A Pécs főterén álló, dzsámiként is ismert Gyertyaszentelő Boldogasszony-templom felújított harangtorony-szerkezetének ünnepélyes átadását és püspöki megáldását december 6-án, szombaton 16.30-kor tartják.
Az ünnepi szertartáson köszöntőt mond és a harangok megáldásának szertartását végzi Felföldi László pécsi megyéspüspök. Beszédet mond Péterffy Attila polgármester.
2017 óta némaságba burkolózva pihentek Pécs ikonikus templomának harangjai, akkor hibásodott meg a toronyszerkezet mozgatását végző elektronika. A harangtorony javára az elmúlt esztendőkben plébániai gyűjtést is hirdettek, de az így befolyt adományokból csak a szükséges összeg kicsiny töredéke gyűlt össze.
2025-ben késő ősszel szakemberek érkeztek a toronyhoz, hogy évtizedes álomból ébresszék fel a mára elavult szerkezetet. A harangok mozgatását végző hidraulikai rendszer, a hidraulikus rendszer vezérlését biztosító elektronikai rendszer, a harangokat mozgató motorok, valamint a motorok vezérlőrendszerének teljes modernizálása valósult meg a legkorszerűbb elektrotechnikai egységek beépítésével. Ezzel együtt a torony külső képében is felfrissült. A teljes felújítás munkálatai adventre fejeződtek be.
A harangtorony felújításához szükséges anyagi forrást Péterffy Attila, Pécs Megyei Jogú Város polgármestere biztosította a 2024. évi polgármesteri keretéből, a munkálatokat pedig a Pécsi Egyházmegye koordinálta és végeztette el.
* * *
A Pécs főterén álló, dzsámiként is ismert Gyertyaszentelő Boldogasszony-templom helyén már a XIII. század első harmadában állt katolikus templom, melyet őseink Szent Bertalan apostol tiszteletére szenteltek fel.
Ezt a templomot a várost elfoglaló törökök az 1560-as években elbontották és köveiből Gázi Kászim pasa építtette a ma is látható dzsámi elődjét. A török kiűzése után a templomot a jezsuiták kapták meg, keresztény templommá szentelték a dzsámit, omladozó minaretét lebontották és északi oldalán harangtornyot emeltek. 1813-ban a templom tulajdonjogát a Pécsre települt ciszterciek kapták meg. A kupola 1899-1906 között neoreneszánsz stílusú fedést kapott, ekkor magasították meg a tornyát és új harangokat helyeztek el benne.
1939-ben a Széchenyi tér átépítésével egy időben jelentős átalakítást végeztek az épületen, visszaállítva annak török kori jegyeit. Megnövelték a befogadóképességét és lebontották barokk stílusban emelt harangtornyát, mivel építészeti szempontból nem illett a műemlék épülethez. A munkálatok során Gosztonyi Gyula régész megtalálta a korábbi Szent Bertalan-templom alapköveit is.
Hogy ne maradjon a templom harang nélkül, az épületegyüttes keleti bejárata felett elhelyeztek két harangot egy alkalmi vasállványra felfüggesztve. Később, 1957-ben Kelemen Andor apát-plébános levetette a harangokat azzal a szándékkal, hogy méltóbb helyet alakítson ki számukra. Azonban a forradalom leverése után kialakult társadalmi viszonyok a szándék megvalósítását már nem tették lehetővé.
1980-ban Cserháti József pécsi püspök Kele Pál apát-plébánost bízta meg a félbemaradt munkálatok folytatásának irányításával, akinek köszönhetően 1986-ban már a megújult, ám még mindig harangtorony nélküli templomépületben ünnepelték a török uralom alóli felszabadulás 300. évfordulóját. Éveken át nagyszerű toronyterveket adtak be engedélyeztetésre, de az Országos Műemléki Felügyelőség egyiket sem fogadta el, ugyanis a dzsámihoz nem engedélyezték torony hozzáépítését, sőt olyat különálló tornyot sem lehetett létesíteni az épület közelében, amely megváltoztatta volna a Széchenyi téri városképet.
A benyújtott tervek között azonban volt egy látványterv, amely nem tornyot, hanem önálló haranglábat ábrázolt. Az Országos Műemléki Felügyelőség ennek részletes kidolgozására kérte fel a tervezőt. Így kapott megbízást Dr. Bachman Zoltán, a Pécsi Tudományegyetem Műszaki Karának Kossuth-, Ybl- és Prima Primissima díjas építész-professzora, aki a korábbi ásatásokon felszínre került Szent Bertalan-templom alapköveinek láthatóvá tételével dolgozta át látványtervét.
A tervek hivatalos elfogadását követő munkálatok során a XIII. századi alapok által határolt egykori szentély közepébe aknát mélyítettek, az aknába lift került, itt helyezték el az építész által tervezett három rozsdamentes csőből álló haranglábat. Ezekre kerültek fel a harangok, közös nevükön Szent Bertalan harangjai. A három harang közül a legnagyobb a Szent Mór és Szent Bernát harang, súlya 290 kg. Árpád-házi Szent Margitról kapta a nevét a 190 kg súlyú középső harang, a legkisebb a Szent Pál lélekharang pedig 90 kilogrammot nyom.
A harangokat húzóeszköz nélküli, mágneses erőteret keltő elektromos motorok mozgatták, Gulácsi János órásmester tervezte és valósította meg. A harangszó idejére a lift a haranglábat 13 méterre (mintegy ötemeletnyi magasra) emelte ki, és amikor a harangok két perc után elhallgattak, a szerkezet visszaengedte azokat 5 méter magasságra.
A harangok felemelkedése és süllyedése közben a PTE Művészeti Karának docense, Kircsi László által egy gregorián dallamból komponált harangjáték volt hallható, mely tulajdonképpen a harangozás kezdetét és végét jelezte.
A harangláb tövében Szent Bertalan apostol szobrát, Rétfalvi Sándor Munkácsy Mihály-díjas szobrász, érdemes művész alkotását helyezték el, mely a XIII. századi templom védőszentjének állít emléket.
A Gyertyaszentelő Boldogasszony-templom harangjai az új harangtoronyban 2004. szeptember 11-én ütötték el először a delet, miután Mayer Mihály korábbi megyéspüspök hatalmas tömeg gyűrűjében megáldotta a hosszú évtizedeken át némaságba burkolózott templom új tornyát és harangjait.
A három harang naponta háromszor, reggel hétkor, délben és este hétkor szólalt meg. Egészen 2017-ig, amikor meghibásodott a toronyszerkezet mozgatását végző elektronika, mely 2025 adventjéig némaságra ítélte a dzsámi harangjait.
Szöveg és fotó: Pécsi Egyházmegye
Archív fotó: Egyházmegyei Levéltár; regipecs.hu
Pécsi Egyházmegye
Az oldalon közzétett fotók és a szöveg részben vagy egészben történő felhasználása kizárólag forrásmegjelöléssel vagy a Pécsi Egyházmegye írásos hozzájárulásával engedélyezett.
