Nagyböjt, a húsvétra felkészítő negyvennapos előkészületi időszak hamvazószerdán veszi kezdetét, amely idén február 22-re esik. Felföldi László pécsi megyéspüspök 18 órai kezdettel mutat be hamvazkodással egybekötött ünnepi szentmisét Pécsett, a székesegyházban, melyet a Pécsi Egyházmegye YouTube-csatornáján élőben közvetítünk.
A nagyböjti bűnbánati időszakban a keresztények hitük elmélyítésével, kiengesztelődéssel és böjttel készülnek húsvét ünnepére. A készület a hamvazkodás szertartásával kezdődik. A böjtöt tartó ember már az Ószövetségben is bűnbánó öltözéket viselt és hamut szórt a fejére. Az ősegyházban a 4. századtól kezdve a nyilvános bűnbánatot tartók mezítláb, zsákszerű ruhában jelentek meg a templom előtt. A püspök bevezette őket, majd miután elmondták a bűnbánati zsoltárokat, a fejükre tette a kezét és megszórta őket hamuval. Ezután kirótta rájuk a penitenciát és meghintve őket szenteltvízzel, kiutasította őket a templomból, ahova nagyböjtben többé nem mehettek be, csak az ajtóban állhattak meg. A nagyböjt teljes ideje alatt vezekeltek, hogy aztán nagycsütörtökön feloldozást és újbóli bebocsátást nyerjenek.
A 10. századtól kezdődően lett hagyomány, hogy az előző évi virágvasárnapi barkák elégetéséből keletkezett hamut használták fel a hamvazkodás szertartásához. A 14. században megszűnt a nyilvános vezeklés, a hamvazkodás szertartása lett általánossá a mai napig, melynek során a pap hamuval keresztet rajzol a hívők homlokára, emlékeztetve őket mulandóságukra, miközben ezeket a szavakat mondja: „Emlékezzél, ember, hogy porból vagy és porrá leszel!”
A nagyböjthöz kapcsolódó böjti előírások mára nagyon sokat enyhültek. Az Egyház csak hamvazószerdára és nagypéntekre ír elő szigorú böjtöt a - 18 és 60 év közötti egészséges - hívek részére. E két napon és a nagyböjt többi péntekén a 14 évesnél idősebbeket arra kérik, hogy a böjti fegyelem megtartásaként ne fogyasszanak húst és a napi, legfeljebb háromszori étkezés részeként csak egyszer lakjanak jól. Fontos azonban kiemelni, hogy a húsételtől való tartózkodás nem tekinthető önmagában böjtnek, mert mit sem ér, ha nem jár belső megújulással, lelki méregtelenítéssel, melynek végén Istenhez kerülünk közelebb.
A bűnbánati időszakban vállalt lemondásaink, imádságaink és áldozathozatalaink különösen jelzik az Isten iránt tanúsított szeretetünket, az irgalmasság cselekedeteinek gyakorlásával pedig szeretetkapcsolataink is épülnek. Ilyenkor a világ zajától elvonulva, bűnbánatot tartva és megtisztulva, lehetőségünk van a hitben való elmélyülésre és kiengesztelődésre, méltó módon készülve a húsvét, Jézus Krisztus feltámadásának ünnepére.
Ehhez nyújt megfelelő kereteket február 25. és április 5. között a Pécsi Egyházmegye NAGYBÖJTI LELKI DÉLUTÁNOK címet viselő lelkigyakorlat-sorozata, melyről további információk ITT TALÁLHATÓK.
Szöveg és fotó: Pécsi Egyházmegye
Forrás: Magyar Katolikus Lexikon
Pécsi Egyházmegye
Az oldalon közzétett fotók és a szöveg részben vagy egészben történő felhasználása kizárólag forrásmegjelöléssel vagy a Pécsi Egyházmegye írásos hozzájárulásával engedélyezett.
