Pécsvárad, Mohács, Bonyhád és Szekszárd környékének falvaiból egykor ezrek érkeztek Máriakéménd kegyhelyére egy-egy búcsú alkalmával, különösen Nagyboldogasszonykor indultak útnak gyalogosan vagy szekerekkel. Manapság a legtöbben autóval érkeznek, de minden búcsúra jönnek gyalogos zarándokok is egy-egy környékbeli településről. A máriakéméndi kegytemplom főbúcsúját Nagyboldogasszony, azaz Mária mennybevételének ünnepe előtt egy nappal, augusztus 14-én tartják. A 16 órakor kezdődő szentmisét Kürtösi Krisztián bátaszéki plébános mutatja be.
A máriakéméndi kegytemplom története egészen a középkorig nyúlik vissza. Valaha a Karasica-völgyében feküdt a régi Kéménd falu, s annak első temploma az 1330-as években már állt. A későbbi, 15. századi Szent Miklós-templomról bizonyosan tudjuk, hogy az a mai kegytemplom helyén állt. Ezt a törökök a 17. század végén lerombolták, de a szentély falai épségben megmaradtak. A hely tiszteletét mutatja, hogy még a romos templomnál is miséztek időnként a szomszédos települések papjai.
A környékbeli falvak a 17. század végére kihaltak, s csak a 18. század első felében népesültek be ismét a vidák, részben horvát, de főként német ajkú lakossággal. Kéménd nem a régi helyén, hanem attól 1 km-el délebbre, a mostani falu területén alakult újjá, a romos Szent Miklós-templom pedig még a 18. század első felében is látható volt a régi temető mellett. 1740. április 5-én, öt kislánynak Szűz Mária jelenésben volt része az omladozó templom mellett, majd a jelenések ismétlődtek, így többen is megtapasztalták a csodát. Napról napra egyre több zarándok érkezett. A nép ezért a saját erejéből megkezdte a régi, romos templom elbontását, és egy nagy barokk templomot emeltek, úgy, hogy a középkori gótikus templom szentélyét meghagyták. 33 év után, 1773-ban XIV. Kelemen pápa teljes búcsú jogot adott a kegytemplomnak. Ettől fogva évente 7 búcsút tartottak, de tömeges zarándoklatokat tavasztól őszig szinte minden hétvégére szerveztek a környék településeinek plébánosai.
A 20. század második felétől a szeptember 8-i Kisboldogasszony napi búcsúk nyertek nagyobb teret, ami országos rendezvénnyé vált, ilyenkor érkeznek a németek. Mára a főbúcsú ünnepe is egyre többeket vonz, idén augusztus 14-én, vasárnap tartják. Az ünnepi szentmise 16 órakor kezdődik a máriakéméndi Nagyboldogasszony-kegytemplomban.
Nagyboldogasszony, Szűz Mária mennybevétele a legnagyobb Mária-ünnep és egyben Magyarország patrónájának is ünnepe. Mária elszenderülésének napja, amikor a földi létből testével-lelkével együtt egyenesen a mennyei boldogságba jutott. Jézus Krisztus nem engedte át a földi enyészetnek édesanyja, Mária holttestét, hanem halála után föltámasztotta, és magához emelte a mennyei dicsőségbe. Az ünnep meglétéről a 7. századtól tanúskodnak írásos emlékek, Mária mennybevitelét 847-ben IV. Leó pápa tette hivatalos ünneppé.
Magyarországon Szent István király avatta ünneppé Nagyboldogasszony napját. Az államalapító király minden évben erre a napra, augusztus 15-ére hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot, hogy törvénykezést tartson. Élete alkonyán ezen a napon ajánlotta fel az országot Szűz Máriának, és különös, hogy 1038-ban éppen ezen a napon, augusztus 15-én, halt meg.
A felajánlás nyomán a magyar történelem évszázadaiban a közjogban is érvényesült a Regnum Marianum-eszme, amely szerint Magyarország Mária országa. Nagyboldogasszony ünnepe egyben Magyarország patrónájának napja is, a Mária-kegyhelyekre való zarándoklatok, körmenetek, búcsúk ideje. 1945 előtt Nagyboldogasszony napja munkaszüneti nap volt hazánkban.
Az ünnephez számos legenda és népszokás fűződik. Mindenekelőtt ilyen a Mária-virrasztás magyar hagyománya, amely azon a hiten alapul, hogy ezen a napon a napfelkeltében meg lehet látni a "Napba öltözött asszonyt". A másik ismert hagyomány a mezei virágokból készített csokor megszentelése.
Máriakéménd búcsújáró kegyhelye az elmúlt években folyamatosan szépül és újul meg. A kegytemplom felújításának I. üteme, melyben a templom teljes tetőszerkezet megújult, 2021-ben lezárult, és további anyagi forrásokat kapott a Máriakéméndi Német Önkormányzat a templom további felújítására. A hívek és a máriakéméndi kegyhelyet szeretők már nagyon várják, hogy a templom renoválása mielőbb folytatódhasson, hogy Máriakéménd ősi kegyhelye az ide érkező zarándokoknak hitet, és lelki feltöltődést adjon a küzdelmes mindennapokban.
Szöveg, fotó: Biki Endre Gábor, a máriakéméndi kegytemplom gondnoka
Felhasznált forrás: mult-kor.hu
Pécsi Egyházmegye
Az oldalon közzétett fotók és a szöveg részben vagy egészben történő felhasználása kizárólag forrásmegjelöléssel vagy a Pécsi Egyházmegye írásos hozzájárulásával engedélyezett.
