Boldog IX. Piusz pápa 1870. december 8-án írta alá Quemadmodum Deus kezdetű dekrétumát, mellyel a Katolikus Egyház védőszentjévé nyilvánította Szent Józsefet. Ezen alkalom 150. évfordulóján, 2020. december 8-án tette közzé Ferenc pápa Patris corde- Atyai szívvel kezdetű apostoli levelét, s egyúttal meghirdette a Szent József-évet, amely 2021. december 8-ig tart.
Hetente jelentkező sorozatunkban Szent II. János Pál pápa Redemptoris custos – A Megváltó őrzője - című apostoli buzdításából (1989), illetve Ferenc pápa Patris corde – Atyai szívvel kezdetű apostoli leveléből (2020) közlünk részleteket, melyekből megismerhetjük, hogy mi az üzenete számunkra Szent Józsefnek: Szűz Mária jegyesének, Jézus nevelőapjának. Az egyes szemelvények után kérdések segítik az olvasottak elmélyítését. A teljes dokumentumok elolvashatók:
REDEMPTORIS CUSTOS
Szent II. János Pál pápa apostoli buzdítása Szent József személyéről, valamint Jézus Krisztus és az Egyház életében kifejtett tevékenységéről
(25-27)
V. A lelki élet elsődlegessége
25. „Csend borítja mindazt, ami József alakjával kapcsolatos, és ez kiterjed a názáreti házban végzett ácsmunkára is. Mégis, ez olyan hallgatás, ami jelesül föltárja az ő személyének belső természetét.Az evangéliumok ugyanis kizárólag arról beszélnek, amit József »tett«, ám az ő csendbeburkolózó »cselekedeteiben« mégis megragadhatjuk belőlük a mélységes szemlélődés légkörét. József mindennapos kapcsolatban állt az »öröktől fogva elrejtett” titokkal, amely az ő házában »vett lakóhelyet« magának. Például ez magyarázza meg, miért lett Jézusról nevezett Szent Terézia, a szemlélődő karmelita rend nagy megújítója Szent József tiszteletének buzgó terjesztője a nyugati keresztények körében.”
26. „Egész életének egyetemes áldozata – amit József hozott azoknak a követelményeknek, amelyek együtt jártak a Messiásnak az ő házába érkezésével – »az ő kifürkészhetetlen belső életében« találja meg ésszerű igazolását, »...ahonnan egészen egyedi parancsok és vigasztalások érkeztek számára, s ahonnan a tiszta és egyszerű lelkekre jellemző, következetes erő és bátorság fakadt számára, mely kell a nagy elhatározásokhoz. Például amikor József alárendelte saját, jogos emberi szabadságát, házastársi boldogságát az isteni akaratnak; amikor elfogadta a családi állapotot és kötelezettséget annak súlyával együtt, és az egyedülálló szűzi szeretet jegyében lemondott a természetes házastársi szeretetről, amely a házasságot építi és táplálja.«”[37]
„Ez az Isten iránti feltétlen engedelmesség, az akarat készsége mindaz iránt, ami az Ő szolgálatára vonatkozik, nem más, mint a jámborság gyakorlása, amely a vallásosság erényének egyik bizonyítéka.”[38]
27. „A József és Jézus közötti életközösség méltán irányítja figyelmünket arra, hogy a megtestesülés titkát Krisztus embersége szempontjából elmélyedve szemléljük, az ugyanis az isteni Fönség hatásos eszköze az emberek megszentelésére: »Istenségének köszönhetően Krisztus emberi cselekedetei is üdvösségszerzők voltak számunkra, amennyiben érdemük és hatékonyságuk alapján kegyelmet eszközöltek ki számunkra.«”[39]
„A cselekedetek közül az evangélisták a húsvéti misztériummal kapcsolatosakat hangsúlyozzák, de nem felejtik el kiemelni a Jézussal való testi érintkezés jelentőségét sem a gyógyulások esetében (vö. például Mk 1,41), és kiemelik azt a hatást is, amelyet Jézus Keresztelő Jánosra gyakorolt, amikor még mindketten édesanyjuk méhében voltak (Lk 1,41-44).”
„Az apostoli tanúságtétel – fentebb láttuk – nem hanyagolta el Jézus születésének, körülmetélésének, a templomban történt bemutatásának, Egyiptomba menekítésének és rejtett názáreti életének elbeszélését, mert ezekben a mindenki számára üdvösséges »tettekben« is ott volt a kegyelem »misztériuma«, hiszen a szeretet egyazon forrásából, Krisztus istenségéből részesedtek. Ha pedig ez a szeretet Krisztus embersége által minden emberre kiterjedt, akkor nyilvánvalóan elsősorban azokat szentelte meg, akiket az Isten akarata a legszorosabb, legbizalmasabb közelségbe állított számára: Máriát, az édesanyját, és Józsefet, akit atyjának tartottak.[40] Lehetetlen még elgondolni is, hogy József »atyai« szeretete ne gerjesztette volna Jézus »fiúi« szeretetét, és viszont, hogy Jézus »fiúi« szeretete ne fokozta volna József »atyai« szeretetét. Tilos lenne talán betekinteni ebbe az elrejtett, bensőséges szeretetáramlásba? Ellenkezőleg. Az isteni szeretet indításaira fogékony lelkek joggal látják Józsefben a lelki élet ragyogó példáját.
Ezenkívül József ideális módon hidalja át azt a feszültséget, amely a tevékeny és szemlélődő élet között jelentkezik, amint erre képes az, akiben a szeretet már tökéletes. Ha követjük azt a tanítást, amely megkülönbözteti az igazság szeretetét (charitas veritatis) és a szeretet kívánalmait (necessitas charitatis), oly módon, hogy az elsőbbséget az igazság szeretetének adja, a szeretet kívánalmait pedig abból származtatja,[41] akkor joggal állíthatjuk, hogy József egyrészt: élte az igazság szeretetét, amikor a Krisztus emberségében fénylő isteni igazságot szerette; másrészt: eleget tett a szeretet kívánta követelményeknek, amikor ellátta azt a szolgálatot, amelyet megkívánt Krisztus emberségének védelme és kibontakozása.
Elmélkedést segítő kérdések
-Milyen jelentőséggel bír életemben a testi érintés (pl.: családtagjaim megölelése; egy békülő kézfogás, stb.)?
-Mi az, ami a lelkemet jobban megérinti, pl: szomorúság esetén a vigasztaló szavak, vagy ha csendben végighallgatnak és megölelnek? Ismerem-e családtagjaim lelki igényeit ebből a szempontból?
-Gyermekeimmel való kapcsolatomat mi határozza meg/befolyásolja a legjobban? Szüleimmel való kapcsolatomat mi határozza meg a legjobban? Tapasztalom-e, hogy gyermekkorom emlékei befolyásolnák jelenkori viszonyulásaimat?
Jegyzetek:
[37] ugyanott: idézet helye, p. 1267.
[38] vö. Szt. Tamás, Summa Theol. II-IIae, q. 82, a. 3, ad 2.
[39] ugyanott, III, q. 8, a. 1, ad 1.
[40] vö. XII. Pius, Haurietis aquas enciklika (1956. május 15.), III: AAS 48 (1956), pp. 329f.
[41] vö. Szt. Tamás, Summa Theol. II-IIae, q. 182, a. 1, ad 3.
Előző rész megtekinthető: https://pecsiegyhazmegye.hu/hirarchivum/4438-szent-jozsef-tanit-minket-is-viii-resz
Forrás: https://katolikus.hu/dokumentumtar/2749
Fotó: Shutterstock
