történelem

Pécs második püspöke, Szent Mór, az egyházmegye társvédőszentje iránti tiszteletből 1848-ban kápolnát szenteltek a Pollack Mihály tervei alapján átépített székesegyházban, ahol 2022. október 25-én tematikus tárlatvezetést tartottak az érdeklődők számára. Bodnár Boglárka muzeológus - a honlapunkon korábban már megjelent - írását adjuk közre.

Egyed Antal, a Pécsi Egyházmegye papja kora egyik ismert felvilágosult elméje volt, aki költőként, műfordítóként, valamint táj- és népkutató helytörténész-ként is beírta magát a halhatatlanok közé, továbbá személyében köszönthetjük a szociográfia első magyar előfutárát. Egyed apát azon kevés pécsi egyházmegyés papok közé tartozott, akit a Magyar Tudományos Akadémia tagjai közé választott. Hívei nagy szeretettel vették körül minden szolgálati helyén: „Őszinte külseje, tesztelen magatartása, magyar typusa, igen vonzó volt. Közép termetű, egészséges piros arczu, őszfürtű külsejét leginkább ajánlotta vidámságra, melyet késő öregségéig megtartott…” [1]

A 2018/2019-es tanévben is útjára indul az internetes böngészős hittanverseny a Pécsi Egyházmegye tanulói számára. A verseny célja az, hogy a diákok amellett, hogy gyarapítsák a hittan foglalkozásokon szerzett tudásukat, megismerkedhessenek a különböző keresztény alapdokumentumokkal, legfontosabb internetes oldalakkal, valamint szélesítsék egy-egy tantárgyhoz, területhez kapcsolódóan kulturális, művészeti, történelmi, földrajzi ismereteiket.

2017. szeptember 28-án „Mohácsi csata” címmel projektnapot tartottak a mohácsi Boldog Gizella Katolikus Általános Iskolában. A hatodik osztályos tanulók a sátorhelyi Történelmi Emlékhelyre látogattak el.

Pályázati lehetőségnek köszönhetően ismerkedhettek meg a Pécsi Püspökség épületeivel és kincseivel a Komlói Kodály Zoltán Ének-zenei Katolikus Általános Iskola harmadik és ötödik évfolyamos tanulói.

A Határtalanul program Együttműködés gimnáziumok között című alprogramja keretében a Szent Mór Iskolaközpont május 17 és 21 között vendégül látta a csíkszeredai Nagy István Művészeti Középiskola 38 diákját és 4 tanárát.

Augusztus 22-24 között a témavezetők és a doktori hallgatók műhelyszemináriumokon vettek részt Canterburyben.

Augusztus 28-án Szent Ágoston egyházatyáról emlékezik meg az egyház. Ha a misében az évközi köznap olvasmányait választják, akkor idén Máté evangéliumából a tíz szűzről szóló példabeszéd hangzik el.

Szent Ágoston (354-430) gondolatai mélyebben meghatározták az európai történelmet, mint Nagy Sándor kardja vagy Napóleon ágyúi. Szellemi hatása messze felülmúlja a felvilágosodás gondolkodóiét, lenyűgözően gazdag életműve pedig talán csak két másik keresztény szellemóriáséval, Órigenészével (184 körül - 254) és Aranyszájú Szent Jánoséval (347 - 407) mérhető össze.

Vallomásainak kilencedik könyvébe Ágoston beleszőtt egy sajátos szentéletrajzot édesanyjáról, Mónikáról. Több, mint egy évtizeddel az asszony halála után e bekezdések megírásakor a fiút az édesanyja iránti mély szeretet és hála vezérli, Hippo püspökét a buzdítás, a keresztény filozófust pedig a tanítás szándéka vezeti.

A szerzetesség egy igen különleges, ma már érthetetlennek látszó hagyományát követték azok a férfiak és nők, akik magányosan, a világtól teljesen elzárva élték életüket. Az ún. anachoréták állandó imádságban és önmegtartóztatásban, a bűnös világ számára meghalva egyedül töltötték napjaikat, sokszor nem is csak bezárva, hanem olykor egyenesen befalazva a cellájukba. Az életük abban különbözött a remetékétől, hogy nem a lakott településektől távol éltek, hanem házikójukat általában a község templomának fala mellett építették fel, és azon kis ablakot vágva kapcsolódhattak be az istentiszteletekbe. Rendszerint volt egy segítőjük, aki szolgálatával biztosította az anachoréta számára a mindennapi élet legalapvetőbb szükségleteit.

A Pécsi Egyházmegye turisztikai fejlesztéseinek köszönhetően a közelmúltban megnyitotta kapuit a Magtár Látogatóközpont és megújult a belvárosi templom és a székesegyház. A székesegyházat, annak egyes kápolnáit, délkeleti kilátótornyát, román kori altemplomát a turisták úgy tekinthetik meg a kijelölt útvonalon, hogy közben a Corpus Christi kápolnában imádkozó híveket sem zavarják. Az altemplom látogatói mostantól három bronzplasztikát is láthatnak, amelyek a székesegyházat ábrázolják különböző történeti korokban.

Augusztus 1-jén megnyílik a Dzsámi altemploma a látogatóközönség számára, így a látogatási rend is változik. A helyszíneket, a templom történetét korszerű technikai eszközök, virtuális rekonstrukciók és bemutatók segítségével ismerhetik meg a látogatók.

A Rákóczi-szabadságharc után lassan indult meg az élet a Dunántúlon. A telepítési politika nyújtotta kedvezmények következtében nőtt a lakosság száma, de környékünk soknemzetiségűvé vált. Báta ugyanakkor magyar nemzetiségű mezőváros maradt. A pécsi püspök ekkor Nesselrode Ferenc volt, aki elkezdte a pécsi egyházmegye újjászervezését.

Aki valaha tanult biológiát, bizonyára emlékszik a színes krétával felrajzolt borsóvirágokra és azokra a számításokra, amelyek azt adták ki, hogy a keresztezés után a különböző színű virágú utódból hány lesz majd. Az öröklésnek ezeket a szabályait Gregor Mendelnek köszönhetjük, aki 1865-ben, 150 évvel ezelőtt adta elő eredményeit a brnói természettudományi társaság ülésén.

1776-ban nagy egyházi reformot vezetett be Mária Terézia királynő, új egyházmegyéket hozott létre és megszüntette a korábbi exempt plébániákat, így azok az illetékes megyéspüspök joghatósága alá kerültek. Báta így került a pécsi egyházmegyéhez. Klimo püspök el is rendelte azonnal ezeknek a plébániáknak a vizitációját. 1776-tól pécsi egyházmegyés papok látták el a bátai hívek lelki gondozását.

Június 25. és 27. között Pécsett tartja rendes éves konferenciáját a Magyar Patrisztikai Társaság. A korai kereszténységgel foglalkozó kutatók idén az eszmény és eszményítés szempontjából vizsgálják az egyházatyák munkásságát és az ókeresztény művészetet. A megjelenteket Udvardy György pécsi megyéspüspök köszöntötte.

1580 – Telegdy Miklós még pécsi püskökként megírja híres posztillás könyvét, melyben a nehéz helyzetben lévő, sokszor pap nélkül maradt katolikus közösségeknek próbál segítséget nyújtani

Idén együtt ünnepelt Hosszúhetény és Püspökszentlászló: 1000 éves az első írásos dokumentum Hosszúhetényről, június 27-e pedig a hagyományos Szent László Búcsú napja. 

A pápai követ, az egész magyar püspöki kar és Ferenc József jelenlétében 1891. június 22-én Dulánszky Nándor püspök felszentelte Pécs megújult székesegyházát.

LD honlap logó