Advent első hetének keddjén Dr. Kajtár Edvárd atya, a pécsi Székesegyház plébánosa mutatta be a hajnali szentmisét.
A roráté szentmise homíliáját teljes egészében közöljük:
"Krisztusban kedves testvérek!
Ahogyan a tegnapi témaadó beszédemben említettem az idei rorátékon arról elmélkedünk, hogy mit jelent az, hogy mi Jézus Krisztusban egymásnak testvérei vagyunk. A rorátékon Szent Pál apostolnak a rómaiakhoz írt levele vezet bennünket. A tizenkettedik fejezet kilences és tizennyolcas versei között Pál rengeteg olyan kritériumot, feladatot, kötelességet sorol fel, amelyek ennek a testvériségnek a megvalósulásai. Az egyes reggeleken ezeket a pontokat, ezeket a páli kijelentéseket elmélkedjük át közösen.
Az első, amellyel a mai napon szeretnék a testvérekkel elmélkedni így hangzik:
„Szeressétek egymást tettetés nélkül!” Más fordítás úgy mondja, hogy álszentség nélkül szeressük egymást. Mit jelent mindez?
Szeressük egymást őszintén, álszentség, színlelés nélkül. Azt gondolom, hogy első hallásra is sok minden érthetővé válik ebből. Tapasztalatból tudjuk, hogy milyen az, amikor nem igaz a gesztus, amellyel szeretnek, közelednek hozzánk. Milyen mélységeket szemlélhetünk ebben? Hogyan találunk rá ebben a kijelentésben az isteni szeretetnek a tulajdonságára? Hiszen a Jóisten álszentség nélkül, őszintén, színlelés nélkül szeret bennünket.
Öt gondolatot imádkoztam össze a testvérek elmélkedésének, vegyük ezeket sorban. Őszintén szeretni azt jelenti, hogy ingyen szeretek, vagyis nem kell a társamtól, akit szeretek cserébe semmi. Még az sem kell, hogy megköszönje, mert ha a köszönetért szeretném, vagy túlságosan lefoglalna érzelmileg, hogy miért nem köszöni meg, akkor nem volt igazán őszinte, nem volt igazán tiszta a szeretetem iránta. Ez jelenti azt is, hogy feltételek nélkül szeressem őt, vagyis neki előzetesen nem kell teljesítenie semmit ahhoz, hogy szeressem.
Manipulálás nélkül szeressem, vagyis ne akarjak ezzel a szeretettel elérni nála semmit. Ne akarjam az én szeretetgesztusommal befolyásolni, megvezetni, megkötözni, kényszeríteni – akár erkölcsi értelemben is – hogy lekötelezve érezze magát. Az első gondolat tehát ez, hogy ingyen, feltételek nélkül és soha sem manipulálva szeressem.
A második: tudjuk, hogy a szeretet a legteljesebb kommunikáció személyek között. Kommunikáció, vagyis adok és veszek, adok és kapok, mondok és meghallgatok. Éppen ezért az Isten legjellemzőbb tulajdonsága is, hiszen Ő szentháromság és a Szentháromság személyei között tökéletes kommunikáció, vagyis szeretet van. A szeretet tehát kommunikáció. A szeretet beszél, állít, üzeneteket hordoz. A színlelt szeretet abban szokott leginkább megmutatkozni, hogy az a szeretet, amellyel szeretek valakit milyen üzenetet hordoz? Milyen állítás, milyen kijelentés van benne? Nagyon fontos, hogy, amikor szeretek valami, akkor ezzel a szeretettel ne közöljek hamis állítást, hamis kijelentést. Ne hazudjak neki a szeretetemmel őróla, olyat állítva, amit valójában nem is hiszek, de mégis ezzel manipulálom.
A szeretetemmel ne állítsak magamról olyan igazságot, ami rólam nem igaz. Amikor nem jó közöttünk a kapcsolat, de a szeretetemmel valami olyasmit mutatok, ami nem igaz rólam az ő irányába és ezt ő tudja és érzi.
Ne állítsak olyasmit őróla, ami ő maga önmagáról tud, hogy nem igaz. Ne akarjam őt hamis fényben beállítani önmagának és miközben szeretem, bennem se alakuljon ki önmagammal kapcsolatosan olyasmi, amiről tudom, hogy igazából nem is ilyen vagyok, csak megjátszom magam. Magamat se csapjam be azzal, hogy mennyire szeretem őt. A szeretet tehát mindig közöl, állít, kijelent, üzenete van és ez az üzenet lehet igaz vagy nem igaz, színlelt vagy valós.
Harmadik: néha nehéz, kifejezetten áldozatos, küzdelmes szeretni embereket. Nem csak az ellenségeinket, hanem másokat is. Van, amikor a szeretet áldozat. Van, amikor a szeretet nem tud szívből jönni. Mit tudunk ilyenkor tenni? Hogyan szeressek színlelés nélkül?
Először is ne éreztessem vele azt, hogy nekem ez nagyon nehéz. Neki ezt nem kell éreznie. Lehet, hogy tudja, főleg ha a kapcsolatunk tényleg terhelt és ezt mindketten tudjuk, de akkor se éreztessem vele, hogy mekkora áldozatot hozok. Nem kell magamra erőltetnem műmosolyt, mert hiteltelenné teszi a szeretetet. Ugyanakkor nem kell a küzdelmeimet sem megosztani vele.
A szeretet diszkréciója azt is jelenti, hogy az ember kimérten, bölcsen csöpögteti bele az érzéseket abba a gesztusba, amit tesz.
Negyedik gondolat: a szeretet gesztusai ne legyenek patetikusak, giccsesek, mesterkéltek, barokkosak. Ne feledjük el, hogy szeretni valakit egyszerű, természetes és emberi dolog. Az emberben benne van a gyengeség, a fáradtság és a fantáziátlanság is.
Szeretni egyszerű, természetes és emberi, nem kell ezt felöltöztetni barokk ruhákba.
Az utolsó, ötödik gondolat és a testvérek folytassák szabadon ezt a gondolatsort: az őszinte szeretet nem reklámozza magát. Amikor szeretek valakit, diszkréten szeressem, hiszen a szeretet természetéhez tartozik, hogy diszkréciót teremt. Kinyílunk egymásnak, megtudunk egymásról dolgokat. Megtudjuk a másik gyengeségeit, sebeit is és a szeretet védőernyőként terül ezek fölé. Szeretet nélkül az ember nem tudja a személyi identitását megragadni, mert hiányozna belőle a diszkréció.
Ma, amikor a bulvársajtó mellett eluralkodott a megosztás kényszere a társadalomban, nem tudunk titkokat tartani, nincs diszkréció. Ez sokszor álságossá teszi a szeretetet, mert azt gondoljuk, hogy mindent föl kell tárni. Nem így van. A szeretet tud takaró ruházat is lenni.
Szeressünk diszkréten. Nem kell kiposztolni, nem kell arról beszámolni, hogy én kinek milyen gesztusokat teszek, ez legyen kettőnk magánügye.
Testvéreim, ha jobban belegondolunk a szeretetnek ez az öt jellemzője, amit most felsoroltam a Jóisten szeretetének is a jellemzői. Ő is így szeret bennünket– színlelés és tettetés nélkül.
Tanuljuk el ezt tőle és tegyük meg adventi programunkká!"