Felföldi László pécsi megyéspüspök ünnepi szentmisén avatta akolitussá Szőts Gábort június 2-án a zsúfolásig megtelt bonyhád-majosi római katolikus kápolnában. A szentmisén koncelebrált Máger Róbert püspöki irodaigazgató és Wigand István plébános.
Felföldi László szentbeszédében elmondta, napjaink Egyházában a világi hívek szolgálata háttérbe szorult, elcsendesedett, ezért most az a fontos, hogy a közösség, az egyház közössége úgy találjon magára, ahogy azt eredetileg Krisztus elindította, ahogy a Szentlélek vezette. A főpásztor kifejezte örömét, hogy Majoson egy valódi élő, dinamikus közösséggel találkozhat, ahol a hívek magukénak érzik közösségükben a szolgálatnak, a jelenlétnek az ügyét, melynek bizonyítéka a zsúfolásig megtelt templom és az akolitusavatás szertartása.
Jelen lenni saját életünkben, jelen lenni az Isten életében és jelen lenni egy szolgálatban: az életünk nagy kérdése, hogy jelen vagyunk-e ott, ahol élünk, akivel élünk, abban a feladatban, amire Isten minket megteremtett, amire az Isten szólít és hív - fogalmazott Felföldi László. Az Úr minket hív és minket küld a szőlőjébe szőlőmunkásnak, hogy országának eljöveteléért dolgozzunk. Ez a személyes meghívás és küldés határozza meg minden világi krisztushívő méltóságát, felelősségét, hogy e méltóságot örömmel és hálával ismerjék föl, és a felelősséget hűséggel és nagylelkűen vállalják. Ugyanakkor fontos rögzíteni szívünkben, hogy nem csak az akolitusnak, a diakónusnak és a papnak, hanem minden keresztény hívőnek ilyen meghívása és küldetése van, melyben a jelenlétével tud szolgálni és azt ajándékozni másoknak - emelte ki beszédében a püspök.
Az Úr, a szőlőt a szőlőmunkásokkal műveltető gazda, az élet minden órájában hív minket, azaz megmutatja szent akaratát. Ezért az éberség, mint az Isten szavára való gondos odafigyelés, a tanítvány alapvető és állandó magatartása, ami rugalmasságot és a közösség tagjaival való együtt gondolkodást is jelent. Beszéljünk erről közösségeinkben, éljük meg és merjük odaajándékozni szolgálatunkat másoknak – hangzott el a főpásztori buzdításban.
Ami volt, az már elmúlt, azzal nem tudunk mit kezdeni. Csak a jelen van, az újjal kell szembenéznünk. Ebben a mostban, az élet minden egyes órájában kér az Úr és megmutatja az ő szent akaratát. Ez a meghívása Istennek. Kin keresztül, hogyan érkezik hozzánk? Nem fontos, a lényeg az, hogy válaszoljunk rá. Az akolitus-avatásban mindig egy közösség az, aki az ajándékot kapja. Most a majosi közösség a megajándékozott. Az ünnepi alkalom ugyanis nem a személynek szól, hanem a közösség ajándéka, a közösség szolgálatára avatjuk és rendeljük az akolitust, melyben a majosi közösség most megéli, hogyan tud korábbi hitoktatójuk a szolgálatukra lenni, és megtapasztalhatják, mit jelent az Istentől kapott hívást meghallani, igent mondani rá és megélni.
A Pécsi Egyházmegye ősszel akolitusképzést indít, melyben nem az a lényeg, hogy a jelentkezők közül hányan fogják a végső igent kimondani, hanem az, hogy elindulnak azon az úton, Istennek abban a hívásában, amit nekik akar adni, amelyben most akarja őket vezetni. A képzés keretében 68 férfi mondott most igent Krisztusnak erre a nagyon merész, nagyon bátor hívására, mely által megéljük az Egyházban, az egyházközségekben azt a csodát, azt a gyönyörű ajándékot, hogy sok-sok szív rátalál arra a közösségre, arra az erőre, arra biztonságra, amelyre elengedhetetlenül szükségük van a keresztényeknek, a Krisztusi tanítványoknak, a családoknak, az Egyház teljes közösségének – fogalmazott beszédében Felföldi László püspök.
A szentbeszédet követően a szentmise az akolitusavatási szertartással folytatódott, melyben a korábban már lektori szolgálatra felavatott akolitusjelölt, Szőts Gábor az Eukarisztia ünneplésére előkészített ciboriumot, az Eucharisztia őrzésére szolgáló kelyhet vette át szimbolikusan a püspöktől.
„Vedd ezt az Eucharisztia ünneplésére előkészített kenyeret, és úgy élj, hogy méltóképpen szolgálhass az Úr és az Egyház asztalánál” – hangzott el a felhívás a főpásztor részéről a szertartás keretében.
Akolitusnak lenni nem csupán tevékenység, hanem a közösség szolgálatára kapott megbízás teljesítése is. Az akolitusok feladata elsősorban a szentmiséken való áldoztatás és a szent edények purifikálása, megtisztítása, valamint elvihetik az Oltáriszentséget az idősek, betegek otthonába, szentségimádást és igeliturgiát vezetnek, de megbízatásuk az egyházközség közösségének építésére is szól. Az akolitus egyszerű, fehér ruházata tükrözi szolgálatuk egyszerűségét. A majosi egyházközségben június 2-án akolitussá avatott Szőts Gábor 1966-ban született Szekszárdon. Teológusként végzett, korábban hitoktatóként szolgált. Feleségével Majoson élnek, négy felnőtt gyermekük van.
A szentmise zárásában Wigand István plébános köszönetett mondott Szőts Gábor családjának és elsősorban a feleségének a támogatásért, mely lehetővé tette Gábor számára a felkészülést az akolitusi szolgálatra, majd a liturgia szeretetvendégséggel zárult a kápolna udvarában.
Szöveg és fotó: Pécsi Egyházmegye
Pécsi Egyházmegye
Az oldalon közzétett fotók és a szöveg részben vagy egészben történő felhasználása kizárólag forrásmegjelöléssel vagy a Pécsi Egyházmegye írásos hozzájárulásával engedélyezett.
