A testvérkegyhelyi megállapodásról szóló okiratot Felföldi László pécsi megyéspüspök, Timár Asztrik OFM, a csíksomlyói kegytemplom igazgatója, valamint Keresztes Andor, a máriagyűdi kegyhely esperes plébánosa írta alá egyházi elöljárók és világi meghívottak jelenlétében február 23-án Máriagyűdön, a Sarlós Boldogasszony-bazilikában celebrált szentmisén.
Keresztes Andor plébános köszöntőjében – utalva a magyar–román határon január 1-én megszűnt határellenőrzésre – úgy fogalmazott, hogy örömünnep az aláírás ceremóniája, mert szó szerint átléptük a határainkat. De a határátlépés valódisága jellemzi a két kegyhely együtt gondolkodását is, mely a vezetőik gazdag baráti kapcsolatának köszönhetően jött létre.
A máriagyűdi plébános kifejezte reményét, hogy a megállapodás nemcsak a földön köttetett, hanem az égben is, hiszen a Szűzanya kegyhelyein szolgálva mindketten missziós feladatot teljesítenek a világban.
A liturgia homíliájának első részében Felföldi László úgy fogalmazott, hogy azért zarándokolunk el egy kegyhelyre, azért megyünk vasárnap szentmisére vagy éppen azért ülünk le a családunk körében az ünnepi asztalhoz, mert éhezünk és szomjazunk, mert szükségünk van a testvéri találkozásra, mely, mint egy falusi kút, friss vizet és éltető gondolatot ad.
Majd így folytatta:
„Isten ma is azt akarja, hogy találkozzunk, testvérként tekintsünk egymásra, mert szomjazik a lelkünk és a találkozástól felfrissül a szívünk és gyógyul a szeretetünk. Annyi öröme és gazdagsága van ennek a találkozásnak, amennyivel nagyobb szeretettel és örömmel terítjük meg otthon az ünnepi asztalt”
– figyelmeztetett a főpásztor. A napi evangéliumos szakaszra (LK 6,27-38) utalva kiemelte, Jézus arra hívja fel a figyelmet, ne engedjük, hogy az ellenség belőlünk is ellenséget csináljon, mert az ellenség önmagának is ellensége és a saját környezetét is ellenséggé teszi. Ugyanis, ha valakinek a szívében gyűlölet van, az átformálja a gondolkodását és megakadályozza az igazi szép szeretetben.
„Aki az ellenséged, az ugyanúgy a testvéred, csak a gonosz elragadta a szívét”
– tette hozzá a püspök, majd hozzátette, hogy ezt az üzenetet kell átadni a mai világnak, ahol az élet félelmének és az emberi méltóság zavarodottságának kegyetlen háborúja dúl, amikor ellenségek születnek hitvesekből és testvérekből. „Ti vagytok a föld sója” – idézte a főpásztor Jézust (vö. Mt 5,13-16), majd így folytatta: ezért tudnunk kell bocsánatot kérni és tudnunk kell megbocsátani, mert ezt jelenti a béke világossága, amit a keresztényeknek kell ebbe a világba vinni.
Reménykedjünk, hogy ezzel a remény évében családjainkat, kisebb nagyobb egyházközségeinket a szeretet közösségévé, örömévé és békéjévé tudjuk tenni – fogalmazott szentbeszéde zárásában a Pécsi Egyházmegye főpásztora.
A folytatásban a csíksomlyói kegytemplom és az Erdélyi Ferences Rendtartomány képviseletében Timár Asztrik OFM piros betűs ünnepnek nevezte a napot mindkét kegyhely történetében.
A csíksomlyói kegytemplom igazgatója beszédében kiemelte, hogy Csíksomlyó jelentős zarándokhely, melynek Segítő Szűz kegyszobrát fél évezrede őrzik a ferencesek, és ahol 2024-ben Felföldi László pécsi püspök volt a pünkösdi búcsú szónoka. A szónok azt is hangsúlyozta, hogy a két kegyhely testvéri kapcsolata már évekkel korábban elkezdődött, mert „egy égi édesanyánk van, csak a két kegyhelyen másképp öltöztetik” – utalt arra a kapcsolatra, mely mindkét kegyhelyen a Szűzanyára mutat, és amelyből táplálkozik rendíthetetlen hitük és a hétköznapok megélt csodái.
A kegyhelyekre lelki terhekkel érkezőknek lehetőségük van az elmélyülésre és elindulni a lelki tisztulás irányába, lehetőségük van a Szűzanyához járulni, megszólítani őt.
„Mindaz, aki bekapcsolódik szeretetközösségünk egyesítő imáiba, részesévé válhat annak a csodának, mely által megtapasztalhatja a Szentlélek munkálkodását, megtapasztalhatja a Jóisten kegyelmét és a Szűzanya anyai szeretetét” – zárta szentbeszédét Timár Asztrik OFM.
A szentbeszédek zárásában Keresztes Andor kiemelte, a máriagyűdi kegyhely felkínálja azt a forrást, mely égi édesanyánkhoz vezet, akinél és ahol mindenki otthonra talál. A plébános rámutatott, Máriagyűd nem nemzeti kegyhely, ugyanakkor - hangsúlyozta -nemzetiségi kegyhely, ami azt jelenti, hogy a svábok, székelyek, horvátok, felvidékiek ide hazajönnek, ahol nem kisajátítani, hanem befogadva biztosítják a forrást az érkezőknek.
A testvérség lényege, hogy bár nem vagyunk minden nap együtt, de érezzük, hogy együvé tartozunk, hiszen ott folytatjuk, ahol legutóbb befejeztük. A testvérségben az a csodás, hogy van közös eredőnk, a hitünk, a közös reményünk: a Szűzanyánk és a személyes kapcsolatunk, melyet a Jóisten megáldott.
A szertartás a megállapodás ünnepélyes aláírásával és az irat szövegének felolvasásával folytatódott. A megállapodás annak érdekében köttetett, hogy a kegyhelyek szolgálatuk által közös zarándokprogramjaik révén tanúságot tegyenek a kegyhelyeket felkereső híveknek Krisztusról és a helyes Mária-tiszteletről.
A jövőben együttműködnek olyan programok kidolgozásában, melyek együttesen hozzájárulnak ahhoz, hogy Európa és a világ számos pontjáról minél többen zarándokoljanak Csíksomlyóra és Máriagyűdre.
A dokumentum szerint a kegyhelyek együttműködnek továbbá a keresztény értékek megőrzése és minél részletesebb bemutatása érdekében; Szent István örökségének és Mária tiszteletének ápolása, a kegyhelyek Szűz Anyának történő felajánlása érdekében. Rendszeresen imádkoznak és szentmiséket mutatnak be egymásért, találkozókat, tapasztalatcseréket, közös ünnepeket és zarándoklatokat szerveznek.
A szentmise, melyen a Bukovinai Székelyek Országos Szövetsége is képviseltette magát, a legszentebb áldozat bemutatásával folytatódott, majd szeretetvendégséggel zárták az ünnepi alkalmat.
A szentmisét a máriagyűdi kegyhely élőben közvetítette, mely megtekinthető a kegyhely közösségi platformján.
Szöveg és Fotó: Pécsi Egyházmegye
Pécsi Egyházmegye
Az oldalon közzétett fotók és a szöveg részben vagy egészben történő felhasználása kizárólag forrásmegjelöléssel vagy a Pécsi Egyházmegye írásos hozzájárulásával engedélyezett.
