Pécsi Egyházmegye

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia közleménye.

Pünkösd a húsvét után a legrégebbi, a harmadik legnagyobb keresztény ünnep, amely idén május 23-ra esik. Az ünnep elnevezése az Ószövetség koráig nyúlik vissza.

Virágvasárnap a bűnbánatot jelentő nagyböjti időszak utolsó vasárnapja és egyben a Nagyhét kezdete. Ezen a vasárnapon Jézus Jeruzsálembe történő bevonulásáról emlékezik meg a Katolikus Egyház.

A család évéhez, a Szentatya szándékához kapcsolódva a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia a Katolikus Kulturális Hetek programsorozat keretében vers és novella író pályázatot hirdet.

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) közleménye iránymutatásul szolgál a hívő közösség, illetve az intézmények számára a járványügyi szakemberek véleményét és a COVID-19 járvány harmadik hulláma miatt életbe lépő szigorításokkal kapcsolatban. 

A Katolikus Egyház augusztus 15-én Szűz Mária halálát és mennybevételét, vagyis Nagyboldogasszony napját ünnepli. Ferenc pápa így fogalmaz: Mária hite életút. A II. Vatikáni Zsinat leszögezi, hogy Mária a „hit zarándokútját járta” (LG, 58). Ezért ő előttünk jár ezen a zarándokúton, elkísér és támogat bennünket.

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Pro Ecclesia Hungariae-díjat adományozott Kozma Imre irgalmas rendi szerzetesnek.

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia május 21-ei közleményét az alábbi cikkben olvasható.

Hazánkban idén május 17-én tartjuk a tömegtájékoztatás világnapját. A pápa e napra hagyományosan üzenetet intéz a hívekhez. A tömegtájékoztatás 54. világnapja mottója: „»Elbeszélheted majd gyermekeidnek és unokáidnak« (Kiv 10,2) Az élet történetté válik”.

Világunk nagy veszéllyel néz most szembe. A koronavírus által okozott világjárvány terjedése milliók életét és megélhetését fenyegeti. Nem szabad elfelejtenünk, hogy ebben a helyzetben is Istennél kereshetünk, kérhetünk oltalmat és menedéket.

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia értesült arról, hogy új járványügyi szabályok lépnek hatályba, ezért 2020. május 4., hétfőtől kezdve, korábbi rendelkezéseit módosítva a következőket lépteti életbe:

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) idén is ingyenesen letölthető matricacsomagot készített a Magyarországon is elterjedt Viber csevegőalkalmazás keretében, Reménycsomag néven.

Nagyhétre a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia az alábbi személyes és családi imádságokat ajánlja.

A vallásos alkotó közösségek, zenei együttesek és zenészek, zenei előadók hosszútávú működését biztosító forrásbiztosításról szóló 1046/2019. (II.18.) Korm. határozatban foglaltak alapján Magyarország Kormánya támogatja a vallásos könnyűzene alkotói kiteljesedését elősegítő rendszerek kialakítását és fenntartását.

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia döntött arról, hogy gyorssegéllyel segíti a horvátországi Zágrábi Főegyházmegyét az őket ért természeti katasztrófa által okozott károk helyreállításnak támogatásában.

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia által körlevélben meghirdetett március 15–22 közötti tartósélelmiszer-gyűjtés a jelenlegi egészségügyi helyzet, a korlátozások és az MKPK szentmiséket érintő rendelkezései miatt átalakul, és főként pénzadománygyűjtés formájában folytatódik.

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia a rájuk bízottakért érzett felelősségtől vezérelve a koronavírus járvány Magyarországon való megjelenése miatt meghirdetett veszélyhelyzetben, visszavonásig a következő rendelkezéseket lépteti életbe, hacsak az illetékes megyéspüspök másként nem rendelkezik:

A koronavírus miatt meghirdetett veszélyhelyzetben a templomok, mint a lelki feltöltődés és imádság helyei különösen is fontosak. Templomainkat nem zárjuk be, mégis felelősen és körültekintően kell eljárni.

Levélben mondott köszönetet Mario Zenari bíboros, szíriai apostoli nuncius a Magyar Katolikus Püspöki Konferenciának és a híveknek azért a nagylelkű támogatásért, amellyel az AVSI Alapítvány Nyitott Kórházak elnevezésű szíriai humanitárius kezdeményezését, valamint a szíriai Katolikus Karitász (Caritas Syria) munkáját támogatták.

A IV. század elejétől kezdődően lett ez a nap liturgikus ünneppé és ennek szokása gyorsan elterjedt előbb keleten, majd nyugaton. A keresztények körében 312–325 között kezdett terjedni, mint Jézus Krisztus születésének, keresztségének, a kánai menyegzőnek és a Háromkirályok (napkeleti bölcsek) látogatásának ünnepe.