Húsvét ajándékaként ünnepeljük Pünkösd ünnepét, a Lélek kiáradására emlékezünk, aki – ahogy a ének szólt – betölti a földkerekséget. Nála van a szó értelme, s mindeneket átjár és mindeneket megújít – mondta el a Pünkösdvasárnapi ünnepi szentmise kezdetén dr. Udvardy György veszprémi érsek, pécsi apostoli kormányzó a Szent Mihály bazilikában.

Szentbeszéde kezdetén a főpásztor emlékeztetett rá, hogy Húsvét ajándékát ünnepeljük ezen a napon. Azt, hogy Jézus Krisztus, a Fiú megváltott bennünket, föltárta előttünk az Atya titkát, megajándékozott minket az örök élettel. Megajándékozott bennünket azzal, hogy az Atyához kapcsolódhatunk, saját életünket pedig Isten szándéka szerint méltó módon tudjuk élni. Mindennapi életünket meg tudjuk újítani. A kérdés az, hogy meg tudjuk-e ezt tenni? Jézus számtalanszor vigasztal bennünket: Ne aggódjatok! Ne féljetek! Elküldöm nektek Lelkemet, azt a Lelket, ami Atyámhoz köt bennünket. Aki itt él bennünk, aki bátorít, vigasztal, erősít.

Erőt ad ahhoz, hogy gyengeségeinket, bűneinket le tudjuk győzni önmagunkban, és megajándékoz a föltámadással és a föltámadás hitével. Örök életünk van, mert ismerjük az Istent, aki Atya. Örök életünk van, mert Ő szeret, Ő maga a szeretet.

Amikor Jézus megjelenik, apostolaira leheli a Lelket, és átadja a bűnbocsánat kegyelmét – hangsúlyozta György érsek. Elküldi a lelket, aki a bölcsesség, az értelem, a tudás, a tudomány, az erősség, a jámborság, az úr félelmének a lelke. Az a lélek, akire nekünk szükségünk van. Szükségünk van arra, hogy értsük a világ dolgait, a tudományt, hogy erősek legyünk, hogy tanácsot kapjunk, magától az Istentől. Szükségünk van arra, hogy jámbor módon tudjunk cselekedni. Vagyis Krisztusnak megfelelően, a világ törvényeivel szemben. És szükségünk van arra, hogy életünk, erőnk, forrásunk, célunk az Istentől jön, és az Istenhez vezet vissza bennünket.

veszprém4

Mi történik most velünk? – tette fel a kérdést a főpásztor. Élni akarunk a megváltás kegyelmével. Hálát adunk, hogy Krisztushoz kapcsolódhatunk, amikor befogadjuk a tanítását a szentségek erejével, amikor örömként éljük meg az egyházhoz való tartozásunkat, a közösséget. Mi történik velünk? A Szentlélek újjáteremt bennünket. Átalakít bennünket. Mert a bűn, a félelem, az elkülönülés, a magány, az eltorzítja mind a vágyainkat, mind a szeretetünket, mind pedig önmagunkat. Isten Szentlelke által bűnbocsánatot nyerünk. Ezért újjáteremti a gondolkodásmódunkat, az értésünket, az értékrendünket, a kapcsolatainkat, az érzelmeinket, új vágyakat ültet belénk. Istennek megfelelő szent, és embernek méltó krisztusi vágyakat ültet belénk. Új célokat ad. Eszünkbe juttatja Jézus tanítását és bátorít bennünket. Nincs semmi, ami még hiányozna ahhoz, hogy boldogan tudjunk élni.

Mindent megkaptunk: az újrakezdés, az erősség, a bátorság lelkét, a tanácsnak a lelkét. Nekünk egyet kell tenni, a bennünk lakó Szentlélek, akit megkaptunk a keresztségünkkor, szabadon szárnyalni akar. Engedjük, hogy ezt meg tudja tenni. A bűneink, a rossz megszokásaink, a félelmeink azok, amelyek nem engedik szabadon szárnyalni a bennünk lévő Szentlelket.

A Húsvét kegyelme azzal ajándékoz meg, hogy mindent, ami megköt bennünket, mindent ami szűkös, minden ami kicsinyes, minden ami száraz, minden, ami nem életrevaló, lefejti rólunk. Az Isten Szentlelke ezt a szabad, örömteli életet tudja nekünk ajándékozni.

Akarni kell, hogy ez a megújulás megtörténjen, együtt kell működni vele, úgy, hogy megtartom Jézus tanítását. Megtartom, s ez az élet kiteljesedik bennem.
A bennünk lévő Szentlélek küzd értünk. Megadja ezt az erőt mindannyiunknak. Isten élete bennünk, az Ő Szentlelke által hatékonnyá válik. Erővé válik. Jövővé nemesül. Bátorsággá erősödik. S mindazt amiről úgy gondolom, hogy hiányzik emberi adottságaimban, mindaz amiről úgy gondolom, hogy korlátaim miatt nem lehetséges, Isten Szentlelke ezt túllépi, túlszárnyalja bennem. S minden lehetséges, amitől eddig féltem, minden lehetséges ami eddig kevés volt, ami kicsinyes volt. Igazi naggyá formál mindannyiunkat saját életünk számára. Krisztusivá. Ez az, amikor vállaljuk az egyház küldetését. Nem rendkívüli ez. Vállaljuk, hogy krisztusi ember módjára akarunk élni. És akkor a küldetésnek is eleget teszünk: Menjetek az egész világra. Tanítsátok a népeket mindannak megtartására amit tanítottam nektek. Engem formál Krisztusivá, bátorrá, hogy aztán saját életemet ezzel az új távlattal, új lehetőséggel, új erővel tudjam élni. És akkor formálódik, alakul a világ. Csodálatos ünnep ez a mai. Valójában ünnep, de valójában hétköznap. Mert így akarunk élni. Élet a Szentlélekben. Az ünnep megerősít. De valójában a hétköznapjainkat akarja átjárni. Adja Isten, hogy legyen bátorságunk befogadni az Ő jóságát, engedni szabadon működni az Ő Szentlelkét. S a vágy: áraszd ki lelkedet Istenünk, s megújítod a föld színét, megújul a föld színe, ez bennünk valósággá válik. Legyünk bátrak ehhez – zárta szentbeszédét a főpásztor.

veszprém3

A szentmise záró áldása előtt a főpásztor elmondta: Egyházunk vezetett bennünket a húsvéti időben, hogy fölfedezzük saját magunk számára Jézus Krisztus megváltói erejét. Fölismerjük, hogy az Isten Atyaként szeret bennünket. Megajándékoz bennünket az Ő lelkével, hogy úgy tudjunk cselekedni, mint ahogyan Ő cselekedett, ahogyan Krisztus. S most elérkeztünk ahhoz a ponthoz, amikor megkezdődik az egyháznak a hétköznapja. Holnap. Vagyis az, hogy mindazt akik vagyunk, akikké lettünk, akikké formálódtunk, azt erővel, bizalommal tudjuk megélni a mindennapok közepette. Nem lehet okolni a körülményeket, nem lehet okolni saját képességeinket, nem lehet okolni semmit, mert mindent megkaptunk Jézus Krisztus megváltásában és a Lélek ajándékában. Hiszen ismerjük az Istent, és Atyának szólíthatjuk. Ezért legyünk bátrak, legyünk bátrak hétköznapjainkban, szeretet az igazság mellett. Legyünk bátrak az egyház tanításában, s legyünk bátrak a közjó szolgálatában.

veszprém2

Pünkösd, a húsvéti idő lezárása

Pünkösd a húsvét után a legrégebbi, a harmadik legnagyobb keresztény ünnep, amely idén május 31-re esik. Az ünnep elnevezése az Ószövetség koráig nyúlik vissza.

veszprém

Az Ószövetségben a mai pünkösdnek megfelelő ünnep zarándokünnep volt, amelyen Izrael fiainak meg kellett jelenniük Jahve színe előtt (Kiv 34,23; MTörv 16,16). Az ünnep elnevezése a történelem során változott, a hetek ünnepét, az aratási ünnepet (vö. Szám 28,26) felváltotta az első kéve felajánlása utáni ötvenedik nap ünnepe (vö. Lev 23,9–14; Tób 2,1; 2Mak 12,32; ApCsel 2,1), az örömünnep (vö. Iz 9,2), amelyen hálát adtak Jahvénak a búzatermésért. Innen származik az ötvenedik – görögül pentékoszté – elnevezés, amely szóból ered a magyar elnevezés: pünkösd. Jézus korára az ünnep új tartalommal is bővült: a Sínai-hegyen kapott Törvény kihirdetésének emléknapja lett, ami az Egyiptomból való kivonulás után az 50. napon történt. Zarándokünnep volt Izrael népe számára, az egyik olyan alkalom, amikor nagy sokaság érkezett Jeruzsálembe (ApCsel 2,5).  

Az Újszövetségben új értelmet nyer az ünnep jelentése: a Jézus feltámadása utáni 50. nap, a Szentlélek eljövetelének napja (ApCsel 2,1–13), éppen az a nap, amikor a zsidó nép a törvényadást ünnepelte.

Pünkösd ünnepnapjához három fontos esemény kötődik: a Szentlélek eljövetele, aki Krisztus megváltó művét beteljesíti és akinek eljövetelét Jézus búcsúbeszédében megígérte; az Egyház alapítása, valamint az egész világra kiterjedő missziós munka kezdete, hisz a Szentlélek erejével azok az apostolok, akik addig talán Izrael földjét sem hagyták el, szerte a Római Birodalomban hirdetni kezdték Jézus feltámadásának örömhírét. A Szentlélek kiáradásának eseményét az Apostolok Cselekedetei (ApCsel 2,1–11) rögzíti. A leírás szerint az apostolok, miután a Szentlélek eltöltötte őket, mindenkinek a saját nyelvén hirdették az evangéliumot. Isten a nyelvek csodájával mutatja meg azt az egységet, amely a közös hit megvallásával kapcsolja össze a különböző nyelven beszélő embereket. Ezáltal született meg az első pünkösdkor az Egyház, amely egy, szent, katolikus és apostoli.

A II. vatikáni zsinat (1962–1965) liturgiareformja szerint pünkösd az ötvennapos húsvéti idő ünnepélyes lezárása. Pünkösd vigíliáján, előestéjén szerte a világban a Szentlélek eljövetelét kérik virrasztva és imádkozva a hívek, többek között egy ősi Szentlélek-váró himnusz szavaival:

Teremtő Lélek, szállj reánk,
ragyogd be lelkünk, tiszta láng,
ki alkotsz, éltetsz szíveket,
hozd nékik bő kegyelmedet!

Kit úgy hívunk: Vigasztaló,
kit ad nekünk az Alkotó,
te élő forrás, égi láng,
szent kenet, égből szállj le ránk!

Szentmise közvetítések banner v2

 

2020 November
M T W T F S S
26 27 28 29 30 31 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 1 2 3 4 5 6

Közelgő események

Tematikus roráté-szentmisék a Pécsi Székesegyházban:
Pécsi Székesegyház -
2020. 11. 30. - 2020. 12. 05.
A Békéért Bebörtönzöttek Nemzetközi Napja:
-
2020. 12. 01. - 2020. 12. 01.
Szentségimádás és szentmise a hivatásokért:
Pécsi Székesegyház -
2020. 12. 03. -
Tematikus roráté-szentmisék a Pécsi Székesegyházban:
Pécsi Székesegyház -
2020. 12. 07. - 2020. 12. 13.
Szeplőtelen Fogantatás-ünnepi szentmise:
Pécsi Székesegyház -
2020. 12. 08. -

Szent Vér Báta

pem nek logo wide

pe napi evangeliumok

pe mariagyudi kegyhely

pe szechenyi