Szent István király, Magyarország fővédőszentje, a Pécsi Egyházmegye alapítójának augusztus 20-i ünnepének előestéjén celebrált szentmisét Felföldi László megyéspüspök a pécsi székesegyházban, mely egyben az egyházmegye idén immár második alkalommal megrendezett Kovász elnevezésű családi fesztiváljának záró ünnepe volt. A liturgián koncelebrált Máger Róbert plébános, püspöki irodaigazgató és Fekete Zoltán káplán.
A szentmise homíliájában Felföldi László pécsi megyéspüspök a haza, az élet és az ember titkáról beszélt, hogy mit jelent a magyarságunk, a történelmünk, hogy itt születtünk és itt fejezhetjük be életünket, melyhez a Szent István-i üzenet végtelen gazdagsága ad választ.
Szent István király érdemeit méltatva a főpásztor elmondta, hogy István csodálatos belső látással és bölcsességgel megértette és megvalósította a magyar nép jövőjének alapját és szikláját. Jelenkorunk történései miatt is rendkívül fontos, hogy ezt az örökséget ne csak felidézzük és ne csak emlékezzünk rá, hanem személyes életünkben, családban, közösségben és nemzetben újra átgondolva megtegyünk mindent azok újbóli megvalósításáért.
Haza, élet és ember hármas egységéről - Márai Sándort idézve - a püspök kiemelte: „A haza nem csak föld és hegy, halott hősök, anyanyelv, őseink csontjai a temetőkben, kenyér és táj, nem. A haza te vagy, szőröstül-bőröstül, testi és lelki mivoltodban; ő szült, ő temet el, őt éled és fejezed ki, mind a nyomorult, nagyszerű, lángoló és unalmas pillanatokban, melyek összessége életed alkotja. S életed a haza életének egy pillanata is.”
Szent István király örökéhez kapcsolódva, az ünnepnapján olvasott evangéliumi szakasz mindig a sziklára épített házról szóló jézusi hasonlatot (vö. Mt, 7,24-29) tárja elénk, mely minden korban az embert megszólító üzenettel bír – mutatott rá beszédében a püspök. A sziklára épített ház ugyanis mi magunk vagyunk. Rajtunk áll a sziklára építettségünk: azaz, hogy sziklára építjük-e az életünket, az emberségünket, a szeretetünket, emberi kapcsolatainkat vagy homokra. A vihar és az áradat ugyanis jön: lélekben, családban, közösségben egyaránt és a sziklára építettségen áll vagy bukik, hogy talpon maradunk-e vagy magával sodor minket az áradat.
Szent István király koronázási szertartása nem maradt ránk részleteiben, de a korabeli Európában elterjedt szertartás kérdései, melyeket az idén 40 éves István, a király című, méltán népszerű rockopera szerzői is felhasználtak, igy hangzottak:
Az első kérdés: Akarod-e a szent hitet, melyet hívő férfiak adtak át neked, megtartani és igaz módon megőrizni? Akarom. A második kérdés: Akarsz-e a szent egyházadnak és az egyház papjainak védelmezője és oltalmazója lenni? Akarok. Harmadjára ezt kérdezték tőle: Akarod-e az Isten által neked átengedett országot atyáid igazsága szerint kormányozni és védelmezni? Akarom, és amennyiben Isten segedelmével és minden hívő vigasztalására érdemes leszek rá, úgy megígérem mindezek hű betartását.
Kívánom, hogy ezekből a gazdag üzenetekből erősödjön meg a szívünk azokban a felelősségekben, melyeket Isten ránk bízott és személyesen nekünk adott, hogy hittel, a Szent István-i példával, reménnyel és szeretettel tudjuk megélni és megvalósítani azokat, mert Szent István örökségének ma is van üzenete, feladata és küldetése mindnyájunk számára személyes életünkben, családjainkban és a közösségeinkben - hangzott a főpásztori üzenet államalapító szent királyunk ünnepének előestéjén.
Szöveg és fotó: Pécsi Egyházmegye
Pécsi Egyházmegye
Az oldalon közzétett fotók és a szöveg részben vagy egészben történő felhasználása kizárólag forrásmegjelöléssel vagy a Pécsi Egyházmegye írásos hozzájárulásával engedélyezett.
