Életünk múlandóságára figyelmeztet a hamvazkodás szertartása, mely elindít a nagyböjt húsvétig tartó útján, amikor a hívő ember a hétköznapok rohanásai közepette megpróbál befelé figyelve, önmagához, embertársaihoz és Istenhez közelebb kerülni. Február 14-án, hamvazószerda estéjén a Pécsi Egyházmegye fiatalokkal és idősebbekkel megtelt főtemplomában Felföldi László megyéspüspök celebrált ünnepi szentmisét.
A nagyböjt lényege a kapcsolatunk belső ereje Istennel, embertársainkkal és önmagunkkal – emelte ki szentbeszédében az egyházmegye főpásztora. Ezek nélkül a böjt önmagában üres. A nagyböjt az életet adó megújulás lehetőségét kínálja, hogy az egyházközösségek, a krisztusi tanítványok felfedezzék kapcsolatukat egymással, a közösséggel és azokat emberibbé, barátibbá, életízűvé tegyék.
Életünk zavarodottságában nem látjuk Istent, nem érezzük a jelenlétét, nem érezzük az istenkapcsolat éltető erejét, sok minden zavarja mai megakadályoz a szép látásban. A püspök beszédében Ferenc pápát idézte, aki így fogalmazta meg az Istentől való elfordulást:
„Létezik a „spirituális Alzheimer-kór” is: vagyis az, hogy az illető elfelejti az „üdvtörténetet”, az Úrral való személyes történetet, az „első szeretet” történetét (Jel 2,4). A spirituális képességek hanyatlásáról van szó, amely kisebb-nagyobb idő elteltével súlyos fogyatékosságot okoz a személynek, aki képtelenné válik bármilyen önálló tevékenység végzésére, teljes függőségi állapotban él saját, gyakran képzeletbeli nézeteitől. Azoknál a személyeknél látjuk ezt, akik elveszítették az Úrral való találkozásuk emlékezetét; azoknál, akik teljesen jelenüktől, szenvedélyeiktől, szeszélyeiktől és mániáiktól függenek; azoknál, akik falakkal és szokásokkal veszik körül magukat és egyre jobban rabszolgáivá válnak azoknak a bálványoknak, amelyeket saját kezükkel faragtak ki.”
Felföldi László püspök arra figyelmeztetett, hogy személyes és családi ünnepeink megtartása mellett istenkapcsolatunkat is ünnepelnünk kell, emlékezve arra a pillanatra, amikor az Isten megajándékozott minket, amikor a szívünkben megmozdult valami, ami megváltoztatta az életünket. Nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy Istennel a szeretet és a kapcsolat útján indultunk el. Ne engedjük, hogy a hétköznapok kitöröljék ezt a kapcsolatot az életünkből. Ezekben a krízisekben segít az Istenhez közelebb vivő böjt, mert egyedül Isten tudja az ember szívét megváltoztatni. Ezért a böjt kapcsolat. Kapcsolat valakiért, akiért úgy érezzük, tudunk valami szépet tenni.
Ha helyesen böjtölünk, az megmutatja számunkra, milyen és mennyire örömteli a kapcsolatunk másokkal. Azaz hogyan beszélünk másokról, milyen szavak hagyják el az ajkunkat. Az igazi böjt mindig alázatossá tesz, a teljes böjt pedig mindig a test és lélek teljes böjtje, mert így szolgálja a teljességet, az egészséget.
A böjt út, mely közelebb visz egymáshoz és önmagunkhoz, hogy önmagunkra találva tudjuk a lelkünket erősíteni. Szükség van rá, mert a gonosz erő azon munkálkodik, hogy megakadályozza azt, hogy önmagunk legyünk, megakadályozz, hogy a lényeg megvalósuljon: hogy Isten fiaivá legyünk, akiket Isten a maga képmására teremtett. A gonosz ellen való mondást, a fényt és a világosságot kell szolgálja a böjt, hogy benne önmagunkra találva helyesen szolgáljuk embertársainkat – mondta Felföldi László püspök hamvazószerdán a pécsi székesegyházban a hamvazkodás szertartásához járulókhoz fordulva.
Akiknek nem volt lehetősége hamvazószerdán hamvazkodni, azok február 17-én, szombaton az előesti, illetve 18-án a vasárnapi szentmiséken megtehetik.
A székesegyházban celebrált püspöki szentmise megtekinthető a Pécsi Egyházmegye YouTube-csatornáján:
Szöveg és fotó: Pécsi Egyházmegye
Pécsi Egyházmegye
Az oldalon közzétett fotók és a szöveg részben vagy egészben történő felhasználása kizárólag forrásmegjelöléssel vagy a Pécsi Egyházmegye írásos hozzájárulásával engedélyezett.
