.hu/szit-pdf/Szalai_Janos_Igehirdetes_es_liturgia_III_facsimile.pdf A három kötetes mű liturgikus papi segédkönyv a II. Vatikáni zsinat elrendelte új liturgikus rend szerint. Korszerű „kerygmatikus” igehirdetési anyagot nyújt.
[20] Teológiai Évkönyv 1982. Jézus Krisztus életünk középpontja. Szerk. Szalai János – Takács Gyula – Tomka Ferenc– Szennay András. Budapest, 1982.
[21] Szalai János: A papi utánpótlás. In: Magyar Katolikus Almanach II. A magyar Katolikus Egyház Élete 1945–1985. Szerk. Turányi László. Budapest, 1988. 147–156. = https://www.szaktars.hu/szentistvantarsulat/view/turanyi-laszlo-szerk-magyar-katolikus-almanach-1988-a-magyar-katolikus-egyhaz-elete-1945-1985-1988/?query=szalai%20J%C3%A1nos&pg=158
[22] Pécs, 1984. március 19.
[23] Az újság eleinte 1000, majd 1995-től 3000 példányban jelent meg. Szerkesztője Gábori Imréné tanárnő, tördelő Dr. Diófási Ildikó volt.
[24] A lap számai megtalálhatók a Pécsi Egyházmegyei Könyvtárban.
[25] Hatvan év az Úr oltáránál = Dunántúli Napló, 2006. június 23. 14.; Pécsi Egyházmegyei Levéltár – Dr. Szalay János (1923–2015) hagyatéka (PEL V.B.35)
[26] A dokumentum a Pécsi Egyházmegyei Könyvtár Szentkép- és imalapgyűjteményének része.
[27] A család korábbi lakásai: Pécs, Mandula utca 29. és Pécs, Vak Bottyán u. 83.
[28] H. Zs.: A város kitüntetettjei – Pro Communitate – Dr. Szalai János = Új Dunántúli Napló, 1992. szeptember 2. 9.
[29] DN, 1992. szeptember 2. 9.
[30] Pécs, 2001. március 29.
[31] Pécs, 2002. szeptember 1.; 2005. szeptember 1.
[32] Pécs, 2009. szeptember 1.
[33] Pécs, 2010. június 24.
[34] Budapest, 2012. október 6.; DN
[35] A képek forrása: Pécsi Egyházmegyei Levéltár – Dr. Szalay János (1923–2015) hagyatéka (PEL V.B.35); H. Zs.: A város kitüntetettjei – Pro Communitate –Dr. Szalai János = Új Dunántúli Napló, 1992. szeptember 2. 9.;
[36] Dr. Szalay János (1923–2015) hagyatéka (PEL V.B.35)
[37] Forrás: Pécsi Egyházmegye = https://pecsiegyhazmegye.hu/attachments/article/705/szalai_janos_2015_majus_a5.pdf
[38] Az anekdotákat Bíró László Atya úr osztotta meg a hallgatósággal Szalai János emléktáblájának avatóünnepségén. Ezúton is köszönöm Püspök Atyának a segítségét, amely által még jobban megismerhettem János Atya személyiségét.
