Az Egyház korai időszakának különleges nagyheti szertartása, a sötétzsolozsma hagyomány a Pécsi Egyházmegyében. A hívek nagyszerdán az esti órákban, nagypénteken és nagyszombaton reggel gyűlnek egybe, hogy ezáltal közelebb kerüljenek Jézus szenvedéstörténetéhez.
A március utolsó napján tartott sötétzsolozsmát megelőzően, 18.00 órai kezdettel Kajtár Edvárd plébános mutatott be szentmisét Lápossy Péter iskolalelkész és Berecz Tibor ifjúsági referens koncelebrálásában a közelmúltban restaurált Corpus Christi kápolnában, ahova közel másfél év elteltével térhettek be a hívek. Ezt követően a jelenlévők átmentek a Székesegyház főhajójába, ahol a sötétzsolozsma során, Jeremiás próféta siralmainak (lamentációk) énekét hallgatva közelebb kerültek húsvét szent titkához.
A sötétzsolozsma elnevezés arra utal, hogy a rítust a X. századig éjszaka végezték, valamint, hogy mire a zsolozsma véget ér, a templomban egy kivételével minden gyertyát eloltanak. A látványos és szimbolikus szertartáson az égő majd kioltott gyertyák Krisztus tanítványait jelképezik, akik szenvedésekor elhagyták Őt. A szentélyben egy háromszögletű gyertyatartó áll, rajta 14 sárga és egy fehér gyertya ég. A zsolozsma minden egyes zsoltára és éneke után eloltanak egy-egy gyertyát, így csak a háromszög csúcsán álló fehér marad égve. Az utolsó zsoltár végeztével ezt az égő gyertyát az oltár mögé viszik, és elrejtik. Ezt követően a Miserere (50.) zsoltár eléneklése után előhozzák az égő gyertyát, a gyertyatartóra helyezik, majd a diakónus látványosan félbetör egy barkaágat.
A Székesegyházban nagyszerda este bemutatott sötétzsolozsma alkalmával Felföldi László pécsi megyéspüspök hangsúlyozta, ez egy jó lehetőség az elcsendesedésre.
„Engedjük, hogy a zsoltárok szavai megfogjanak minket. Ezeken a sorokon most nem kell gondolkodni, csak hagyni, hogy megérintsenek, akárcsak tavasszal az első napsugarak.”
A Pécsi Székesegyházban a Szent Hét során nagypénteken és nagyszombaton 8.30-kor várják a híveket sötétzsolozsmára.
Fotó: VN