A trienti zsinat idején kibontakozó katolikus megújulás egyik legnagyobb vezető személyiségére, az olasz katolikus teológus, lelkiségi író és egyházszervező Borromeo Szent Károly püspökre emlékezünk liturgikus emléknapján, november 4-én.

A Komlói Kodály Zoltán Ének-zenei Katolikus Általános Iskola és Óvoda történetében először rendezte meg az Öltözz Szentnek - A Szentek győznek nevezetű programot!

Alig több mint hat éve került október 22-re Szent II. János Pál pápa emléknapja fakultatív ünnepként a liturgikus naptárba, ugyanazon a szeptemberi napon, amikor Szent XXIII. János pápa emléknapját bejegyezték október 11-re (ugyanis ezen a napon nyitotta meg a II: Vatikáni Zsinatot 1962-ben).

Október 21-én, 16.00 órakor Dr. Udvardy György veszprémi érsek, pécsi apostoli kormányzó köszöntötte a Pécsre érkező Pálosan szép az élet című vándorkiállítást. Az átalakított autóbuszban berendezett tárlat október 28-ig tekinthető meg a Székesegyház előtti téren.

Antióchiai Szent Ignác vértanú püspök még személyesen ismerhetett több apostolt is, ezért az apostoli atyák között tartjuk őt számon. Október 17-én rá emlékezünk.

A sarutlan kármelita rend női ágának alapítójára, a keresztény misztika nagy szentjére, Jézusról nevezett (Avilai) Szent Teréz szűz és egyháztanító életszentségére emlékezünk liturgikus emléknapján, október 15-én. 

A Szűzanya születésnapján az Egyház a megváltás első napjának hajnalát ünnepli azzal, hogy megjelenik a világban a Megváltó édesanyja. A Boldogságos Szűz egyedülálló helyet foglal el az üdvösség történetében, és a legkitüntetettebb küldetést hordozza minden teremtmény között. 

A Szeretet Misszionáriusai rend alapítójára, a sokak által kedvelt és tevékenységei által az egész világon elismert Teréz anyára, Kalkuttai Szent Terézre emlékezünk liturgikus emléknapján, szeptember 5-én.

Az édesanyák példaképére és védőszentjére, Szent Ágoston édesanyjára, Szent Mónikára emlékezünk liturgikus emléknapján, augusztus 27-én.

A klarisszák rendjének alapítójára, Assisi Szent Klárára emlékezünk liturgikus emléknapján, augusztus 11-én.

Lőrinc a spanyolországi Oscaban született 226-ban. Alapfokú tanulmányait otthon végezte, majd Zaragozába ment tanulni, a híres egyetemen annyira gyors és csodálatos volt előrehaladása, hogy az összes hallgató közül a legjobbnak tartották. A város püspöke is felfigyelt rá és szolgálatába hívta a tehetséges ifjút.

Július 25-én az első vértanú apostolra, a zarándokok, gyógyszerészek, kereskedők, szatócsok és kalaposok védőszentjére emlékezünk, aki Betszaidában született és Jeruzsálemben halt meg 44 körül, aki Zebedeus és Szalome fia, valamint Szent János evangelista bátyja.

Nagy Lajos magyar és lengyel király harmadik gyermekének, Hedvignek kevesebb, mint 26 év adatott arra, hogy életszentsége kiteljesedjen.

Európa társvédőszentjére, a Brigitta-rend alapítójára, Svéd Szent Brigitta életére emlékezünk liturgikus emléknapján, július 23-án.

A bencések alapítójára, a nyugati szerzetesség atyjára, Európa fővédőszentjére, Nursiai Szent Benedek apátra emlékezünk liturgikus ünnepén, július 11-én.

Sarlós Boldogasszony ünnepe Szűz Mária látogatását eleveníti fel Erzsébetnél, aki akkorra már szíve alatt hordozta a Boldogasszonyban már szintén megfogant Megváltó előfutárát, Keresztelő Szent Jánost.

Isten Fia fogantatását követően két olyan asszony – Mária és Erzsébet – találkozik, akik közvetlen módon tapasztalhatták meg Isten szeretetét és irgalmát. Ezt a pillanatot számos műalkotás jelenítette meg, melyek közül a pécsi székesegyház két faragványát mutatom be Sarlós Boldogasszony ünnepe alkalmából.

A pécsi Székesegyház Szent Péter és Pál tiszteletére épült, akiket Anyaszentegyházunk június 29-én együtt ünnepel.  A bazilika szentélyében lévő csodálatos képen már messziről látszik, amint a trónon ülő Jézus Krisztus közelében ott áll Péter és Pál apostol. Szemlélve őket felmerül bennünk a kérdés: Kik ők? Mire tanítanak bennünket?

Az első magyar szent király szentté avatása Székesfehérváron a később szintén szentté avatott László király jelenlétében történt 1083. augusztus 20-án. Ugyanezen a napon avatták szentté Imre herceget és Gellért püspököt is.

Keresztelő Szent János életére emlékezünk születésének liturgikus emléknapján, június 24-én.

Szent Antal 1195-ben született Portugáliában Buglione Fernando néven.

Emberi életünk folyamatában évről-évre lehetőséget kapunk, hogy bekapcsolódjunk egy másik – keresztény szempontból a legigazibb – „történet” megélésébe, az üdvtörténet főbb eseményeibe: Karácsonykor a megtestesülés, Húsvétkor a feltámadás, Pünkösdkor a Szentlélek eljövetelének misztériumába.

Pünkösd ünnepéhez közeledve a Pécsi Püspöki Kincstárban látható Árpád-házi Szent Erzsébet festményt mutatjuk be. Erzsébetet alig négy évvel a halála után, 1235 pünkösdjén avatta szentté IX. Gergely pápa. A Zsolnay Júlia által 1898-ban készült képen szinte földön túli fényben sugárzóan, imáiba merülve láthatjuk a Sárospatakon született királylányt.

Nepomuki Szent János áldozópapra, vértanúra emlékezünk liturgikus emléknapján, május 16-án.

Kerek 20 éve avatta boldoggá a fátimai két látnok pásztorgyermeket az az azóta szintén szentté avatott II. János Pál pápa, aki ma öt nap híján 100 éve jött világra és aki ellen 39 évvel ezelőtt ezen a napon kíséreltek meg merényletet a Szent Péter téren.

Nyssai Szent Gergely püspök szónoklataiból olvashatunk a mai olvasmányos imaórában, melyben a feltámadás általi új életről, az új teremtés elsőszülöttjéről a következőképp ír.

Május 7-én Szent István király hitvesére és Szent Imre herceg édesanyjára, Boldog Gizellára emlékezünk liturgikus emléknapján, akinek életszentsége példaként szolgálhat a mai édesanyák számára is. 

Május 6-án Savio Szent Dominikra emlékezünk, arra a mindössze 14 évet élt fiúra, aki Bosco Szent János tanítványa volt és a ministránsok, énekkarosok és várandós édesanyák védőszentje.

Április 30-án Szent V. Piusz pápára emlékezünk az alábbi összeállítással. 

Húsvét harmadik hetének szerdáján, reggel 7.00 órakor Lápossy Péter iskolalelkész, kisegítő lelkész mutatott be szentmisét a Belvárosi templomban.

Április 29. Sienai Szent Katalin emléknapja. A Misztikus levelek szerzőjére Lucetta Scaraffia, a római La Sapienza egyetem oktatója, több katolikus lap állandó publicistája írásával emlékezünk.

Isten választotta a Szentlélek szóvivőjévé Szent Márkot, aki az ő nevét viselő evangéliumban írta le Jézus Krisztus életét és tanítását.

Szent György egyike azon szenteknek, akinek alakját osztatlan tisztelet övezi gyakorlatilag az egész keresztény világban.

Húsvét második hetének péntekén, Szent György vértanú emléknapján Máger Róbert irodaigazgató-helyettes atya mutatott be szentmisét a Belvárosi templomban, amelyet a Pécsi Egyházmegye élőben közvetített.

Nem véletlenül sorolják az első skolasztikusok, vagyis azon filozófusok közé, akik a nagy Arisztotelész filozófiáját tanulmányozták és értelmezték a kereszténység fényében.

A történelem első szláv származású pápáját, az „utazó pápát” aki egyúttal Szent Péter székében a harmadik leghosszabb időt szolgáló egyházfő, 15 éve helyezték sírba.

Idén a húsvéti tanítási szünet kezdetére esik a tanárok védőszentjének, De la Salle Szent János halálának 301. évfordulója, aki a maga idejében újszerű tanítási módszereket dolgozott ki, képzést szervezett a tanároknak, bevezette a nemzeti (francia) nyelvet a latin helyett az oktatásban és megalapította „Keresztény Iskolatestvérek” közösségét a gyermekek, kiemelten a szegény sorúak megsegítésére.

Ferreri Szent Vince ünnepe idén (április 5., halálának 601. évfordulója) Virágvasárnapra esett, ezért csak 6-án emlékezünk meg róla.

Az informatika és az internet védőszentje, Sevillai Szent Izidor, egyháztanító, az utolsó nyugati egyházatya, a korai Középkor talán legolvasottabb és elismertebb szentje volt.

Nagyböjt negyedik hetének péntekén, reggel 7.00 órakor Molnár Erik káplán mutatott be szentmisét a Pécsi Székesegyházban, amely visszanézhető az alábbi cikkben.

A magyar nép azóta, hogy Szent István Szűz Máriának ajánlotta országát, megannyi kedves, az eredeti szöveg egyszerű fordításán túlmenő névvel, jelzővel illeti Magyarok Nagyasszonyát és az ő ünnepeit.

A Boldogságos Szűz Mária után Szent József a legnagyobb a szentek közül, akiket az egyház tisztel. József egy elszegényedett királyi származású család sarja volt, rendkívüli élete rejtett és ismeretlen maradt: egyetlen történész sem írta életrajzát, ám szentségének legszebb bizonysága a Szentírásban található.

A szentségek sajátsága, hogy általuk jelképes cselekedetek valóságos hatást eredményeznek. Szépen megfigyelhetjük ennek magyarázatát Jeruzsálemi Szent Cirill (megh. 387. március 18.) misztagogikus katekéziseiben, akinek az emléknapját ma ünnepli az egyház.

Gondolva a hölgyekre idén ismét egy nyereményjátékra invitáljuk az érdeklődőket.

Szent Skolasztika nursiai Szent Benedek, a Bencés Rend és a nyugati szerzetesség alapítójának ikerhúga.

 Kedves Testvérek!

1976 óta ez a 19. századi pap és teológus volt az első olyan brit, akit szentté avattak.

Assisi Szent Ferenc: a ferences rend megalapítója; Itália, az állatok, a kereskedők és a természet védőszentje.

Mintegy ezer évig a Vulgata volt a Biblia a Nyugati Egyházban. Ehhez a változathoz fordultak az európai keresztények, amikor összeállították imádságaikat és liturgiáikat. Ezt forgatták a nagy szentek elmélkedéseik közben, és ebből idéztek a legnagyobb tudósok egyezményeikben.

Lisieux-i Kis Szent Teréznek, a „kis út” szentjének élettörténetét idézzük fel liturgikus emléknapján, október 1-jén.