2023. augusztus 30. és szeptember 2. között Pécs adott otthont az Európai Katolikus Teológiai Társaság (EKTT) kétévente megrendezett kongresszusának. Az előadók – elismert teológusok - Európa lelki forrásaiból merítve arra kívánták a figyelmet irányítani, hogy kontinensünk jövője nem képzelhető el vallás és spiritualitás, az Egyház jelenléte nélkül. A kongresszus házigazdáját, dr. Kovács Gusztávot, immár az EKTT elnökét, a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola rektorát kérdeztük a rendezvény sikerességéről.
- Milyen volt a pécsi rendezés fogadtatása az EKTT és a résztvevők részéről?
- Várakozáson felüli. Bár olyan városok után rendezhettük meg a kongresszust, mint Bécs, Leuven és Strasbourg, a pécsi rendezvény több szempontból is különleges volt. A résztvevők nem számítottak arra, hogy egy ilyen ékszerdobozt találnak Európa viszonylag eldugottabb részén. Emellett magukkal ragadta őket a főiskola hallgatóinak lelkesedése, a sajátos vendégszeretet és Felföldi László püspök atya közvetlensége is. Többen mondták, hogy mennyire irigylik nemcsak a környezetet, hanem azt a nagyszerű csapatot is, akikkel nap mint nap együtt dolgozhatok.
- Európa lelki forrásai volt a konferencia címe. Mely forrásokból táplálkozhat 2023-ban a keresztény Európa?
- Vannak, akik azt mondják, a számokat és a társadalmi folyamatokat nézve nehéz azt mondani, hogy Európa keresztény kontinens. Ezen lehet vitatkozni. Az azonban biztos, hogy a keresztény közösségek, az egyházak és a keresztény hagyomány a mai napig meghatározzák a földrész mindennapjait. Nemcsak arról van szó, hogy az utcán lépten-nyomon keresztény templomokba botlunk, vagy gondolkodásunkat tudattalanul is átszővik a bibliai történetek. Sokkal inkább arról, hogy a keresztény közösségek a mai napig képesek inspirálni Európát, nemcsak szavakban, hanem tettekben is. Ez a megállapítás szinte minden előadásban előkerült.
- Egyáltalán miért volt ez a témaválasztás? Miért van szükség arra napjainkban, hogy felhívjuk a figyelmet a tiszta forrás jelentőségére?
- Ma az államok minden lehetőt megtesznek, hogy erőforrásokhoz jussanak, legyen szó földgázról, kőszénről vagy villamos energiáról. Élet és halál kérdése, hogy rendelkezünk-e ezekkel, hiszen gáz nélkül hidegek a radiátorok, villamos energia nélkül sötétek az otthonaink. De vannak más jellegű erőforrások is, melyeket olyan természetesnek veszünk, hogy már észre sem vesszük. Ilyen a szülői szeretet, a baráti kapcsolatok, a közösséghez való tartozás, a nemzeti identitás és a vallás is. Hiszen nemcsak a megfelelő fizikai feltételekre, hanem szellemi és lelki forrásokra is szükség van az emberi élethez. Az Egyház az utóbbiakat illetően meglehetősen nagy tapasztalattal rendelkezik. Ezt kár lenne figyelmen kívül hagyni.
- Hívő emberek merítünk-e és fogyasztunk-e ezekből a forrásokból?
- Tapasztalatom szerint az átlagember, de a döntéshozó is keresi ezeket a forrásokat, mert szomjas. Vannak szerzők, akik egyenesen spirituális robbanásról beszélnek, mert az élet értelmének a kérdése felgyorsult és gyakran kaotikusnak tűnő világunkban egyre sürgetőbben jelenik meg. A kereszténységnek nincs instant válasza, amelyet a hagyományból elővehetnénk és megfelelő melegítés után tálalhatnánk. A jézusi válasz egy személyes válasz, amely nem bontakozhat ki máshol, csak személyes találkozásokon keresztül.
- Európán túlról is érkeztek előadók. Ők, hogy látják a keresztény Európa jövőjét? Vagy inkább Európa keresztény jövőjét?
- Ők Európát általában Nyugat-Európával és a gyarmatosítással kapcsolják össze. Meglehetősen ellentmondásos világ ez számukra, hiszen míg a keresztény hit és nagyon sok kulturális vívmány ezen az úton jutott el hozzájuk, mindez rengeteg szenvedéssel és sokszor a helyi közösségek felbomlásával járt együtt. Örülök, hogy ezúttal egy kicsit keletebbre, egy, számukra talán kevésbé ismert országba is eljuthattak. Úgy láttam, hogy reményt találtak nálunk, amely nemcsak a főiskolát és az egyházmegyét, hanem talán egész Európát illetően bizakodással tölthet el minket.
Az előadók között a katolikus tanítást Andrej Saje, a Szlovén Katolikus Püspöki Konferencia elnöke és Martos Levente Balázs, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye segédpüspöke, a református teológiát Balog Zoltán, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke képviselte. A kereszténydemokrata politikai hagyomány szószólója a konferencián Hölvényi György, az Európia Parlament képviselője volt. A plenáris előadók között találkozhattunk Fedeles Tamással, a Pécsi Tudományegyetem rektorhelyettesével is. Az európai előadók közül Marie Jo Thiel Strasbourgból, Sigrid Müller Bécsből, Bénédicte Lemmelijn Leuvenből, Szalay Mátyás Granadából, Mészáros András Maynooth-ból érkezett a rendezvényre. De más kontinensekről: Tűzföldről, Kaliforniából, Nigériából és Szenegálból is érkeztek teológusok, akik az ő sajátos szemszögükből beszéltek Európa lelki gyökereiről.
- Mi lett a konferencián való együtt gondolkodás konklúziója? Közzéteszik-e valahol az előadásokon elhangzottak üzenetét?
- A konferencia anyagai hagyományosan egy német kiadónál jellenek meg egy olyan könyvsorozatban, mely Európa keleti és nyugati része közötti párbeszédet segíti. Az elhangzott 91 előadásnak és persze a kávészünet alatti beszélgetéseknek a legfontosabb üzenete az élő közösségek, a személyes emberi kapcsolatok nélkülözhetetlen volta, hiszen ma ezekben ölt testet az örömhír, melyet a teológia megérteni és hirdetni akar.
- Szokás, hogy mindig az aktuális kongresszuson választ az EKTT új alelnököt, aki egyben a soron következő alkalom házigazdája is lesz. Hol lesz a két év múlva esedékes rendezvény, és ki lesz a következő alelnök személyében a házigazda?
- A hagyomány szerint a konferencia utolsó napján kerül sor az új alelnök megválasztására. Nagyon örülök, hogy ezúttal egy ír kolléga, Fáinche Ryan, a dublini Trinity College professzora veszi át tőlem a stafétabotot. A zöld sziget csodálatos világa, az ír keresztény hagyomány és Dublin különleges légköre nagyszerű helyszín lesz a következő kongresszus számára, melyet 2025 augusztusában rendezünk.
- A 2023-as konferencia házigazdájaként az Ön megbízatása véget ér, azonban az EKTT-ben további feladatok állnak előtt. Milyen élményekkel tekint vissza a felkészülés kétéves időszakára? Milyen forrásból merítettek a pécsi szervezők és milyen forrást hagynak hátra az Ön után következő alelnöknek és a 2025-ös rendezvény csapatának?
- Szerencsére nem kell még búcsúznom, hiszen a következő két évben én látom el a társaság elnöki feladatait. Ebbe beletartozik nemcsak a különböző ülések és találkozók szervezése, hanem például a Római Kúriával és a teológiai testvérszervezetekkel való kapcsolattartás is. Az elmúlt két év ehhez jó alapokat teremt, hiszen rendkívüli módon összekovácsolódott a főiskola közössége. Az ő támogatásukra számíthatok az elnöki időszakban is, az új alelnök pedig – reményeim szerint – magával vitte a pécsi kongresszuson tapasztalt vendégszeretetet és lelkesedést is.
Szöveg: Pécsi Egyházmegye
Fotó: PPHF
Pécsi Egyházmegye
Az oldalon közzétett fotók és a szöveg részben vagy egészben történő felhasználása kizárólag forrásmegjelöléssel vagy a Pécsi Egyházmegye írásos hozzájárulásával engedélyezett.
