Államalapító szent királyunk, hazánk fővédőszentje főünnepén augusztus 20-án, 18.00 órai kezdettel szentmisét celebrál Felföldi László pécsi megyéspüspök a székesegyházban.
Istvánt, akit méltán tekintünk a Magyar Katolikus Egyház alapjai letéteményesének is, az 1000. év karácsonyán kenték föl és koronázták királlyá Esztergomban. A pápai korona István szuverén királyi méltóságra emelését és apostoli küldetésének elismerését jelentette. A pápától kapott előjogra támaszkodva birodalmának szilárd egyházi szervezetet adott: országát tíz püspökségre osztotta, köztük két érsekséget alapított Esztergomban és Kalocsán, 1009-ben pedig megalapította a Pécsi Egyházmegyét.
Szerzetes papokat hívott Bajorországból, Csehországból és Olaszországból. Szent Márton hegyén (Pannonhalmán) apátságot alapított. Számos kolostort létesített, amelyek missziós központjai és gyújtópontjai lettek a vallásos kulturális életnek.
István elrendelte a vasárnap megszentelését és ehhez kapcsolódóan minden tíz falu számára templom építését. Saját költségén emelt székesegyházat Esztergomban, Veszprémben női apátságot építtetett, és fölépítette Budán a Szent Péter- és Pál-templomot.
Szent II. János Pál pápa ezt mondta Szent István királyról: „Egyáltalán nem távoli ő, nem a múlthoz tartozik, a ma embere ő. Az új ember, aki Isten rendeléséből feltűnik történelmetek kezdetén, és mindaz, ami benne jó, nemes, nagy és hősi volt, végigvezetett titeket a századokon keresztül. A ma embere ő. Ez az ember, István, a magyarok királya és nevelője… maradjon továbbra is jelen köztetek, hogy támogasson titeket azokban a feladatokban és fáradozásokban, melyeket jövőtök útján vállalnotok kell.”
Szöveg és fotó: Pécsi Egyházmegye
Pécsi Egyházmegye
Az oldalon közzétett fotók és a szöveg részben vagy egészben történő felhasználása kizárólag forrásmegjelöléssel vagy a Pécsi Egyházmegye írásos hozzájárulásával engedélyezett.
