A szekszárdi Vármegyeházi esték rendezvénysorozat november 27-i alkalmán az adventi várakozásról tartott előadást a Pécsi Egyházmegye megyéspüspöke, melyről a Tolnai Népújság munkatársa írt beszámolót.
Vasárnap meggyújtjuk az adventi koszorún az első gyertyát, megkezdődik az ünnepre készülés, a várakozás időszaka. Szerdán este a felkészülés jegyében Felföldi László, a Pécsi Egyházmegye püspöke találkozott a vármegyeházán a díszterem széksorait megtöltő szekszárdiakkal.
Dr. Horváth Kálmán főispán köszöntőjét követően Felföldi László az első vetített képről, a Sixtus-kápolna mennyezetén lévő, Michelangelo Ádám teremtése című freskóról beszélt. A képen Isten kinyújtja kezét az ember, Ádám felé. Ott a lehetőség a találkozásra, de Ádám ujja még lefelé görbül, nem mutat Isten felé. Pedig, ha kiegyenesítené, éppen érintenék egymást. Találkoznának. S ez az érintés, a találkozás a hívő emberek életében a legfontosabb pillanat. Erre várnak, s az élet egy állandó várakozás.
Advent pedig arra tanít, mondja a püspök, hogy méltón, türelemmel és odaadással tudjunk várakozni. Mert a jó várakozás után szép az ünnep, amelynek lényege, hogy kiemelkedünk a hétköznapokból, megállunk, lezárjuk dolgokat, ünnepeljünk. Az ifjúság, de még a felnőtt generáció is ma türelmetlen, nem tud várni, kivárni, megvárni. Leszakítja a gyümölcsöt, s csak mikor beleharap érzi, hogy még nem érett.
Karácsony az egyetlen egységes ünnep
Nagyon sok ünnep van a magyar kultúrában, folytatta, de karácsony az egyetlen egységes ünnep, amelyet az egész országban mindenki annak tart. Említette, hogy évekkel korábban, mikor plébánosként több faluban tartotta karácsony szent éjszakáján a misét, boldog volt azért is, mert egyik településről a másikra menet sehol nem látott egyetlen embert sem az utcákon, sem az utakon. Mindenki otthon volt, mindenki megérkezett, hazaérkezett, a családjával volt. Azokkal, akiket szeret, és Istennel. Ünnepelték az Isten szeretetét, az ember szeretetét, és a közösségnek éltető és életet adó gazdagságát.
Természetes, hogy a karácsonyhoz hozzátartozik a fenyőillat, csillagszóró, sok dísz, de nagyon fontos a szertartás, a liturgia is. Hogy minden a helyén legyen, a környezetben, s a szívekben is.
Az ajándékozás az ünnep része
A püspök beszélt az ajándékozásról is, hisz karácsony ünnepének része az is. Minden ajándék szép, gyönyörű, mondta, de minden ajándék annyit ér, amennyit magunkból adunk. Az igazi nagy ajándék az életünk. Egy házaspár tagjai is ajándékba adják életüket egymásnak. Isten ajándékba adja a gyermeket a szülőknek, a szülők ajándékozzák a felnevelés az áldozatát, küzdelmét gyermeküknek. Isten úgy szerette a világot, hogy egyszülött fiát adta, ajándékozta a világnak, hogy az ő igazi belső szeretetét megmutassa nekünk.
Az ajándék, az ajándékozás hozzátartozik életünkhöz, de vigyázni kell, hogy az ne legyen csupán üres szimbólum, egy csomagolópapír, hanem a szív mélyéből fakadjon az ajándékozási vágy. A lényege ez legyen, és akkor az úgynevezett dologi ajándéknak is nagyobb értéke, nagyobb gazdagsága lesz – mutatott ré Felföldi László püspök.
Forrás, szöveg és fotó: TEOL/Szepesi László
Pécsi Egyházmegye
Az oldalon közzétett fotók és a szöveg részben vagy egészben történő felhasználása kizárólag forrásmegjelöléssel vagy a Pécsi Egyházmegye írásos hozzájárulásával engedélyezett.
