Szent István királyunk, Magyarország fővédőszentje,a Pécsi Egyházmegye alapítójának ünnepén, augusztus 20-án Felföldi László megyéspüspök mutatott be ünnepi szentmisét a pécsi bazilikában, melynek szentélye előtt az új lisztből sütött, nemzeti színű szalaggal átkötött, a főpásztor által a városi ünnepségen előzetesen megáldott vekni kenyeret helyezték el. Koncelebrált Szép Attila hivatalvezető püspöki helynök, a bazilika plébánosa és Máger Róbert püspöki irodaigazgató.
Szent István király ünnepén a kenyér, az új kenyér valódi mélységeket és gazdagságokat mozdítanak meg a szívünkben, melyek formálják, alakítják, táplálják az életünket – kezdte elmélkedését Felföldi László.
Mindnyájan egy kenyérből élünk, egy hazában, egy földből táplálkozunk, és ezek összekötnek minket. Nekünk, keresztényeknek az asztalunk is egy, az oltár asztala, amit nekünk terítenek meg, és ebből tudunk táplálkozni, erőt merítve továbblépni. A táplálék lényegére figyelve felmerül a kérdés: mitől kenyér a kenyér? Ma már tudjuk, hogy a kenyér a kovásztól válik igazán kenyérré. A kovásztól, ami a kenyérben már láthatatlan, megfoghatatlan, de elengedhetetlenül szükséges hozzá. Nekünk ezt a lényeget, a „kovász létet” kell megélnünk.
Szent István király korában az itt élt nép a mainál is színesebb volt. István tudta, hogy a népből nem lesz nemzet, nem lesz ország, ha a lényeg kimarad. Ha nem lesz keresztény, nem lesz nép. Ezért hozott egy egyházi törvényt, mely szerint minden tíz falu építsen egy templomot. Jöjjön össze a nép, közösen gondozzák a templomot, találkozzanak, ünnepeljenek. Ezzel az egyetlen törvénnyel megtanította a népeket találkozni, elfogadni egymást, együtt ünnepelni, akik így szép lassan megtanulták a közös nyelvet, és a nemzetté váló népet hittel, istenhittel, lelkülettel megtölteni.
Ha a lényeg, a kovász kimarad a lisztből, akkor a kenyér ehetetlenné válik, nagyon sokak számára pedig emészthetetlenné. Ha a lényeg, a hit, a kapcsolat, a találkozás kimarad a nemzet, a haza, a család életéből, akkor élhetetlen lesz, zavarodottá válik, elbizonytalanodik. Ezt a lényeget, ezt a mélységet kell megragadni, úgy, ahogy Márai Sándor fogalmazza meg:
„A haza nem csak föld és hegy, halott hősök, anyanyelv, őseink csontjai a temetőkben, kenyér és táj, nem. A haza te vagy, szőröstül-bőröstül, testi és lelki mivoltodban; ő szült, ő temet el, őt éled és fejezed ki, mind a nyomorult, nagyszerű, lángoló és unalmas pillanatokban, melyek összessége életed alkotja. S életed a haza életének egy pillanata is.”
A magyar történelem napjaink rendkívüli időszakában azt kell erősíteni magunkban és átadni a fiataloknak, hogy a hazát kaptuk, de csak azért, hogy továbbadjuk utódainknak. Ahogy Szent István király egykoron lélekkel megtöltötte a hazát, most nekünk kell azt megvédeni a lélekkel és megtölteni a lényeggel.
Az ünnep titka az emlékezés, a jelenlét és az előretekintés a jövő felé. Szent István király üzenete, a kenyér üzenete szívbemarkoló. Mernünk kell a krisztusi szándék és akarat szerint - ennek a világnak, ennek a hazának, mely olyan gyönyörű, mint egy teknő liszt – a kovászai lenni. Jézus Krisztus azt mondta egykor és ma is azt kéri, hogy olyanok legyünk, mint a kovász, amit elvegyítenek és utána kifejti jótékony hatásait.
Hogyan hatunk mi, hogyan tudunk jelen lenni? Mi az üzenetünk? Merünk-e kovász lenni? Merünk-e a lényegre figyelni saját és közösségeink életében? Merjük-e ezt a lényeget - ami láthatatlan, ami megfoghatatlan - megélni? - tette fel a kérdést a megyés főpásztor. Egy nemzet, egy város, egy család lelkülete is megfoghatatlan, láthatatlan, de mégis az a lényege, az a gazdagsága, attól igazán az, ami, és nekünk ezt a mélységet, lényeget, nekünk szóló gazdagságot kell meglátnunk, keresnünk, gazdagítanunk magunkban és egymásban – zárta ünnepi beszédét Felföldi László megyéspüspök.
Az ünnepi szentmisén részt vett Péterffy Attila, Pécs Megyei Jogú Város polgármestere is.
A liturgia megtekinthető a Pécsi Egyházmegye
.Szöveg és fotó: Pécsi Egyházmegye
Pécsi Egyházmegye
Az oldalon közzétett fotók és a szöveg részben vagy egészben történő felhasználása kizárólag forrásmegjelöléssel vagy a Pécsi Egyházmegye írásos hozzájárulásával engedélyezett.
