A máriakéméndi kegyhely az idei esztendőben ünnepli fennállásának 250-ik, a kegyhely Nagyboldogasszony-kegytemploma pedig felszentelésének 270-ik évét. Ez alkalomból 2023. december 8-án jótékonysági gyalogos zarándoklat indult Máriakéméndre, ahol szentmisén adtak hálát az elmúlt évszázadok kegyelmeiért. A liturgiát Kovács József püspöki titkár celebrálta. A kegyhely munkatársának beszámolóját adjuk közre.
Az ünnep alkalmából gyalogos zarándoklat indult Szederkényből Máriakéméndre. A téli időjárás és az olvadó hó ellenére egy maroknyi kis csapat nekivágott a mintegy 8 km-es útnak, akiket Szederkényben Maml Balázs polgármester és Tárnoky Ágnes, a tájház gondnoka várt. A köszöntő után mézes sütemények kóstolója következett, melyhez az önkormányzat meleg teával is kedveskedett a zarándokok számára.
A szederkényi pincesort elhagyva egy fenyves erdőn át értek a zarándokok Monyoródra, majd egy hangulatos erdei szurdokon jutottak el Szent Margit szobrához, mely a két falu találkozási pontjánál őrzi a határt. A kéméndi pincesor mentén a Szent Márton-templom érintésével jutott el a gyalogos menet a Máriakéménd határában álló kegyhelyre.
A kegytemplomban a szentmise előtt Fábiánné Mester Rita, a település polgármestere köszöntötte a megjelenteket és beszédében méltatta a kegyhely kialakulásának, későbbi hanyatlásának, majd újbóli és jelenkori felvirágzásának csodás történetét. A szentmisét Kovács József püspöki titkár mutatta be. Elmondta, hogy mindig nagy örömmel jön a kegyhelyre, amit már korábban szívébe zárt. Úgy fogalmazott, hogy ez a csodás hely fontos szerepet tölt be a Pécsi Egyházmegye életében, mely különösen gazdag a szent helyekben, hiszen több jelentős Mária-kegyhellyel is büszkélkedhet, mint. pl. Máriagyűd vagy Magyaregregy, ahová szintén sokan elzarándokolnak egy-egy Mária ünnep alkalmával.
A szentmise szónoka a Boldogságos Szűz Mária szeplőtelen fogantatásának ünnepéhez kapcsolódóan szólt Mária szüleiről, Szent Joakimról és Szent Annáról. Az ünnep megtartását IX. Piusz pápa 1854. december 8-án kelt bullájában rendelte el és hirdette ki ünnepélyesen a hitigazságot: „Kinyilvánítjuk, megerősítjük és isteni kinyilatkoztatásnak tekintjük azt a tanítást, miszerint a Boldogságos Szűz Máriát fogantatásának első pillanatától kezdve a mindenható Isten sajátos kegyelme és védelme folytán, az emberiség Megváltójának, Jézus Krisztusnak érdemei erejében, sértetlenül megóvta az eredeti bűn szennyétől.”
Kovács József szentbeszédében kiemelte, hogy a családoknak is erőt kell meríteni Mária életútjából, hiszen mindnyájunknak tudnunk kell megbocsájtani, s szívünkben megbékélni, akkor is, ha ez az adott pillanatban nehéz is.
A szentmisét a pápai himnusz, a magyar himnusz és a Boldogasszony anyánk énekek zárták. A templom előtt a máriakéméndiek agapéval várták a híveket, majd az önkormányzat épületében szeretetvendégséggel ért véget az ünnep.
A Pécsi Egyházmegye régi búcsújáró Mária-kegyhelye a kéméndi, melynek története századokkal ezelőttre nyúlik vissza. Ha idegen érkezik e tájra, első kérdése, hogy miért áll itt a „puszta közepén” ez a hatalmas templom? Hajdanán Baranya vármegye sűrűn lakott terület volt, az ősi Nagykéménd itt helyezkedett el. A falu első templomáról a 14. századból vannak adatok. Második temploma a 15. században Szent Miklós tiszteletére épült, gótikus stílusban a mostani kegytemplom helyén. Ezt használták a török idők végéig, mikor is a felszabadító harcok során a környékbeli településekkel együtt elpusztult.
Az új falu a régitől távolabb települt, s a romtemplomnál évente egyszer, Szent Miklós ünnepén misét tartottak. 1740. április 5-én a falu „csodára ébredt”. Öt kislány füvet gyűjtött a templomrom körül, amikor is a földből előbukkant a Boldogságos Szűz Máriának aranysugarakat árasztó képe. Később egy ifjú is látta azon a helyen Máriát, dicsfénytől övezve, karján kisdedével. Az egyházi vezetők a történetről kihallgatták a lányokat, s a látomások hallatára egyre több zarándok érkezett. A nép emlékezete máig nagyon sok imameghallgatást és csodás gyógyulást emleget. Megkezdték a templom újjáépítését, melyet 1753. december 8-án, Nagyboldogasszony tiszteletére szenteltek fel. 1773-ban XIV. Kelemen pápa teljes búcsú jogot adott a templomnak. Máriakéménd a pápa által elismert híres Mária-kegyhellyé vált, amit évszázadokon át ezrek kerestek fel.
Sajnos idővel a szent hely fénye megkopott. A II. világháborút követően megkezdődött a kéméndi kegyhely pusztulása. A kitelepítések hatására a katolikus német családok száma jelentősen csökkent a környéken. Az egyre kevesebb hívő egyre nehezebben tartotta fenn a kegyhelyet. A 20. század utolsó nagy felújításra 1976-77-ben került sor, melyet adományok segítségével Petri György, néhai máriakéméndi plébános és a hívek végeztek el.
Később az egyházi épületek ismét leromlott állapotba kerültek, s a kegyhely látogatottsága folyamatosan csökkent. Néhány éve megkezdődött az értékóvó munka, s elsőként a törött angyalszobrok újulhattak meg. 2018-ban elindult az életveszélyessé vált kolostorépület renoválása, 2023-ra pedig a kegytemplom külső felújítása is befejeződött. Büszkék vagyunk az elért eredményekre, hogy a zarándokház nyaranta sok száz fiatalnak ad lehetőséget a táborozásra, az ide érkezők lelki épülésre, valamint a sok szép búcsúra, melyek megvalósultak az elmúlt években.
Szöveg és fotó: Biki Endre Gábor, a kegyhely gondnoka
Pécsi Egyházmegye
Az oldalon közzétett fotók és a szöveg részben vagy egészben történő felhasználása kizárólag forrásmegjelöléssel vagy a Pécsi Egyházmegye írásos hozzájárulásával engedélyezett.
