2002. július 12-én, 20 éve hunyt el Weber János, a Pécsi Egyházmegyei Könyvtár könyvtárosa, aki egy évtizeden keresztül kiemelkedő szaktudásával, még a Szent Ferenc-templom gyóntatófolyosója felett levő könyvtárhelyiségekben segítette az olvasókat és a kutatókat. Fontosnak tartjuk megemlékeznünk elődeink munkájáról, amely nélkül az újjáéledő egyházmegyei bibliotékában a jelen könyvtárosai igencsak nehezen végeznék munkájukat.[2]
A Pécsi Egyházmegyei Könyvtár a Szent Ferenc-templomban[3]
Weber János 1926. május 28-án látta meg a napvilágot Popovac községben Hans Weber néven. Szülei német földművesek voltak[4].
Popovac/Baranyabán főtere a katolikus templommal[5]
Gimnáziumi tanulmányait Zágrábban, az Érseki Klasszikus Gimnáziumban (Nadbiskupske Klasična Gimnazija) végezte, és zenei tanulmányokat is folytatott cselló-tanszakon. A politikai változások miatt 1941-ben átiratkozott a pécsi Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumába, ahol német anyanyelve és szerb-horvát tanult nyelvismerete mellett az alapokról kellett elsajátítania a magyar nyelvet. Itt már papnövendékként folytatta tanulmányait, és kiváló, szorgalmas diákként több alkalommal kapott könyvjutalmat.[6] 1945 júniusában érettségizett le, majd ezt követően jelentkezett a jezsuita rendbe.
Az ifjú Weber János 1943-ban
1946 őszén a budapesti Manrézában kezdte meg tanulmányait, ahol orgonálni is tanult, 1947-től pedig a szegedi Jezsuita Főiskolán filozófiát hallgatott.
A Manréza lelkigyakorlatos ház[7]
1949-ben, a politikai események hatására több fiatal rendtársával együtt – provinciálisuk irányításával – megpróbálta Bécs irányába az Arlberg Orient Expressz hálókocsijának tengelyére szerelt deszkalapokon elhagyni az országot, de március 24-én a Keleti-pályaudvaron dolgozó vasutasok elfogták őt és Lázár József skolasztikust. Tiltott határátlépés kísérlete miatt börtönbe került, majd Kistarcsára internálták, mert sokrétű nyelvtudása miatt vatikáni kémnek vélték.[8] Csak 1953 szeptemberében szabadulhatott, de ezután is rendőri felügyelet alatt maradt.[9]
Az Arlberg Orient Expressz[10]
1955-ben megismerkedett későbbi feleségével, Kemény Cecíliával, és felmentését kérte szerzetesi fogadalma alól, amelyet 1956-ban a provinciálisától meg is kapott. Még ugyanebben az évben megnősült. Házasságukból 1959 és 1971 között hat gyermek született: Kristóf, Tamás, Mária, György, József és Julianna.
Pécsre kerülve kántori oklevelet szerzett. A Pécsi Zeneoktatói Munkaközösségben vizsgázott szolfézs, zongora és orgona tárgyakból, továbbá alapfokú zenei oklevelet is kapott. Halász Béla orgonaművész-zeneszerző mellett kántorsegédként dolgozott a Pécsi Székesegyházban. 1966-ban közgazdasági technikusi végzettséget szerzett, majd a Baranya Megyei Építőipari Vállalatnál (BÁÉV) dolgozott.
Weber János 1986-ban vonult nyugdíjba, de ekkor sem pihent meg. 1991-ben a pécsi Irgalmas Rend Szent Sebestyén templomában sekrestyés, 1992-től haláláig pedig a Szent Ferenc-templomban levő Pécsi Egyházmegyei Könyvtár könyvtárosa lett.[11] János bácsi – ahogy az olvasók is hívták – a könyvtárban eltöltött 10 éve alatt minden igyekezetével próbálta a könyvtári állomány rendszerezését, használatát és kutathatóságát elősegíteni.
Boda Miklósné dr. Szepes Zsuzsanna a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola Könyvtárának könyvtárosa 2001. július 1-jén kapta feladatul, hogy a Pécsi Egyházmegyei Könyvtárat is vezesse, valamint az ottani könyvtári feladatokat koordinálja. Visszaemlékezése egy korszak lezárása, egyúttal egy csaknem 20 évvel később megvalósuló megújulás nyitánya.
„Pécs kulturális életében fontos esemény a Pécsi Egyházmegyei Könyvtár költözése[12] a Janus Pannonius utca 8 szám alatti ujjá varázsolt kanonoki házba. Márvány tábla igazítja el a keresőt. Nincs messze a Szent Ferenc-templomtól, ahol évtizedeken át működött. Gondolatban bejárjuk az emelet két szintje megüresedett helyiségeit, a falak ívéhez simuló míves fa polcok könyvek terhét hiányoló sorait. Szerették a látogatók, a város felsőoktatási intézményeinek hallgatói, tanárai, kutatók, akik olvasókká, gyakori visszatérőkké alakultak.
A könyvtár használatát rendszeres olvasószolgálat biztosította. Bár a könyvtári feladatok ellátásának személyi feltételei szűkösek voltak sikerült megoldást találni. Weber Jánosnak köszönhető, hogy a tennivalók és a nyilvánosság feltételeinek való megfelelés az olvasók szolgálatának előtérbe kerülését jelentette. Nagy tudása, elkötelezettsége, állományismerete, a teológiai megalapozottság a kollégáknak is biztonságot adó segítséget adott, amit munkájukban is megtapasztaltak.
Weber János 2000-ben
Az állomány feltártságát a szerzői betűrendes katalógus, valamint a Baranya Megyei Könyvtár főkönyvtárosának, Surján Miklósnak munkája a téma szerinti szakkatalógus biztosította. A gazdag gyűjtemény egyedülálló helytörténeti és egyháztörténeti forrásanyag. Különösen a Püspöki Hittudományi Főiskola hallgatóinak jelentett nagy segítséget. A régebbi kiadványokhoz való hozzáférés lehetősége elősegítette a kutatásokat. Nagy előre lépést jelentett a mintegy ötezer, a II. Vatikáni Zsinat után kiadott mű kiemelése az Egyházmegyei Könyvtár anyagából. A 2005. szeptemberében átadásra került teljes belső felújítást nyert műemlék épületben talált otthonra a Papnövelde utca 1. szám alatt, a belső udvar északi oldalán. A könyvanyag előkészítése és kiválogatása Weber János nagy munkája. Az összeállításkor az volt a legfontosabb, hogy a tanulmányokhoz és kutatásokhoz jól felhasználható magyar és idegen nyelven megjelent forrásanyag álljon rendelkezésre.
Weber János rendszeresen tájékozódott az újonnan megjelenő kiadványokról. Különösen a német és francia periodikák cikkeiből válogatott. Analitikus leírást készített: ez a regiszteres összeállítás hasznos segítségként vált tájékoztatási segédletté.”[13]
Egyértelműen kitűnik továbbá, hogy a kottatár alapjainak összegyűjtése, valamint a kisalakú liturgikus könyvek gyűjteményének leválogatása és lajstromozása is az ő keze nyomát hordozza magán.
Prof. Dr. Fedeles Tamás egyháztörténész, a Pécsi Tudományegyetem oktatási területet érintő rektorhelyettesi feladatok ellátásával megbízott egyetemi tanára, még hallgatóként, mint az egyházmegyei könyvtár kutatója ismerkedett össze Weber Jánossal: „Egy rendkívül széles látókörű, konzervatív embernek ismertem meg, ittam a szavait a 20-as éveim első felében. Rendkívül segítőkész volt az első pillanattól, számos könyvet ajánlott az éppen aktuális témámhoz. Úgy fogadott egy idő után, hogy »Amice!« (A latinos műveltségi körben ugye ez a »Barátom« megszólítás, ami számomra rendkívül megtisztelő volt.) Ő több volt mint egy könyvtáros, abban az értelemben mindenképpen, hogy érdeklődött az aktuális kutatási témám felől, de emellett beszélgettünk egyháztörténetről, az egyház jelenlegi (értsd az 1990-es évek) helyzetéről, fiatalokról, politikáról... folytathatnám a sort. Rendkívül olvasott, művelt ember volt, pl. tőle hallottam először Bonhofferről, Ratzingerről (a későbbi XVI. Benedek pápa), élvezet volt vele beszélgetni. Az egyik szemináriumi dolgozatom kapcsán pedig ő volt az egyik legfontosabb »forrásom«, azaz oral history interjút készítettem vele. Témakör a magyar egyház az 1950-es években, ekkor ismertem meg János bácsi élettörténetét (ti. jezsuita novícius volt, nyugatra indult volna néhány társával, lekapcsolták és Kistarcsára internálták). Egy nagyszerű ember volt, remek könyvtáros, akire mindig jó szívvel fogok emlékezni!”
Weber János tudományos munkássága, ahogy megkezdődött, derékba is tört: első publikációja 1948-ban jelent meg a Szív című jezsuita lapban. Később, dr. Cserháti József megyéspüspök ösztönzésére fordítóként alkotott maradandót, hiszen több nyelven beszélt és olvasott a magyaron kívül: így németül, szerb-horvátul, olaszul és oroszul. Gimnáziumi tanulmányai során pedig a latin és az ógörög nyelvet is behatóan megismerte.
Fordításai
- Neyer, Maria Amata: Edith Stein élete okiratokban és képekben. Ford. Hans Weber. Würzburg, Echter Verlag, 1987. (3. kiadás)
- Ravier, André: Loyolai Szent Ignác megalapítja Jézus Társaságát. Ford. Hans Weber. Kecskemét, A Jézus Társasága Magyarországi Rendtartománya, 1994. (ANIMA UNA Könyvek, 7.)
- Stein, Edith: Utam a kölni Kármelba. Ford. Hans Weber. Magyar Sarutlan Kármelita Rendtartomány – Szent Gellért Kiadó, 2002.
Hans Weber által fordított művek
„2002 júliusában indultunk a Szanatóriumba beteg kollégánk látogatására. Elkéstünk…” – idézte fel a 20 évvel ezelőtti napot Boda Zsuzsa. Weber János 2002. július 12-én tüdőrákban elhunyt. – „Őrzök egy apró virágos porcelán csészét, egy általa „készített” ceruzahegyezőt és kulcscsomót. Sokat tanultam Tőle. Örülök, hogy együtt dolgozhattunk. A Szent Ferenc-templom gyóntató folyosójáról a könyvtári feljárat felé haladva színes üvegablak nyílik a szentélyre. Sokáig egy térdeplő is volt itt. Az oltárra látni, a piros lámpa eligazít. Többször mentünk együtt. Itt mindig megállt és letérdelt. Ezt soha nem felejtem el. Az igazi csendet akkor ismertem meg.”[14]
Weber János életét a történelem sodrása számos ponton más irányba fordította, de ő minden helyzetben megmaradt mélyen hívő, áldozatkész embernek. Irigylésre méltó nyelvtudással, szerteágazó szakmai tudásokkal (zenetudomány, közgazdaságtan) vértezte fel magát, hogy helyt álljon családjáért a mindennapokban. Kimagasló skolasztikus műveltséggel rendelkezett, amelynek igen nagy hasznát vette a könyvtári szaktájékoztatás és az állományrendszerezés során. Rendjéből kilépve továbbra is elhivatottan folytatta belső missziós munkáját: befelé forduló, zárkózott, elmélkedő ember volt, aki ennek ellenére szívvel lélekkel segített másoknak minden téren.
Emlékét és könyvtári örökségét nagy szeretettel és megbecsüléssel őrizzük!
Az összeállítást készítette: Dr. Schmelczer-Pohánka Éva könyvtárvezető (Pécsi Egyházmegyei Könyvtár)
Irodalom
Bánkuti Gábor: Jezsuiták elleni koncepciós perek 1948–1965 (PhD disszertáció) Pécs, 2009, 23–25. = https://www.mediadigitar.hu/doktoridolgozatok/bankutigabor_jezsuitak_elleni_koncepcios_pte_2009.pdf [2022.07.14.]
Elmer: Már be vagyunk drótozva. Jezsuiták menekülése a kommunista Magyarországról 1948 és 1956 között = Új Ember, 2014. október 19.
Weber Kristóf jegyzetei édesapja, Weber János életéről.
[1] Köszönöm Weber Kristóf zeneszerző-muzikográfusnak, Weber János fiának, hogy mesélt édesapjáról és rendelkezésemre bocsátotta életrajzi vázlatát.
[2] Korábban a Pécsi Egyházmegyei Könyvtár igazgatójáról, Fényi Sándorról és első könyvtárosáról, későbbi vezetőjéről, Kersák Pálról emlékeztünk meg. Ld. Schmelczer-Pohánka Éva: Az egyházmegyei könyvtárosok hivatása = https://pecsiegyhazmegye.hu/intezmenyek-szervezetek/pecsi-egyhazmegyei-konyvtar/3213-az-egyhazmegyei-konyvtarosok-hivatasa [2022.07.14.]
[3] A képek forrása: Pécsi Egyházmegyei Könyvtár (Fényképezte: Schmelczer Balázs)
[4] Akkor a Szerb-Horvát Királyságban, korábbi magyar nevén Baranyabán. A település ma Horvátországban található.
[5] A kép forrása: https://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/magyarorszagi_nemzetisegek/nemetek/branau_baranya/pages/026_popovac_ban.htm [2022.07.18.]
[6] A Ciszterci Rend pécsi Nagy Lajos Gimnáziumának évkönyvei 1941–1945. Pécs, 1941–1945.
[7] A kép forrása: Országos Széchényi Könyvtár = https://gallery.hungaricana.hu/hu/OSZKKepeslap/1403618/?img=0 [2022.07.18.]
[8] A tanúvallomásokról: Bánkuti 2009. 23–24.
[9] Bánkuti 2009. 35.
[10] A kép forrása: https//www.trains-worldexpresses.com/200/205.htm [2022.07.14.]
[11] Köszönet Boda Miklósné dr. Szepes Zsuzsannának és Fedeles Tamásnak a visszaemlékezésük megküldéséért.
[12] A Pécsi Egyházmegyei Könyvtár ünnepélyes átadására 2021. október 7-én került sor.
[13] Boda Miklósné dr. Szepes Zsuzsanna visszaemlékezése Weber János kollégájára.
[14] Boda Miklósné dr. Szepes Zsuzsanna visszaemlékezése Weber J kollégájára.
Pécsi Egyházmegye
Az oldalon közzétett fotók és a szöveg részben vagy egészben történő felhasználása kizárólag forrásmegjelöléssel vagy a Pécsi Egyházmegye írásos hozzájárulásával engedélyezett.