A Pécsi Egyházmegyei Könyvtár sorozatában ezúttal a - csaknem 100 éve létrehozott, és az ötvenes években államilag megszüntetett - jótékonysági célú Szent Antal Bazár működésével ismerkedhetünk meg. Idősebb pécsi lakosok még emlékezhetnek az annak idején a Ferencesek utcájában található kegytárgyboltra.
A ferences harmadrend egy, a ferences szerzetesekhez köthető hitbuzgalmi társulat volt Pécsett, amelyet 1727-ben alapítottak a Szigeti külvárosi plébánián. A társulat tagjai a rend eszméit és célkitűzéseit kívánták megvalósítani a világi életben.[1] Az 1920-as évek közepétől a társulat egyik sajátos tevékenységi köre a Szent Ferenc Templommal összeköttetésben álló Szent Antal Bazár kegytárgy- és papírbolt működtetése volt. A jótékonysági célra szánt, hasonló funkciójú üzlet működtetésének története azonban korábbi időszakra tekint vissza.
A későbbi Szent Antal Bazárnak helyet adó bazársor létrejötte 1882-ben szorosan összefüggött a Szent Ferenc Templom restaurálásával és környezetének hatósági rendezésével.[2] Eger Zsigmond pécsi zárdafőnök (quardianus) látta, hogy a templom körüli sarkok folyamatosan piszkosak, azt gondolta, hogy a Szent Antal kápolnától az udvari kapuig terjedő részt beépítteti hét bolthellyel, „..hogy ez által védve legyen a templom attól a disztelenségtől, amit a járó-kelő parasztok elszoktak követni a házsarkokon, mert itt még sok nép járt a faluból és az éjjel lumpok sem kimélték a templom szent falait.”[3] A bazársori helyiségek bevételéből előnyösen befektethető pénz keletkezését remélték.[4] A város által engedélyezett díszítő munkálatok mellett 1883-ra elkészültek a bolthelyiségek a templom kápolnájának észak-nyugati sarkának a szomszédos ház[5] keleti oldalának egyenes vonalban való összekötése által.[6]
A Szent Ferenc Templom bazársora 1927 előtt (Forrás: Régi Pécs facebook-oldal)
Jelen írásunkban kizárólag a Szent Antal Bazár előzményeinek tekinthető, hasonló funkcióban működő boltokról teszünk említést. Ezek közül az egyik a ferences bazársoron (akkor Ferenciek utcája 35/2.) a leánykongregáció kegytárgy üzlete volt, amelyet azzal a céllal alapítottak, hogy az üzlet bevételét jótékonyság célokra fordítsák. Megszervezésének ötletadója P. Kipper Károly jezsuita szerzetes, a pécsi Pius Gimnázium magyar-német-francia nyelvtanár volt. A szerb megszállás idején (1918–1921) a leánykongregáció kézi készítésű termékeinek eladásával, majd kegytárgy és iskolaszer árusítással foglalkoztak. Itt tudták a város lakói megvásárolni a máriagyűdi zarándoklatokra az elővételi jegyeket és részvételi igazolványokat, valamint a különböző pécsi rendezvényekre a belépőket is.[7]
A Jótékony Keresztény Bazár Rt. hirdetése[8]
Kipper atya 1924-es elhelyezését követően a bolt működtetését az Urak Kongregációja vette át. Az üzlet Pécsegyházmegyei Jótékony Keresztény Bazár Rt., papír-, könyv- és kegytárgykereskedés néven folytatta működését, de a kereskedelmi tevékenysége igencsak nehézkes volt.[9]
A Jótékony Keresztény Bazár szentképei (Pécsi Egyházmegyei Könyvtár[10])
A bazár működtetésének egyik fő célja egy pécsi diákotthon létrehozása volt. Működése alatt igazgatósági tagok világi és egyházi személyek voltak: így Ábrahám Gyula, dr. Fejes György, Gosztonyi Gyula, dr- Günther Mihály, Mattyasovszky-Zsolnay Tibor, dr. Mosonyi Dénes, Rébay Lajos, Romeisz Ferenc, Romeisz György, dr. Wurster József.[11] A szervezet a bevételét katolikus szervezetekre és jótékony kezdeményezésekre fordították. Az üzletet továbbra is a ferences szerzetesektől bérelték a Ferenciek utcájában. Árucikkeik vallásos tárgyú könyvek, kegyszerek, imakönyvek, rózsafüzérek, érmek, szentképek és imalapok, valamint tankönyvek, tanszerek, egyszerű és díszes papíráru, valamint írószerek voltak. Emellett kegytárgyak készítésével is foglalkoztak. Jótékonysági tevékenységük egyik kiemelkedő példája volt, hogy kiolvasott könyv- és újsággyűjtést szerveztek a kórház javára. A részvénytársaságot az 1925. december 31-én tartott közgyűlésen felszámolták (dr. Günther Mihály, Dr. Fejes György, Rébay Lajos), de végül csak 1927 októberének végére szüntette be tevékenységét.[12]
Végül a rendi elöljárósággal való egyeztetések után az üzlet kezelését a harmadrendi ferencesek vették át, majd kedvelt szentjükről, Szent Antalról Szent Antal Bazárnak nevezték el.[13]
Az 1925 és 1929 között lezajlott templomátépítés miatt a bazársor helyiségeit ki kellett üríteni. P. Oberten Odilo quardian utasítására a szomszédos ház közötti hézagot ismét kitöltették: az új épület ekkor a zárda régi nagykapuja/kocsibejárója helyére került, a kaput pedig a mosókonyha mellé az északi végre, az istállóhoz helyezték át.
A Szent Antal Bazár Ferenciek utcája 35. szám alatti bazársori helyiségei tehát továbbra is a zárdához tartoztak: az előzményekhez hasonlóan nem üzleti hanem jótékonysági szervezetként működött a harmadrendi ferencesek révén. A zárdának csak „lakbért” fizettek.[14]. Egyik ismert vezetője Kovács Ilona volt.[15]
A Szent Antal Bazár az 1930-as években (Forrás: Régi Pécs facebook-oldal)
A Bazár – az elődintézményekhez hasonlóan – kegytárgyakat, imakönyveket, rózsafüzéreket, emlék- és imalapokat, feszületeket forgalmazott, de vállalták egyházi ruhák, készítését és egyházi textilek (pl. zászló) beszerzésének közvetítését is. Egyházi ruhák és rózsafüzérek javítása is a bazár profiljába tartozott.[16]
A Szent Antal Bazár hirdetései[17]
Karácsonykor a Szent Antal Bazárban betlehemek, kis Jézuskák jászolban, angyalszárnyak, valamint apró ajándéktárgyak és karácsonyfadíszek is kaphatók voltak.
A Szent Antal Bazár karácsonyi hirdetése[18]
A hagyományokhoz híven itt lehetett jelentkezni a leánykongregációk és férfiak, és gyermekek máriagyűdi zarándoklataira[19], valamint itt volt lehetőség befizetni az egyházközségi adót is.[20] A Pécsi Katolikus Népszövetség tagdíjbefizetésének is ez volt a helyszíne.[21]
A Szent Antal Bazár plébániai adománygyűjtő pontként is működött és jótékony gyűjtésekben is részt vállalt: itt rendezték a kiolvasott katolikus lapokat kórházi betegek részére, valamint pénzadományt is juttattak nekik[22], a gyereknapokra játékfelajánlással csatlakoztak.[23] A szegénysorsú iskolai tanulók megsegítésére pedig könyv-, füzet- és taneszközadományok, valamint az eminens tanulók számára jutalomkönyveket juttattak.[24] Itt lehetett leadni például a ferences atyák jótékonysági tomboláira (Szent Antal napi tombola) szánt tárgyakat is.[25] A nyereményeket a bolt kirakatában lehetett megtekinteni.
A Szent Antal Bazár képeslapja – Szeráfi Kollégium házikápolnája (Zsabokorszky Jenő, 1930 k.)
(Forrás: Hungaricana – Zempléni Múzeum[26])
A bazár másik jellegzetes árucikkei képeslapok, könyvek, vallás tárgyú kisnyomtatványok, tanszerek, papíráruk voltak[27], de könyvkiadást is vállaltak. A Szent Antal Bazárban a kegytárgyak és papíráruk, valamint a könyvforgalmazás mellett templomi felszerelések raktáraként is funkcionált.
A Szent Antal Bazár kiadása – Nagy magyar engesztelés [1944] (Pécsi Egyházmegyei Könyvtár )[28]
A Ferenciek utcai bazár volt az egyik olyan pécsi üzlet, amelyben a helyi mozibemutatókra, hangversenyekre, iskolai, társadalmi egyesületi rendezvényekre belépőjegyeket lehetett váltani: így pl. 1928 januárjában a chichagói eucharisztikus kongresszus filmjének (Fox-film az eseményekről) Park mozibemutatójára.[29] A támogatás jegyében a Szigeti-Külvárosi Egyházközség hangversenyére (1928. április 28.) megváltott jegyek teljes bevételét a ferences rendi templom építési költségeinek javára fordítottak.[30]
A bazár a máriagyűdi kegyhely fennállásának 800. évfordulója alkalmából egy tárgysorsjáték lebonyolításában is segédkezett az üzlet. Az 1949. augusztus 10-én megrendezett sorsoláson bor, borjú, világvevő rádió és számos más értékes nyeremény lelt ekkor gazdára. A rendező bizottság a sorsjegyek eladásából származó bevételt pedig – a korábbi tendenciát követve – a ferences templom szentélyének rendbehozatalára kívánta fordítani.[31]
A Szent Antal Bazár újévi üdvözlete (1943)[32]
Betörések
A Szent Antal Bazárt talán látványos kirakata és nagy forgalma miatt nem csak a vásárlókat, hanem a betörőket is vonzotta. Az első betörés 1927. november 16-án éjjel történt, amikor egy álkulcsos rabló 250 pengőt tulajdonított el a pénztárfiókból, ám az eladandó tárgyakat nem bántotta. Vakmerőségére utal, hogy alig pár lépésre az utcán volt a szolgálatos rendőr, de a betörő kifigyelve az ellenőrző út idején hatolt be a bazárba.[33]
A második incidens során, 1941. január 23-án ismeretlen tettesek (3–4 fő) jutottak be a Szent Antal Bazár helyiségeibe, és onnan közel 800 pengő értékben tárgyakat tulajdonítottak el. A betörők a Szigeti Külvárosi Katolikus Kör éjfélig nyitva levő ajtaján keresztül jutottak be a ferences zárda udvarába, majd a vízlevezetőn keresztül felmásztak a tetőre és a világító ablakot betörve mentek be az üzlet padlására. Az oda felvezető ajtó nyitva volt, ekképpen szabadon bejuthattak a raktárhelyiségbe, majd a bazárba is. Óvatosak voltak, hiszen az utcafronti kirakatban észre vehették volna őket. A rabolni kívánt árukat a redőny mögött halmozták fel, majd ott válogatták ki: így pl. értékes töltőtollakat, csavarirónokat, levélpapírokat, fényképalbumokat, emlékkönyveket, képeslevelezőlapokat és egyéb árucikkeket, perselyeket tulajdonítottak el. Az egyik asztalfiókban az egyházközség 40 pengőnyi váltópénzét is felfedezték és elvitték. Összesen 800 pengő értékben károsították meg a bazárt. Amerre jöttek, ugyanott távoztak. Az a hír járta, hogy a rablók egy héttel ezen eset előtt az udvar felőli falbontás felől már egyszer megpróbáltak bejutni a bazárba, de akkor az nem sikerült nekik. A rendház főnöke és a bazár vezetője a nyomra vezetőnek 50 pengő jutalmat ajánlott fel.[34] A nagy erőket megmozgató nyomozás során a Székely Bertalan utca egyik házának disznóóljában, a széna között nagyobb mennyiségű töltőtollat fedeztek fel, amelyekről minden kétséget kizáróan bebizonyosodott, hogy a Szent Antal Bazárból valók.[35] A tettesek elfogásáról további információval nem rendelkezünk.
A Szent Antal Bazár utóélete (1950 után)
A Szent Antal Bazár működését a helyi sajtóorgánumokban 1951-ig tudjuk követni megjelentetett hirdetéseik és adományozásaik révén. Egyházi jellege miatt minden bizonnyal legkésőbb 1950 őszére politikai nyomásra be kellett szüntetnie mindennemű tevékenységét. 1950 végétől 1956 elejéig a bazár helyiségeiben (akkor már Sallai utca 37.) dohányáruda működött. 1956 tavaszán az üzlet berendezését egy hirdetés tanúbizonysága szerint kiárusították. 1956 októberében itt nyitották meg a 40. számú tejboltot[36] Végül az 1960-as évektől 1987-ig itt működött a Pécsi Egyházmegye Szent Ferenc templomának plébániahivatala. [37]
A hajdani ferences bazársor helyén a Szent Ferenc Plébániai Hivatal 1960 előtt[38]
A Ferences templom és a hajdani kolostor egy 1969-ben és egy 1975-ben készített légi felvételen
a még meglevő bazársori összekötő épülettel (plébániahivatal) (Forrás: Régi Pécs facebook-oldal)
A hajdani rendház mögött – Pécs idegenforgalmi fejlesztésének részeként – a Tolna Megyei Tervező Vállalat tervei alapján megkezdték a 118 szobás, 250 főt befogadó, teraszos étteremmel és eszpresszóval rendelkező Hotel Pannonia felépítését, amely a történelmi Belváros tövében 1976. augusztus 20-án nyitotta meg a kapuit.
1985 nyarán a Ferences Templom tatarozása kapcsán felmerült a korábbi Szent Antal Bazár épületének, az akkori Szigeti Külvárosi Plébánia lepusztult állapota miatti elbontásának terve. Felcser László egyházmegyei építész azonban az új, Alkotmány utca 4. számú plébániaépület elkészültéig a kiürítést és az elbontást nem látta kivitelezhetőnek.[39]
Végül 1987 szeptemberében tényként közölte a Dunántúli Napló, hogy a városi tanács és az egyházmegyei hatóság megállapodott a templom nyugati oldalához épített épület lebontásában. A tervek[40] szerint egy új gyalogúttal átjárást biztosítottak volna a Pannónia Szállótól a Szent István tér felé, ekképpen a történelmi belváros a turisták és a pécsiek számára is könnyebben megközelíthetővé vált volna.[41] A bontási munkálatok 1987. december 11-ére fejeződtek be.[42] A plébániahivatal 1987 folyamán átköltözött az Alkotmány utca 4. szám alá, ahol ma is működik.
A Szent Ferenc Plébániahivatal épületének elbontása 1987 őszén[43]
Noha Szent Antal Bazár megszűnt, épülete már a múlté, de néhány, a fenti írásban illusztrációként megmutatott eredeti emléke, dokumentuma ma is fellelhető a Pécsi Egyházmegyei Könyvtár 2021. október 7-én átadott új épületében, a Janus Pannonius utca 8. szám alatt.
Az összeállítást készítette: Dr. Schmelczer-Pohánka Éva könyvtárvezető.
Források, rövidítések
MFL Magyar Ferences Levéltár
PEL Pécsi Egyházmegyei Levéltár
PEL III. 108. Pécs-Szigeti Külváros – MFL nr. 42. Historia Domus II.
PEL III. 108. Pécs-Szigeti Külváros – MFL nr. 44. Historia Domus 1918–1950.
Felhasznált irodalom
Kocsis Éva: Adakozóké a szerencse = https://mnl.gov.hu/mnl/baml/hirek/adakozoke_a_szerencse [2021. november 5.]
Madas József: Pécs telkei, házai és utcái – Belváros. Pécs, 1978. = https://mnytud.arts.unideb.hu/madas/adatbazis.php
Tengely Adrienn: Ferences harmadrend. In: Pécs Lexikon. I. kötet – A–M. Pécs, 2010. 227.
Tengely Adrienn: A ferences világi harmadrend Pécsett a két világháború között. In: Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20–23. Veszprém, 2017. Szerk. Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor. (Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10.) 185–208. = https://library.hungaricana.hu/en/view/MEGY_VESZ_Nepivall_10/?query=SZO%3D(iskola)&pg=185&layout=s [2022.01.13.]
[1] Tengely 2010. 227.
[2] Madas 1978. 628–630.
[3] PEL III. 108. Pécs-Szigeti Külváros – MFL nr. 44. Historia Domus 1918–1950. 34. p.
[4] PEL III. 108. Pécs-Szigeti Külváros – MFL nr. 42. Historia Domus II. 818. p. Engedélyszám: 7658 sz.
[5] Hirling/Hirsching-féle?
[6] PEL III. 108. Pécs-Szigeti Külváros – MFL nr. 42. Historia Domus II. 818. p.
[7] Hirdetés = Dunántúl, 1922. december 24. 26.
[8] Hirdetés = Dunántúl, 1922. december 24. 26.
[9] Az 1923-as évet a Pécsegyházmegyei Jótékony Keresztény Bazár = Magyar Kereskedők Lapja, 1924. május 10. 16. Nagy Magyar Compass, 1925. 876.
[10] Pécsi Egyházmegyei Könyvtár Kis- és Aprónyomtatvány-gyűjtemény (Szentképek- és imalapok).
[11] Központi Értesítő, 1925. március 26. 289.
[12] Pécsi kir. tvszk 1926. VI. 15. Ct 834/7. 834/3. Központi Értesítő, 1926. július 22. 576.; A Pécsegyházmegyei Jótékony Keresztény Bazár r. t. felszámolás alatt álló cég végelszámolása = Dunántúl, 1927. október 29.7.; PEL III. 108. Pécs-P. Schmidt Alfonz: Szigeti Külváros – Szent Ferenc Plébánia történeti naplója I. kötet 261.; MFL Pécs nr. 44.Historia Domus 1918–1950. 44. p.; Tengely 2017. 203.
[13] Tengely 2017. 203.
[14] PEL III. 108. Pécs-Szigeti Külváros – MFL nr. 44. Historia Domus 1918–1950. 46. p.
[15] Bertha Bulcsu: Ha Osvald Klári űrhajós lenne – Nők az első női űrhajós =Új Ember, 1963. június 18. 4.; Gyászhir =Új Ember, 1974. június 2.
[16] 1929 októberében a Mágocsi Rk. Gazdakör zöld selyem zászlóját a Szent Antal Bazár szállította. A mágocsi rk. gazdakör = Dunántúl, 1929. október 6. 7.
[17] A hirdetés forrása: Dunántúl, 1927. szeptember 14. 6.; Régi Pécs facebook-oldal, Pécsi Egyházmegyei Könyvtár
[18] Dunántúl, 1940. december 8. 14.
[19] A leánykongregációs Máriagyűdi zarándoklata…[1928. május 13.]= Dunántúl, 1928. május 6. 6.; Pécsi férfiak zarándoklata Máriagyűdre = Dunántúl, 1928. május 30. 6.
[20] Tengely 2017. 203–204.
[21] A pécsi katolikus népszövetség = Dunántúl, 1928. szeptember 23. 3.
[22] 1927 decemberében az Ideg- és Elmeklinika szegénysorsú betegeinek karácsonyára 2 pengőt ajánlottak fel. A pécsi ideg- és elmeklinika jótevői = Dunántúl, 1927. december 29. 4.
[23] A felsősétatéri gyermeknapot jún. 7-re halasztották = Dunántúl, 1928. június 3. 3.
[24] A pécsi polgári fiúiskola… = Dunántúl, 1928. november 3. 6. Ilyenek voltak pl. a ciszterci rend Nagy Lajos kat. gimnáziuma, a Miasszonyunk-ról nevezett női rend elemi és polgári iskolájába, Szent Erzsébet Leánygimnáziumnak, a pécsi Pius-Alapítványi Jézus-Társasági kat. gimnázium.
[25] A pécsi ferencrendi atyák tombolája… = Dunántúl, 1928. június 7. 6.
[26] Zempléni Múzeum (Szerencs) Képeslapgyűjtemény. Jelzetek: 82327, 0170940. Köszönöm Dr. Bodor Mária igazgató-helyettes segítségét a másolat megküldésében.
[27] Szeptemberi iskola = Dunántúl, 1928. szeptember 2. 3.
[28] Pécsi Egyházmegyei Könyvtár – Jelzet: PA 15.
[29] A csikágói eucharisztikus világkongresszus filmjnek bemutatása = Dunántúl, 1928. január 11. 3–4.
[30] Egyházzenei hangverseny = Dunántúl, 1928. április 17. 6.
[31] Kocsis 2021 = https://mnl.gov.hu/mnl/baml/hirek/adakozoke_a_szerencse [2022.01.13.]
[32] Dunántúl, 1943. január 1. 7.
[33] Betörés a pécsi jótékony bazárba = Dunántúl, 1927. november 17. 8.
[34] Betörtek a pécsi Szent Antal Bazárba = Debreczeni Újság – Hajdúföld, 1942. január 26. 10.; Betörtek a pécsi Szent Antal Bazárba = Dunántúl, 1942. január 24. 5.; Vakmerő betörés a Szent Antal bazárban – Az éjszakai látogatók 800 pengő értékű árucikket vittek el = Pécsi Napló, 1940. január 24. 4.
[35] Disznóólban, széna között találták meg a Szent Antal bazárból ellopott töltőtollakat = Pécsi Napló, 1940. január 31. 4.
[36] Dohányárudák ügyelete = Dunántúli Napló, 1950. december 31. 15.; Hirdetés = Dunántúli Napló, 1956. március 11. 8., Tejboltok = Dunántúli Napló, 1956. október 28. 4.; Hirdetés = Dunántúli Napló, 1960. január 27. 6.
[37] A Pécsi Egyházmegye sematizmusa 1963. Pécs, 1963. 14–15., Pécsi Egyházmegyei Könyvtár irattára.
[38] A képek forrása: Csorba Győző Könyvtár Helyismereti Gyűjtemény; Régi Pécs facebook – Halász Rezső felvétele.
[39] Hársfai István: Utcáról utcára – A belvárosban = Dunántúli Napló, 1985. augusztus 31. 4.; Felcser László: „Utcáról utcára” = Dunántúli Napló, 1985. szeptember 19. 6.
[40] DTV tanulmányterv (Sallai–Váradi–Rákóczi úti tömbbelső nyugati felének részletes kialakítására). Ebben foglaltatott a Ferences Templom melletti gyalogos átjáró terve is. Dunántúli Napló, 1987. december 19. 6.
[41] A. Zs.: Sétaút a pécsi belvárosban = Dunántúli Napló, 1987. szeptember 10. 6.
[42][42] Átjáró a bazár helyén = Dunántúli Napló, 1987. december 11. 4.
[43] A képek forrása: Csorba Győző Könyvtár Helyismereti Osztály, Régi Pécs facebook-oldal.
