A Tolna vármegyei Regöly község határában, a 65-ös főút mentén, szántóföldek ölelésében, egy kis dombon áll az egykori Somoly település templomának évszázadokra magára hagyott épületmaradványa, melyhez ezidáig út sem vezetett. A látogathatóvá tett romtemplom átadását ünnepi műsorral köszöntötték a helybéliek augusztus 30-án, melyre meghívást kapott Felföldi László pécsi megyéspüspök is, aki megáldotta a község múltjának legértékesebb történelmi kincsét.
A rendezvény kalandosra sikeredett, a romtemplom megáldásának szertartását követően ugyanis leszakadt az ég, a sártenger miatt járhatatlanná vált a romhoz vezető mezőgazdasági út, több órába telt, mire a résztvevőket és elakadt járműveiket a területről kimentették.
A somolyi templomról írásos forrás legkorábban 1721-ben tesz említést. Védőszentje ismeretlen. Építési dátumát, no meg a pusztulásának idejét is csak megbecsülni lehet, mivel ezekről sem rendelkezünk pontos adatokkal.
Annyi bizonyos, hogy a romtemplom története feltehetőleg a 14–15. századra nyúlik vissza, amikor gótikus stílusban, nyugati tornyos, egyhajós elrendezésben épült. A templomnak egykor otthont adó, valaha Somogy néven ismert falu a török időkben elnéptelenedett, a templom szentélye a 18. századra szinte teljesen elpusztult, 1824-től már csak a tornya állt, út sem vezetett a falmaradványokhoz.
Az országos méretű ROM Vándor kezdeményezésnek köszönhetően a somolyi épületmaradvány statikai megerősítését, restaurátori konzerválását, a torony repedéseinek kezelését, az eredeti falszerkezetek harmonizálását végezték el szakemberek, akik a rom elhanyagolt környezetét is rendbe tették, beleértve a rom megközelíthetőségének javítását is.
A ROM Vándor egy országos társadalmi felelősségvállalási kezdeményezés, amely a középkori templomromok megóvását és népszerűsítését tűzte ki célul – többek között azok felkutatásával, szakszerű helyreállításával, valamint a műemlékek környezetének megújításával.
A somolyi rom látogathatóvá tételének is az volt a célja, hogy a hely kortárs eszközökkel újra szakrális jelentést kapjon – biztosítva a műemlék hosszú távú fennmaradását és kulturális beágyazottságát.
Felföldi László pécsi megyéspüspök méltatta, hogy összefogás eredménye a megújítás gazdagsága. A főpásztor köszöntőjében kiemelte, hogy a múlt kövein lehet csak jövőt építeni. Mint fogalmazott, ez mindnyájunk életének titka, amit meg kell tanítani gyermekeinknek, mert ha nem sziklára, a múlt köveire építünk, akkor sem jelen, sem jövő nem lesz az életükben.
Szöveg és fotó: Pécsi Egyházmegye
Pécsi Egyházmegye
Az oldalon közzétett fotók és a szöveg részben vagy egészben történő felhasználása kizárólag forrásmegjelöléssel vagy a Pécsi Egyházmegye írásos hozzájárulásával engedélyezett.
