Egyed Antal, a Pécsi Egyházmegye papja kora egyik ismert felvilágosult elméje volt, aki költőként, műfordítóként, valamint táj- és népkutató helytörténész-ként is beírta magát a halhatatlanok közé, továbbá személyében köszönthetjük a szociográfia első magyar előfutárát. Egyed apát azon kevés pécsi egyházmegyés papok közé tartozott, akit a Magyar Tudományos Akadémia tagjai közé választott. Hívei nagy szeretettel vették körül minden szolgálati helyén: „Őszinte külseje, tesztelen magatartása, magyar typusa, igen vonzó volt. Közép termetű, egészséges piros arczu, őszfürtű külsejét leginkább ajánlotta vidámságra, melyet késő öregségéig megtartott…” [1]

Az életút

Egyed Antal 1779. június 13-án született Székesfehérvárott egy helyi polgári családban. Édesapja Egyed János bőrkikészítő mester, édesanyja Tóth Anna, keresztszülei Saller András és Saller Katalin voltak, keresztelőpapja pedig Kováts Ferenc. [3] Iskoláit szülővárosában végezte el, majd ezt követően 1799-ben bölcseleti tanulmányokat folytatott Pécsett. 1801-től kezdte meg tanulmányait a püspöki szemináriumban. 1803. március 20-án szentelték pappá, majd 1807-ig több Tolna megyei helységben káplánként működött: így 1803-ban Dunaföldváron, 1804 és1805 között Bükkösdön, majd 1806-ban Bátaszéken és Závodban. 1807-ben Pécsett szentszéki ülnök lett, és egy személyben Petheő József püspöki kormányzó titoknoka is volt, de tisztségéről hamar lemondott, mert nem igazán tudta megszokni a nyüzsgő városi életet. 1808. július 6-tól 1813-ig Kocsolán plébános, majd 1813 szeptember végétől Bonyhádra került, ahonnan 1822. március 9-én vette át a paksi plébánia vezetését. 1829 szeptemberétől haláláig ismét a dunaföldvári Szeplőtelen Fogantatás plébánián működött. Pakson helyettes, Dunaföldváron valóságos esperessé választották. 1832-ben koppánmonostori apát címet kapott.

egyed antal scan 600 dpi tomoritett

Egyed Antal olajfestménye (Bonyhádi Plébániahivatal)[2]

Az irodalom

Egyed Antal székesfehérvári korábbi gimnáziumi tanulmányai alatt a „magyar Horatius”, Virág Benedek pálos szerzetes-költő tanítványa volt. Kibontakozó költői hajlamainak felfedezését is neki köszönhette. Mindennap dolgozott, verseit palatáblára írta. [4]

Első költői munkáját papnövendékként írta meg, Szányi Ferenc pécsi nagyprépost rozsnyói püspöki kinevezése kapcsán. Bonyhádi működése során ismerkedett össze Vörösmarty Mihállyal, aki 1820-tól a Tolna vármegyei Börzsönyben a Perczel fiúk nevelőjeként került kapcsolatba Egyeddel és káplánjával, Teslér Lészlóval. [5] Egyed és Vörösmarty barátsága az irodalom szeretetén alapult, egymást buzdították a versírásra, klasszikus művek fordítására: „…mert beszédük csak a haza és a literatúra volt”. Vörösmarty Egyed Antaltól kapta az első ösztönzést az epikai költészetre, egyúttal őt tartják költői pályája megindítójának, hiszen a bonyhádi plébániai könyvtárban forgathatta a klasszikus költők munkáit.

Én ’s te együtt zengjük az üdülő honnak örömdalt.
S gyenge virágainkból fris koszorúja legyen.

Egyed Antal paksi áthelyezése után versben leveleztek egymással. Egyed alapos ismerője volt a klasszikus költészetnek, egyik fő forrása Horatius munkái voltak, akitől számos gondolatot, költői képet kölcsönzött, későbbi műveiben már az önállóság több vonása is megfigyelhető volt. [6] Irodalmi munkásságáról Nagy Imre úgy fogalmazott, hogy nem volt eredeti tehetség, ellenben a megjelentetett műfordításai „az antik irodalom reformkori recepciójának fontos tényezői” [7] lettek.

Egyed Antal végül Ovidius-fordításával írta bele nevét az irodalomtörténetbe: bús verseinek öt könyvét és keserveit adta ki magyar nyelven nyomtatásban. Ezt követően Albius Tibullus elégiáinak négy kötete következett, majd Ovidius Átváltozások három füzetben. A római breviárium egyházi himnuszai is az ő fordításában jelenhettek meg magyarul. Horatius ódáit is fordította. Báró négyesi Szepesy Ignác pécsi püspök (1828–1838) felkérésére egyházi énekek szerkesztésében is részt vett, de siker nélkül. Költeményeket írt a korszak ismert periodikáiba: így a Szépliteraturai Ajándékba (1825–1826), a Koszorúba (1834, 1837), és az Athenaeumba (1838).

Ovidius fordításainak elismeréseképpen – Vörösmarty Mihály javaslatára – a Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Széptudományi Osztálya 1833. november 15-én levelező tagjai közé választotta.

Saját munkái

  • Nagy méltóságú fő 's fő tisztelendő Szanyi Ferentz' ... rozsnyói püspöknek a' pétsi megyebéli nevendék papság mint kegyes, és kegyelmes attyásnaal fiui alázatossággal ... örök hálaadásul 1801. Péts, Engel, 1801. (Költemény.)
  • Méltóságos és fő tisztelendő ő gyallai Kiráy Jósef úrnak, a pétsi püspökségre lett eljövetelén örvendő musa [Egyed]. [Pécs], Engel, 1808.
  • Kajdatsi Antal úrnak örök emlékezetére némely jó barátjai ajánlják… 1812. Pest, (Költemény.)
  • Alagya szent kátolnai Cseh László királyi tanácsos úr halálára Egyed Antal. Pest, Trattner-Károlyi, 1824.
  • A jó keresztény, mellyel ... Hiemer János urat ... több ... vármegyék' tábla-bíráját ... az ő ... halotti ... tisztelésének alkalmatosságával megdícsérte Egyed Antal. Székes-Fejérvár, Számmer, [1826]
  • Elegiák levelekben. Pest, Trattner-Károlyi, 1831.
  • Kis énekes könyv hiveim számára. Székesfejérvár, Számmer, 1834. (Uo. 1838., 6. kiadás. Pest, 1856.)
  • Gyászbeszéd mellyet Első Ferentznek austriai császár' és apostoli magyar király' ... halálára mondott Egyed Antal ... a' harmadik hónak 28-dik napján 1835. Székes-Fejérvárott, Nyomatott Számmer Pál' bötüivel, [1835]
  • Megváltó. Esztergamban, Nyomtattatott Beimel Jósef' betűivel, 1836. (Kisfaludy-versnemben. 2. kiadás. Pest, 1857.)
  • Fő tisztelendő Juranics László úrnak ... pécsi kanonok- ... több ns. vármegyék tábla-bírájának, midőn papsága' ötvenedik évét hálás miseáldozattal ülené Szent András hava 15-kén 1840, Egyed Antal Pécs, Lyceum, [1840]
  • Elegia nagyméltóságú, méltóságos ... Klobusiczky Péter kalocsai érseknek ... halálára Egyed Antal. Pécs., Lyceum, [1843]
  • Méltóságos ürményi Ürményi József urnak, császári királyi aranykulcsosnak, midőn nemes Tolna megyében fő ispáni székét elfoglalta julius 28kán 1845. Tisztelkedett Egyed Antal. Szegzárdon, Nyomtatta Perger Sándor, [1845]
  • Egyed Antal elegiái három könyvben. Pest, Trattner-Károlyi, 1848.
  • Dunaföldvári vőfélyek köszöntése lakodalmakon. [Pest], Müller Emil Könyvnyomdája, 1852. (Névtelenül.)
  • Elegia méltóságos és főtisztelendő Girk György urnak adrasi felszentelt püspöknek és hittudornak tiszteletére, midőn a' pécsi püspöki székbe ünnepélyesen beigtattatott 1. jún. 1853, Pest, Emich Gusztáv Könyvnyomdája, 1853.

Költeményei, fordításai irodalmi lapokban

  • Szomor, Fő Tisztelendő Dréta Antal úr’ zirczi, Pilisi és Pászthói Apát’ halálán, ki 1824. eszt. December 28-dikán élni megszűnt = Szép-Literatúrai Ajándék a’ Tudományos Gyűjteményhez, 1825. 145–146.
  • Méltóságos és fő tisztelendő Király Jó’sef pétsi püspök’ halálára = Szép-Literatúrai Ajándék a’ Tudományos Gyűjteményhez, 1826. 7–8.
  • Fő Tisztelendő nagyságos Szuchányi Xaver Ferentz úrnak, a’ Kassai Kerület fő igazgatójának alvó hamvaihoz = Szép-Literatúrai Ajándék a’ Tudományos Gyűjteményhez, 1826. 9–10.
  • Vigasztalás. = Koszuru, Szép-Literatúrai Ajándék a’ Tudományos Gyűjteményhez, 1834. 28–29.
  • Albius Tibullusból, I-ső könyv III-dik Elegia. = Koszuru, Szép-Literatúrai Ajándék a’ Tudományos Gyűjteményhez, 1834. 186–189.
  • Albius Tibullusból, IIIdik könyv III-dik Elegia. = Koszuru, Szép-Literatúrai Ajándék a’ Tudományos Gyűjteményhez, 1834. 189–190.

Fordításai

  • Publius Ovidius Naso búsverseinek negyedik könyve ford. Egyed Antal. Pest, Trattner, 1823.
  • Publius Ovidius Náso' Keservei Öt könyv fordította Egyed Antal. Székes-Fejérvárott, Számmer Pál, 1826.
  • Egyházi hymnusok, a római breviariumból. Ford. Egyed Antal. Pest, Trattner-Károlyi nyomtatása, 1835.
  • Romai classicusok magyar fordításokban. Kiadja a' Magyar Tudós Társaság [Egyed Antal, Kazinczy Ferenc, Szenczy Imre]. Budán, Magyar Királyi Egyetem, 1836–1845.
  • Ovidius pontusi elegiái. Pest, 1839. (E műből 400 példányt az akadémiának engedett azon föltétellel, hogy a jövedelem az általa már megindított Régi Classicusok fordításai kiadására szenteltessék.)
  • Publius Ovidius Naso' Levelei vagy Pontusi elegiái IV. könyv fordította Egyed Antal. Második jobbított kiadás. Pécsett, A' lyceum' könyvnyomó-intézetében, 1845.
  • Albius Tibullus elegiái négy könyvben. Ford. Pest, 1845. (Romai classicusok V.)
  • Ovidius keservei. Öt könyv. Ford. Egyed Antal. Második, jobbított kiadás. Pcést, Trattner-Károlyi, 1847.
  • Átváltozások. P. Ovidius N.-tól, ford. Uo. 1851. (Három füzet.)

Egyedtől az eposzírás sem állt távol, de ihlet hiányában az Ősi hadak rendje című műve nem készült el, ugyanígy a hétéves háború egyik hőséről, Nádasdyról tervezett eposza sem. Vörösmarty sokszor buzdította a megírásra, majd egy év múlva ő maga készült el első epikai kísérletével, A hűség diadalmával, majd megírta Árpád csatáinak történetét is.

Szinnyei József szerint számos munkája maradt kéziratban: így Anton Michl egyháztörténete (Christliche Kirchengeschichte. München, Joseph Lindauer, 1812.), melyet németből fordított. Több elégiája és költői levele maradt kiadatlan. Szepesy püspök felhívására három évig dolgozott az egyházi énekek szerkesztésével. [8] Halála előtt egy hónappal értesítette a Magyar Tudományos Akadémia almanachjának szerkesztőjét folyamatban levő munkáiról: „1861-ben Dávid minden zsoltárait hymnusokba öltve bevégeztem. Megyém jóváhagyását megkaptam. Juliusban taval a Sz. István társulatnak felajánlottam, de mindeddig, elfogadtatik-e, nem-e, bizonyost felöle nem hallottam. A napokban szándékom Pestre rándúlni és róla intézkedni. Most Jóbot kezdtem versekbe szedni, de 84 éves költésznek tüze langyúl s csak lassan halad a munkálat. Bevégezhetem-e, nem tudom.” Ám a kegyetlen halál közbeszólt…

Kora legműveltebb emberének tartották. Több nyelven beszélt és olvasott a latin mellett: bonyhádi plébánosként németül, paksi lelkészként pedig olaszul is megtanult. Ezek mellett ismerte a francia nyelvet is. A dunaföldvári iskolák az ő apátsága idején élték fénykorukat: az általános iskolában kezdeményezésére már ekkor tanítottak latint.

Történeti, elemző cikkeit Vörösmarty közben járására a Tudományos Gyűjteményben jelentette meg. Nagy hangsúlyt fektetett vármegyéje településeinek megismerésére, többszintű felmérésére, püspökmegyéje leírására. (Bonyhád Mező-várasának rövid leirása, 1823. V. 71–79.; Pécsi Püspöki Megyének rövid esmértetése, 1824. I. 58–61.; Nemes Tolna Vármegyének Topographiai leirása, 1828. VI. 39–59.; Paks’ leirása, 1829. II. 68–75.; Duna Földvár’ leirása, 1832. X. 45–55.).

A helytörténeti írásának terjedelmes kézirata, valamint a felmérések kérdőívei a Magyar Nemzeti Levéltár Tolna Megyei Levéltárában találhatók, amelyekben a megye településeit egy 22 kérdésből álló kérdőív segítségével mérte fel.

A híres könyvtár

Egyed Antal egy közel 3000 kötetes gazdag könyvtárat gyűjtött össze papi működése alatt. Bonyhádi tartózkodása alatt a plébánián egy irodalmi kör szerveződött káplánja és Vörösmarty Mihály között. A bonyhádi plébánia falai között cseréltek gondolatokat, elmélkedtek az irodalomról, ezzel segítve a szárnypróbálgató, ifjú költőt. Ennek a barátságnak állítottak emléket 1978-ban az egyházközség hívei a bonyhádi Szeplőtelen Fogantatás plébániaház [9] falára Vörösmarty Mihály, Egyed Antal és Teslér László emlékére elhelyezett márványtáblával: „E falak között mindig édes örömmel időzött – mint a Perczel fiúk nevelője – Vörösmarty Mihály a magyar költő-király. Bonyhád két jeles papjának, Egyed Antal plébános és Teslér László káplánnak a társaságában.”

vorosmarty mihaly emlektablaja bonyhad

Vörösmarty Mihály emléktáblája
a bonyhádi Szeplőtelen Fogantatás plébániaház falán[10]

Könyvgyűjteményét Egyed egy felállítandó közkönyvtár javára kívánta felajánlani, és 100 forint alaptőkével az iskolai könyvtárra hagyta, de a plébánia azt halála után nem adta át a községnek. Gyarapítása nem történt meg. A felvilágosult papi könyvtár a második világháborúban megsemmisült, amikor az ott állomásozó alakulatok annak köteteit eltüzelték.

Egyed Antal metszet arckep Piarista 2

Barabás Miklós: Egyed Antal (1857) [11]

Az igazságtalan halál

1862. augusztus 22-ről 23-ára virradó éjjel, egy óra tájban öt álarcos rabló – gyóntató keresése ürügyén – tört be a dunaföldvári plébánia épületébe és pénzt követeltek Egyed Antaltól. Ő eleinte arra hivatkozott, hogy minden kincse a lelkében és a könyvtárban van, végül minden fellelhető pénzét (100 forint) és értékét odaadta a zsiványoknak. [12] A bűnözők ezt kevesellték és egy „éles késsel halálos sebet ejtettek a fején”, nyelvét kitépték. Súlyos sérülésekkel, félholtan találtak rá, és négy nap múlva, augusztus 27-én pedig belehalt sérüléseibe.

84 évet élt, temetése, augusztus 29-én 16 órakor volt Dunaföldvárott, ahol Girk Alajos paksi plébános búcsúztatta: „temetése idején minden forgalom szünetelt, az egész mezőváros könnyes szemekkel kisérte örök nyugvóhelyére”. [13] Sírja ma is a dunaföldvári központi temetőben található.

A rablógyilkosság országosan is megdöbbenést váltott ki. A megyei törvényszék a plébánia egyik nőcselédjének rokonát gyanúsította meg, mondván ő hívta fel a figyelmet az apátplébánosra. Az illetőt több évre börtönbe zárták, de végül bizonyíték hiányában elengedték. A gyanúsítás során felmerült még a Dunántúlon garázdálkodó, és számos plébániát kirabló Patkó banda neve is. Végül a legszigorúbb nyomozás ellenére a bűnösök felderítése 20 év múlva eredménytelenül zárult le. [14]

egyed antal sirja

Egyed Antal dunaföldvári sírja (Fényképezte: Dr. Varga József)[15]

Egyed Antal végrendeletben igen nagyvonalúan rendelkezett vagyonáról: 1000–1000 forintot hagyott a Pécsi Püspöki Szemináriumra, a Magyar Tudományos Akadémiára, a Nemzeti Színházra, további 1000 forintot hagyott hátra plébániája szegény tanulói számára, ennek kamataiból kellett segíteni a szegény tanulók könyvvásárlásait. Továbbá 300 forintot juttatott a dunaföldvári betegháznak, 100–100 forint pedig a váci siketnémáknak, a kocsolai, a bonyhádi és a paksi templomnak. Általános örököseként a dunaföldvári templom 5000 forintot kapott a hagyatékból.

Dr. Abay-Nemes Gyula édesanyja ekképp emlékezett vissza Egyed Antalra: „Egyed apát szelid lelkével és a szegényeket felkaroló jóságos szívével a dunaföldváriaknak valóságos atyja volt.” Antal apát kiváló szónok volt, szabatos beszédeit mindenki bámulattal hallgatta, még egy alkalommal Deák Ferenc is. [16] Kocsis László pécsi pap-költő verset is írt róla: „dalt érdemel, mert költő, könyüt, mert szeretett.”

Emlékét szülővárosában szolgálati helyein is nagy tisztelettel őrzik. 2018. szeptember 29-én a Fehérvári Panteon nyolcadik darabjaként avatták fel Egyed Antal emléktábláját [17] a Vörösmarty Mihály Könyvtár – hajdani ciszterci gimnázium épülete – falán. [18]

Egyed Antal emlektabla Szekesfehervar

Egyed Antal emléktáblája Székesfehérvárott[19]

A róla elnevezett Tolna Megyei Egyed Antal Honismereti Egyesület 1992-ben alapult azzal a céllal, hogy a megye történetének kutatásait összefogják, elősegítsék.

EGYAHE logo

A Tolna Megyei Egyed Antal
Honismereti Egyesület logója[20]

Az összeállítást készítette: Dr. Schmelczer-Pohánka Éva könyvtárvezető (Pécsi Egyházmegyei Könyvtár)

Irodalom

Adatok Egyed Antal életéből = Tolnamegyei Ujság, 1932. szeptember 7. 2.
Brüszle József: Recensio universi cleri Dioecesis Quinque-Ecclesiensis. II. Tomus. Quinque-Ecclesiis, Typis Lycei Episcopalis C. Ramazetter, 1876. 322–323.; 666–667.
Brüszle József: Recensio universi cleri Dioecesis Quinque-Ecclesiensis. III. Tomus. Quinque-.Ecclesiis, Typis Lycei Episcopalis C. Ramazetter, 1879. 345.
Brüszle József: Recensio universi cleri Dioecesis Quinque-Ecclesiensis. IV. Tomus. Quinque-Ecclesiis, Typis Lycei Episcopalis C. Ramazetter, 1880. 127.
Csányi László: Egyed Antal tragédiája. In: Csányi László: Vörösmarty szerelmei. Szekszárd, 1976. 108–120.
Cserna Anna – Kaczián János: Egyed Antal összeírása és korrajz Tolna vármegyéről 1829. Tolna Megyei Levéltár Szekszárd, 1986.
’Egyed Antal’. In: A Magyar Tudom. Akademiai Almanach csillagászati és közönséges naptárralMDCCCLXIII-ra. Pest, 1863. 314–315.
’Egyed Antal’. In: Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái = https://mek.oszk.hu/03600/03630/html/e/e04587.htm [2022.05.24.]
’Egyed Antal’ In: A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825–1973. Budapest, 1975. 62.
Hajas Béla: Teslér (Tischler) László. = Irodalomtörténeti Közlemények, 1932. 88–89.
Kisasszondy Éva: Kétszáz éve született Egyed Antal. = Honismeret, 1979/7. 67–69.
Lauschmann Gyula: A 18. század költői Székesfehérvárott. In: Székesfehérvár története II. (Közlemények Székesfehérvár történetéből.) Székesfehérvár, 1998. 237–246.
Mendlik Ágoston: Egyed Antal. Magyar Sion, 1863/1. 71–74.
Nagy Imre: Öttorony. A pécsi irodalmi műveltség a kezdetektől a huszadik századig. Pécs, 2013. 189–196.
Rónaky Kálmán: Régi emlékek. Vörösmarty barátsága három pécsegyházmegyei lelkésszel = Dunántúl, 1934. december 16. 6.
V. J.: Egyed Antal. In: Egyetemes Magyar Enciklopédia. 7. kötet – odrington-Ercylla y Zuniga. Pest, 1869. 649–650.

[1] Mendlik 1863. 72.
[2] Az olajfestményről készült fényképmásolat tulajdonosa a bonyhádi Völgységi Múzeum. Ezúton is köszönöm Szabó Tibor történész segítségét és a fotó megküldését.
[3] Egyed Antal családjára vonatkozóan a Székesfehérvári Püspöki Levéltárból (SzfvPL) kaptunk adatokat. SzfvPL VII.114 - Kereszteltek, VII. kötet, 72. o.; SzfvPL VII.114 - Házasultak, III. kötet 15. lap. Ezúton is köszönöm Dr. Mózessy Gergely levéltárigazgató segítségét.
[4] Mendlik 1863. 72.
[5] Vörösmarty három pécsi egyházmegyei pappal került az irodalom szeretete révén barátságba Egyed Antallal, annak 1817 és 1820 közötti bonyhádi káplánjával, Teslér Lászlóval és Klivényi Jakabbal. Rónaky 1934. 6.
[6] Lauschmann 1998. 237.
[7] Nagy 2013. 190–192.
[8] Szinnyei = https://mek.oszk.hu/03600/03630/html/e/e04587.htm [2022.05.24.]
[9] Bonyhád, Szabadság tér 11.
[10] A kép forrása:
https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/8/8c/Roman_Catholic_parish_hall%2C_Vorosmarty_plaque%2C_11_Szabadsag_Square%2C_2016_Bonyhad.jpg [2022.05.24.]
[11] Nyomatott Reiffenstein és  Rösch Bécsben.
A kép forrása: Piarista Múzeum (Budapest) = https://mandadb.hu/dokumentum/1077979/20153331P2.jpg
[12] Tolna megyei Ujság, 1932.
[13] Tolna megyei Ujság, 1932.; Protocollum Defunctiorum a 20-i Juli a 1861 usque finem a 1872. Tomus VII. – PEL III. 26. Dunaföldvár
[14] Lauschmann 1998. 245.
[15] A kép forrása: Digitális képkönyvár = https://dka.oszk.hu/027500/027560/eleink_egyed_a_nagykep.jpg [2022.05.24.]
[16] Tolna megyei Ujság, 1932.
[17] Nagy Edit alkotása. https://www.szekesfehervar.hu/oktass-es-magyarul-terjeszd-az-isten-igejet-emlektablat-avattak-egyed-antal-tiszteletere [2022.05.24.]
[18] Nagy Edit alkotása. https://www.szekesfehervar.hu/oktass-es-magyarul-terjeszd-az-isten-igejet-emlektablat-avattak-egyed-antal-tiszteletere [2022.05.24.]
[19] A kép forrása: https://www.kozterkep.hu/35434/egyed-antal [2022.05.24.]
[20] A kép forrása: https://tolnahonism.hu/ [2022.05.24.]

Pécsi Egyházmegye

Az oldalon közzétett fotók és a szöveg részben vagy egészben történő felhasználása kizárólag forrásmegjelöléssel vagy a Pécsi Egyházmegye írásos hozzájárulásával engedélyezett.

Szentmise közvetítések banner v2

 

2022 October
M T W T F S S
26 27 28 29 30 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31 1 2 3 4 5 6

Közelgő események

Katolikus Kulturális Hetek:
-
2022. 10. 04. - 2022. 10. 31.
Boldogasszony Imaszövetség találkozója:
Pécs -
2022. 10. 25. -
Szent Mór püspök, az egyházmegye társvédőszentje - Ünnepi szentmise:
Pécsi Székesegyház -
2022. 10. 25. -
Mindenszentek - Ünnepi szentmise:
Pécsi Székesegyház -
2022. 11. 01. -

LD honlap logó Telefon

partnerek Báta

partnerek Máriagyűd

partnerek Napi evangélium

partnerek kórházlelkészség