A heti rendszerességgel jelentkező „Örömhírre hangolva” videósorozat az adott vasárnap evangéliumi szakaszán való elmélkedést kívánja elmélyíteni, emellett arra buzdít, hogy olvassuk a Szentírást és cselekedjük meg az Igét!
Virágvasárnapra és a nagyhétre készülve az „Örömhírre hangolva” üzenet által Nyúl Viktor pasztorális helynök arra hív, hogy legyünk szelídek, miként Jézus is szelíden vonult be Jeruzsálembe, hogy szabaddá tegyen minket.
„Szeretettel köszöntök mindenkit!
Urunk Jézus szenvedésének vasárnapján, vagyis virágvasárnap az evangéliumi részletet Márk evangéliumának tizenegyedik (Mk 11,1-10) illetve tizennegyedik és tizenötödik (Mk 14,1-15,47) fejezetekből olvassuk. A Teremtés könyvének kezdete (vö. Ter 2,1-2) arról tanúskodik, hogy Isten hat nap alatt teremtette meg a világot és a hetedik nap megpihent – jelképesen mondva ez a teremtés hete.
Virágvasárnappal megkezdődik a szent hét, amelyben Jézus Krisztusra tekintünk, aki értünk meghalt és feltámadt. Ez a hét bizonyos tekintetben a teremtés hete, hiszen Isten Jézus által újjáteremti a világot. Virágvasárnap Jézus Jeruzsálembe való bevonulásáról olvasunk, amikor megkéri tanítványait, hogy menjenek előre és hozzanak számára egy szamarat. A városban megkérdezik a tanítványokat, miért teszik ezt, és ők ezt válaszolják: az Úrnak szüksége van rá. (vö. Mk 11,1-6) Szép ez a kifejezés!
Az Úrnak szüksége van a mi munkánkra, szolgáltunkra. Jézus arra hív bennünket, hogy kövessük. Kalandra hív, hogy együttműködjünk vele és arra bátorít, hogy tegyünk róla tanúbizonyságot mindenki előtt. Az Úrnak szüksége van ránk más embereken keresztül is. Hiszen az Úr kéri tőlünk, hogy tápláljuk Őt éhező embertársainkban; látogassuk meg, vigasztaljuk meg Őt szenvedő testvéreinkben; hallgassuk meg Őt a gyászolókban. Az Úrnak szüksége van ránk, szüksége van rám. Csodálatos örömhír, hogy Jézus meghív a vele való szeretetkapcsolatra, arra, hogy barátságra lépjünk vele.
Az Újszövetségben azt is olvassuk, hogy a próféta így szól:
Mondjátok meg Sion leányának: Nézd, királyod jön hozzád, szerényen, szamárháton, a teherhordó állat csikaján. (Mt 21,5)
Az a tény, hogy Jézus szamárháton vonul be Jeruzsálembe, kifejezi szelídségét. Ahogy Ferenc pápa tanít, Jézusnak ez a stílusa: szelíd. Egy másik versben Krisztus ezt mondja:
Tanuljatok tőlem, mert szelíd vagyok és alázatos szívű. (Mt 11,29)
Szemléljük a szelíd Jézust, aki szamárháton jön, hogy békét és reményt hozzon! Az Ő szeretetének szelíd ereje győzedelmeskedik és arra hív, hogy mi is legyük szelídek.
Boldogok a szelídek, mert övék lesz a föld. (Mt 5,5)
Fontos, hogy a keresztény ember szelíd legyen – tanít Ferenc pápa. Ez a magatartás erőt jelent, mellyel nemet mondunk a gőgre és a bűnre, valamint elfogadjuk magunkat és a másik embert is a törékenységünkkel együtt. Szelíd szeretetre hív bennünket az Úr: ahogy Ő is szelíd, legyünk mi is szelídek, gyengédek egymással.
Olyan szép, amikor ezt olvassuk az evangéliumban:
Sokan az útra terítették ruhájukat, mások meg lombokat vagdaltak a fákról, és az útra szórták. (Mk 11,8)
Az emberek ezzel a tiszteletüket fejezik ki Jézus előtt, aki mint király vonul be Jeruzsálembe. Így áldják az Urat, szeretetüket így fejezik ki. Fontos, hogy mi is a szívünket, dicsértünket, hálánkat adjunk az Úrnak. Ajándékozzuk neki azt a készséget, hogy készek vagyunk befogadni a szeretetét. Dicsérjük, áldjuk az Urat! A megtérés azt jelenti, hogy befogadjuk az Úr szavát, és hagyjuk, hogy Jézus uralomra jusson bennünk. Az Ő szeretetének fényében törekedjünk élni!
Tartsunk egy kis csendet és ennek az örömhírnek a fényében törekedjünk a nagyhét eseményeit szemlélni, Jézus Krisztusról tanulni. Adjunk hálát az Úrnak, szemléljük Jézust, aki jön, hogy felszabadítson bennünket, arra hívva hogy kövessük őt, legyünk szelídek.”