A Szent Péter- és Szent Pál-székesegyház 10 éven át tartó átépítését követő felszentelésének 133. évfordulója előestéjén, június 21-én, 18.00 órai kezdettel ünnepi szentmisét celebrál Felföldi László pécsi megyéspüspök a Pécsi Egyházmegye főtemplomában. A szentmise egyben a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola 2023/24-es akadémiai évet lezáró Te Deuma is, melyen a végzős hallgatók átveszik főiskolai okleveleiket.
A neoromán stílusban újjáépített pécsi Szent Péter- és Szent Pál-székesegyházat 1891. június 22-én szentelték fel, melyen jelen volt Ferenc József osztrák császár és magyar király.
A szentelési szertartáson a korabeli előírások szerint csak a papok vehettek részt, akik reggel 6.00 órakor elénekelték a mindenszentek litániáját. A Minden gonosztól ments meg Uram minket kezdetű részhez érve Dulánszky Nándor pécsi püspök háromszor megkerülte a székesegyházat, és meghintette szentelt vízzel. Visszaérkezve a nyugati kapuhoz, háromszor megzörgette a templom ajtaját. Ennek a rítusos kopogtatásnak szimbolikus jelentése volt: a mennynek ajtaja nyíljon meg az igazak számra. Eközben az egyházfő az alábbi szavak kíséretében lépett be a templomba: Ecce signum crucis, fugite, adversae potestates! (Íme a kereszt szent jele, távozzatok ellenséges hatalmak!) Majd ekképpen folytatta: Pax huic domui! (Béke e hajlékkal!). A diakónus erre felelte: In introitu tuo! (A Te belépteddel.). Ezután a felszentelésen résztvevő papok a Veni creator Spiritus kezdetű himnuszt énekelve bevonultak a templom közepére.
Eközben egy pap a templom jobb sarkától a bal sarkáig, majd a bal sarkától a jobb sarkáig a talapzatot hamuval beszórta, mintegy a bűnbánat szimbólumaként. Dulánszky püspök a bal sarokból a jobba haladva pásztorbotjával a hamuba írta a latin abc-t, utalva ezzel Szent Pálra: Nincs sem zsidó, sem görög – azaz nincs senki sem kizárva az Egyházból, Isten előtt nemzetiségre nézve sincsen különbség. Majd vizet, bort, sót és hamut szentelt, szimbólumaként az emberi és isteni természetnek, a romlatlanságnak és a bűnbánatnak. A szentelések lezárásaképpen Dulánszky egy kereszttel megjelölte az Egyház, azaz a templom ajtaját. Ezt követően az ereklyékhez ment, ott homíliát tartott a templom magasztos rendeltetéséről, egyúttal megkenve az ajtókat krizmával, mintegy felavatva a magasabb szellemek színteréül. Ekkor az egész papság bevonult a templom főhajójába.
A régi és az új – a pécsi székesegyház az átépítés alatt 1886-ban (Fényképezte: Zelesny Károly)
Innentől vette kezdetét az oltárszentelés, amikor az ereklyét a számára az oltárba vágott szent kriptába helyezték el. A püspök öt gerezd tömjént tett az oltárra, egyet-egyet a négy sarokra és egyet középre. Négy vékony, kereszt alakban tett tömjéngyertyát gyújtott meg, amelyeket Isten dicsőségére elégetett. Majd a 12 apostol tiszteletére is keresztet alakított és tömjént égetett. Ezzel az oltárszentelés, mint a templom felavatása befejeződött.
A templomszentelés ½ 12-ig tartott, ezalatt az eső ellenére a templom előtti téren, valamint a Sétatéren és a környező utcákban is hömpölygött az ünneplőbe öltözött emberek sokasága. A belépőjeggyel rendelkezőket ¾ 12-kor engedték be a nyugati kapun a „tömjénfüsttől kékes levegőjű” főhajóba. Megérkeztek az udvari, katonai és egyéb méltóságok, államhivatali és törvényhatósági elöljárók, akik a szentélyben kaptak helyet. A szentély mellett jobbra és balra eső hajókba a világi hölgyek és a hírlapírók foglaltak helyet, a templom alsó részében pedig a nagyközönség várta az ünnepi szentmisét.
Ferenc József pontban 12.00 órakor lépett be – az eső miatt – a Corpus Christi kápolnába. Innen indult a díszes menet, amelyet a székesegyház ajtónállója és négy püspöki huszár vezetett fel, mögöttük a dóm építészei, majd dr. Szeredy József és dr. Wurster József kanonokok. Őket a püspöki titkár, a szentszéki jegyző és egyéb egyházi méltóságok, kanonokok, prépostok és apátok, továbbá diakónusok és archidiakónusok követték. Mögöttük a meghívott püspökök sora, majd a püspök oldalkanonokja, Troll Ferenc és Dulánszky ordinárius következett. Utána Luigi Galimberti pápai nuncius és papjai haladtak. A királyi apostoli keresztet Fesztl Károly választott püspök vitte, végül közvetlen mögötte az uralkodó és kísérete zárta a sort.
A régi és az új – a pécsi székesegyház nyugati homlokzata 1882 előtt és 1891 után
A szentélyben Dulánszky püspök a püspökszék előtt megállt, és a király felé lépve, meghajolt, majd a szentély elején álló oltárhoz fordulva remegő hangon kezdett bele a Te Deumba. Ezt követően a Gregorián énekkar halk zsoltárénekei mellett csendes misébe kezdett.
Az uralkodó az úrfelmutatásig állva hallgatta a misét, onnantól az áldozásig térdelt, majd ismételten állva maradt. A pápai brévét Szauter Antal görcsönyi plébános hirdette ki, mely szerint az örömnap emlékére XIII. Leo pápa (1878–1903) búcsút engedélyezett, és felhatalmazta Dulánszky püspököt, hogy apostoli áldást adhasson.
Ezután egy, a királyért való könyörgés hangzott el, majd a pécsi ordinárius feladta a pápai áldást, amelyet Ferenc József térden állva fogadott. Az áldás után, kb. 13.00 órakor a király kivonult a templomból. A szentmise végeztével kinyitották a kint várakozó közönség előtt a nagykapukat. A szentelést követően az átépítés 10 éve után ismét látogathatóvá tették a pécsi székesegyházat.
A szöveg dr. Schmelczer-Pohánka Éva könyvtárvezető korábbi írásának felhasználásával készült. A felhasznált irodalom jegyzéke, a szöveg forrása, illetve az átépítés részleteiről további adatok ITT olvashatók.
Fotó: Pécsi Egyházmegye Archívuma
A nyitóképen Kubányi Lajos: A főpapság hódolata I. Ferenc József előtt (1896) c. festménye
Pécsi Egyházmegye
Az oldalon közzétett fotók és a szöveg részben vagy egészben történő felhasználása kizárólag forrásmegjelöléssel vagy a Pécsi Egyházmegye írásos hozzájárulásával engedélyezett.
