Pretiosus Sanguis: A Szent Vér

A Pécsi Egyházmegye Duna menti szakrális helyei

A Pécsi Egyházmegye vallásturisztikai fejlesztésének egyik legfőbb célja, hogy Tolna és Baranya megye Duna menti szakrális helyeit turisztikai hálózattá kapcsolja össze a GINOP-7.1.4-16-2016-00003 „Pretiosus Sanguis: A bátai Szent Vér Kegyhelytől a bátaszéki molyhos tölgyig – A bátai Szent Vér Kegyhely komplex turisztikai fejlesztése” című projekt keretében. A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programon keresztül elnyert forrásból az Egyházmegye öt vallási és történelmi tekintetben is jelentős épülete újult meg.

A Pécsi Egyházmegyét Szent István király alapította 1009-ben. A Püspökséget a hitélet, a lelkipásztori feladatok és az oktatás szervezése mellett történeti múltja is arra kötelezi, hogy épített örökségét, értékeit a legnagyobb teljességében megőrizze, és mindenki számára elérhetővé tegye.

A dél-dunántúli szakrális helyeket hálózatba szervező vallásturisztikai fejlesztés célja megmutatni azokat a kiemelkedő jelentőségű kegy- és búcsújáró központokat, amelyek a térség, illetve hazánk fontos egyházi és történelmi emlékhelyei. A legismertebb közülük a bátai Szent Vér Kegyhely, de a bátaszéki Szent Orbán Kápolna, a szekszárdi Belvárosi Templom, és Remete-kápolna, továbbá a mohácsi Magyarok Nagyasszonya (Fogadalmi) templom is a Pécsi Egyházmegye uniós forrásból megvalósult vallási turisztikai útvonalának részét képezik.

Az öt helyszín ismert zarándok- és/vagy búcsújáró hely, melyeket a történelmi hagyomány is összeköt. A kapcsolat alapját egyfelől a török hódoltság idején keletkezett mondavilág, a török elleni küzdelem, másfelől a bor készítése és szimbolikája képezi.

 

Báta - Szent Vér Kegyhely

A bátai a Szent Vér egyetlen magyarországi kegyhelye. Impozáns, neoromán stílusú kegytemploma a falu fölötti dombon, az egykori bencés apátság helyén áll.

A kegyhely a 14-15. század fordulóján vált országos hírű zarándokhellyé, az itt történt eucharisztikus csodának köszönhetően. Az 1350-es években Bátán a hívek Krisztus valóságos jelenlétét érzékelték a kenyér és a bor szent színe alatt, amikor a szentostya vérezni kezdett. Az ilyen jellegű középkori ereklyét a források Krisztus vérző testének vagy Szent Vérnek nevezik.

Az ekkor országosan is ismert és látogatott kegyhelyet 1539-ben a török seregek elpusztították, és nyoma veszett az ereklyének is.

A mai templomot Szent Vér ereklye nélkül szentelték fel 1939-ben. 2017-ben Dr. Udvardy György pécsi megyéspüspök közbenjárására, a nyitrai püspök megosztotta a garamszentbenedeki Szent Vér ereklyét, amely Jézus halotti leplének, a Veronika kendőnek egy darabját tartalmazza.

A templom és környezete 2017 és 2020 között teljes egészében megújult. A fejlesztés magába foglalja a belső oltár átépítését, az orgona, illetve a belső templomtér felújítását, a templom környezetének rendbe tételét, valamint egy új szabadtéri oltár építését is.

A rekonstrukciót követően 2020. szeptember 26-án Ferenc pápa a templomnak basilica minor címet adományozott, így ez lett Tolna megye első, a Pécsi Egyházmegyének pedig a harmadik ilyen rangú katolikus temploma.

További információk és elérhetőségek: www.szentver-bata.hu, ill. Sümegi József, +36 30 688 8425

V V08233 V V08236 02 V V08239 01 V V08251 02 V V08284 01 V V08294 01 V V08307 01 V V08314 01 V V08323 01 V V08338 edited V V08343 01,

 

Bátaszék – Szent Orbán kápolna

A bátaszéki szőlőhegyen Szent Orbánnak, a szőlőhegyek pártfogójának tiszteletére emeltek kápolnát 1739-ben a helyi hívek, miután a nagy pestisjárvány idején fogadalmat tettek, hogy a veszély elmúltával kápolnát emelnek. Erre utal az oltár előlapját díszítő olajfestmény, Palermói Szent Rozália barokk képe, akit a pestis ellen hívtak segítségül.

Az Orbán napi körmenet mellett a magyar és német nyelvű búcsúmisén szőlőt, gyümölcsöket, valamint korábban kerekre font, ún. Orbánkarikát szentelnek meg. A hagyomány szerint a tölgyfákat borral locsolták meg a jó termés reményében.

A Szent Orbán-kápolna közvetlen szomszédságában található molyhos tölgy - amely Bátaszék kb. 300-400 éves fája - 2015-ben elnyerte hazánkban „Az év fája”, 2016-ban pedig „Az év európai fája” címet.

További információk és elérhetőségek: www.facebook.com/Bátaszéki-Római-Katolikus-Plébánia-178476279240263

szent orban kapolna

V V08188 V V08192 V V08204 01 V V08218

 

Szekszárd- Belvárosi templom

I. Béla király 1061-ben alapította a szekszárdi apátságot, amely átvészelte a tatárjárás és a török hódoltság korát is, azonban a város főterén állt szakrális épület 1794-ben egy tűzvész során leégett. Az új, Szekszárd belvárosában található római katolikus ’Urunk mennybemenetele’ templom 1802 és 1806 között épült késő barokk stílusban. Szluha György plébános töretlen munkájának köszönhető, hogy egy nagyszabású templom építéséhez kaptak engedélyt, majd az meg is megvalósulhatott. Mára Közép-Európa legnagyobb egyhajós római katolikus temploma.

 

A 20. században a szent hely újabb tűzvész áldozatává vált: 1925. október 24-én három gyermek tüzet okozott, a tető lángra kapott, a torony kigyulladt, és a harang is megsemmisült. Újjáépítése adománygyűjtés révén 1926-ra valósulhatott meg.

A templom felújítása (nyílászárók, kőfelületek és a toronysisak rekonstrukciója) és freskóinak restaurálása zajlott 2017-2020 között.

További információk és elérhetőségek: www.plebaniaszekszard.hu/

V V08105 01.jpeg másolata V V08114 01.jpeg másolata V V08117 01.jpeg másolata V V08121 edited.jpeg másolata V V08132 edited.jpeg másolata V V08136 01.jpeg másolata V V08150 edited.jpeg másolata

 

Szekszárd - Remete kápolna

A szekszárdi Remete-kápolna már a 11. században is kegyhely volt, de a törökök az ittlétük alatt felszámolták. Az 1739-es pestisjárvány idején a szekszárdiak megfogadták, hogy a járvány elmúltával a Szent Szűz születésének tiszteletére kápolnát építenek. 1753-ban állították fel homokkőből a szekszárdi Fő téren a Szentháromság-szobrot, majd 1757-ben került sor a kápolna felszentelésére, amely hamarosan kedvelt búcsújáró hely lett. Azóta is szeptember 8-án Kisboldogasszony napi búcsút tartanak Szekszárdon.

A kápolna mellett lévő remeteházban ferences barátok laktak, akik gondozták a templomot, valószínűleg innen eredhet a kápolna elnevezése. Él egy másik legenda, miszerint ezen a várostól távol eső erdős területen hajdanán egy ismeretlen nincstelen férfi telepedett le, aki teljes visszavonultságban szigorú remete életet élt. A férfi életmódjának híre rövidesen városszerte elterjedt, és többen is csatlakozni kívántak hozzá. A hiedelem szerint ezekről a remete életet élő férfiakról kapta a nevét később a kápolna és a közeli forrás is, amely nem csupán üdítő vizéről, hanem csodás gyógyító hatásáról is híres lett.

A Remete-kápolnában a 19. század elején ajándékba kapott mariazelli Mária-kegyszobor másolata látható. A Remete-kápolna mellett többszáz éves, illatosan virágzó hársfák árnyékában kálvária vezeti fel a híveket a Szenvedő Krisztus szobrához.

További információk és elérhetőségek: www.plebaniaszekszard.hu/

remete kapolna

 

V V08160 01.jpeg másolata V V08164 edited.jpeg másolata V V08171 01.jpeg másolata V V08174 edited.jpeg másolata V V08175 01.jpeg másolata V V08183 01.jpeg másolata

 

Mohács – Magyarok Nagyasszonya (Fogadalmi) templom

Szent László király Mohács települését 1093-ban adományozta a pécsi püspöknek.

Az 1526. augusztus 29-i csata után a törökök a palánkkal körbevett Mohács várost elpusztították, azonban, a csatavesztést követően a mohácsi legényeknek sikerült kimenekíteni a Boldogasszony-szobrot a törökök által felgyújtott Mária-templomból. Szebényen keresztül, egy geresdi remetebarlangban helyezték el, az elüldözött katolikus hívek a Török Hódoltság idején titokban ide jártak imádkozni.

 

1926-ban, a 400 éves jubileum alkalmából gyűjtést rendeztek az emléktemplom megépítésére. Az alapkőletétel még abban az évben, az évforduló napján meg is történt.

A templomot Virág Ferenc pécsi megyéspüspök szentelte fel 1940. augusztus 29-én. Védőszentje a Magyarok Nagyasszonya lett.

A fogadalmi templom búcsúnapjára (október 8.) Virág Ferenc püspök teljes búcsút engedélyezett mindazon hívőknek, akik ezen a napon felkeresték a templomot, és ott imádkoztak az elesett magyar katonák lelki üdvéért.

A 16. században elmenekített Boldogasszony-szobor 1956-ban került a Fogadalmi templomba, ahol ma is a főoltáron kap helyet.

További információk és elérhetőségek: mohacsiplebania.hu/

 

V V08395 01.jpeg másolata V V08401 edited.jpeg másolata V V08408 01.jpeg másolata másolata V V08412 edited.jpeg másolata V V08414 01.jpeg másolata V V08420 01.jpeg másolata másolata V V08422 01.jpeg másolata V V08440 01.jpeg másolata másolata

 

A Pécsi Egyházmegye Duna menti szakrális helyei térképen

LD honlap logó Telefon

2021 december
H K Sz Cs P Szo V
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2

Közelgő események

Pécsi Advent:

2021. 12. 06. - 2021. 12. 19.
Roráté szentmise:
Pécsi Székesegyház
2021. 12. 06. -
Punya, egy falat kenyér c. kiállítás:
Pécs, Dóm Kőtár
2021. 12. 06. - 2022. 01. 06.