Dóm Kőtár

Ez a két név két dicsőséges afrikai keresztény hősnőt jelenít meg, akik a hitük megvallásáért hosszantartó és kegyetlen vértanúságot szenvedtek.

A Pécsi Egyházmegye Lectio Divina Eucharistica sorozata februárban a lábmosás (Jn 13,1-20) jelenetének tanulmányozásával folytatódott. Az evangéliumi szakasz imádságos olvasása ismét gondolatébresztőként szolgált az érdeklődők számára.

Téli egyetemi képzés keretében január 27-én kínai hallgatók látogattak el a pécsi Dóm Kőtárba, hogy a 12. századi kőfaragványok segítségével ismerkedjenek a román kor művészetével.  Az intézményünkben töltött délelőtt során a vetített képes előadást követően, múzeumpedagógiai foglalkozás keretében fedezhették fel a Pécsi Székesegyház középkori kőbe vésett ékességét.

Január 16-án, az esti órákban immár ötödik alkalommal tartottak Lectio Divina Eucharisticat a Pécsi Egyházmegyében.

Január 15-én, szerdán pági csipke-alkotásoknak és ehhez kapcsolódó eseményeknek ad helyet a Pécsi Egyházmegye Kőtára. Táncelőadás, fotókiállítás és divatbemutató is várja az érdeklődőket.

Százhúsz éve, 1899 augusztusában Hetyey Sámuel püspök támogatásával nyitott meg a Pécsi Püspöki Múzeum Kőtár a hajdani pécsi nyilvános püspöki könyvtár (ma Klimo Könyvtár) északi szárnyának földszinti termeiben, folyosóján, valamint az alsó és felső udvarán.

Udvardy György pécsi megyéspüspök májusi katekézisében Jézus Krisztus imaéletét mutatta be. Az imádságról, mint kinyilatkoztatásról, és a keresztény imádságról beszélt. Előadása végén a főpapi ima elemeit vizsgálta.

2019. június 22. 20:00-24:00 | A Székesegyház felszentelésének 128. évfordulója alkalmából a Pécsi Püspökség különleges programokkal várja a látogatókat.

Május első vasárnapja Anyák napja. Az édesanyák ünneplésére szervezte meg az Anyabárka a Pécsi Egyházmegye Családreferatúra támogatásával, a II. Anyafesztivált. A fesztivál eredeti helyszíne Máriagyűd lett volna, de az időjárás miatt Pécsett a Dóm Kőtárban került megrendezésre.

Jézus Krisztusról mint a szenvedő Istenről tartott katekézist Udvardy György megyéspüspök a Dóm Kőtárban március 28-án.

Február 28-án Udvardy György megyéspüspök Jézusról, mint a nép pásztoráról tartott katekézist a Dóm Kőtárban.

„Adjonisten, Jézusunk, Jézusunk! Három király mi vagyunk. Lángos csillag állt felettünk, gyalog jöttünk, mert siettünk” – bizonyára sokaknak ismerősen csengenek e sorok József Attila tollából. A szóban forgó bibliai történet sok művészt és egyházi írót megihletett az idők során.

A déli lejárat domborműveinek Jézus születéséhez kapcsolódó jeleneteit a Szent Család Egyiptomba való menekülése zárja. A Szentírás szövegével összevetve itt ismét megfordul az ábrázolások sorrendje: Máté evangélista ugyanis a bölcsek álma után számol be az egyiptomi menekülésről, s csak ezután a betlehemi gyermekgyilkosságról.

Aprószentek napjára nemrég, december 28-án emlékezett egyházunk. A lejárat domborművei közül a következő jelenet ehhez kapcsolódik. Heródes hallott ugyanis a messiáskirályról szóló jövendölésekről, s arról is, Betlehemből várják érkezését. Mikor pedig értesült róla, a bölcseknek fényes csillag jelzi Krisztus születését, hatalomféltés lett úrrá rajta.

A következő, kissé szokatlan, ám annál bájosabb ábrázolás a bölcsek álmát örökíti meg, mikor álmukban figyelmeztetést kapnak, más úton térjenek haza, ne tudósítsanak Heródesnek a kis Jézusról. A domborművön ez az álombéli intés magától értetődően angyal által történik, aki a Máriához szóló híradás jelenetéhez hasonlóan kezében tartott mondatszalaggal jelenik meg, jobbjával utat mutatva.

Az előbbiekben láthattuk a bölcsek látogatását a kis Jézusnál – e kép mellett ismét egy időrendben korábbi jelenetet örökítettek meg, melynek ábrázolása jóval ritkább, mint a bölcsek/királyok hódolata. A három férfi Heródes előtt áll, aki magához hívatta őket, hogy tájékozódjon Jézus születéséről. Ismét felmerülhet a kérdés, mi lehet a jelenetek felcserélésének oka?

Közvetlenül a lépcsőkkel szemközti sávon, egyik leghangsúlyosabb ábrázolásként jelenik meg a napkeleti bölcsek (a vizsgált domborművön, s a keresztény hagyományban széles körben elterjedt módon királyok) hódolata – e képtípus igen gyakori a keresztény művészetben.

A következő jelenet időrendben megelőzi a korábbit: a pásztorok az égre tekintenek, a Jézus születését jelző csillagra. A jelenetek fölcserélésének pontos oka előttünk ismeretlen, vélhetőleg olyan gyakorlati tényező is szerepet játszhatott, mint a rendelkezésre álló tér kitöltése.

Petrovich meglátása alapján a pásztorok naiv hódolata ragyogtatja fel Mária arcát teljes szépségében, s azt a tapasztalatot fedezi fel emögött, miszerint egy anya arca akkor a legboldogabb, mikor örömét mások is elismerik. A Gyermek anyja ölében ülve áldó mozdulatra emeli jobbját, s tekintete a pásztorokat kémleli.

A következő ábrázoláson már megszületett a kis Jézus – a korabeli ábrázolásokra jellemző módon gyermeki mivoltára elsősorban mérete utal. Petrovich megjegyzi, a Szűzanya vonásai itt már lágyabbak, simábbak, de az anyai boldogság még nem csillan fel rajta teljes szépségében.

2020 július
M T W T F S S
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2

Közelgő események

Egyházmegyei hivatali szünet:

2020. 07. 20. - 2020. 07. 31.
Szent Anna és Joachim, a nagyszülők búcsúja:
Máriagyűd
2020. 07. 26. - 2020. 07. 26.
Porciunkula búcsú:
Máriagyűd
2020. 08. 02. - 2020. 08. 02.

Szent Vér Báta

pem nek logo wide

pe napi evangeliumok

pe mariagyudi kegyhely

pe szechenyi