Advent második hetének szerdáján Dr. Udvardy György veszprémi érsek, pécsi apostoli kormányzó mutatott be hajnali szentmisét a Székesegyházban.

A roráté szentmise homíliáját teljes egészében közöljük:

„Kedves Testvérek!

Közösen készülünk érkező Urunk fogadására és napról napra – a liturgikus ünneplésben és mindennapi tevékenységeinkben – ott van bennünk a kérdés: kicsoda Ő valójában? Kire van szükségünk? Ki lenne jó, ha érkezne? Majd újabb kérdések merülnek fel: hogyan ismerhetjük fel az Egyház tanításában, a saját életünkben, hogy az Úr megérkezett, velünk van, bennünk van? Ebben segít a közös készület, a választott szakaszok tanítása a Római levél 12. fejezetéből, amelyet az idei esztendőben körbejárunk.

A mai reggelre kijelölt rész így szól: Legyetek béketűrők a nyomorúságban! (vö. Róm 12,12)

A béke számunkra igazságosságot, rendet, biztonságot, jövőt, nyugalmat, növekedést, kapcsolatot, szeretet jelent. Ott van a vágyainkban: milyen jó lenne, ha béke lenne bennünk, körülöttünk, a világban! Mégis törékeny a béke állapota, akár hatalmak, személyek, közösségek között. Vágyakozunk a békességre és szenvedünk, amikor nem jön létre, amikor megroppan és úgy érezzük, mindent elveszítettünk. Hiszen a béke célba érkezést, biztonságot, Isten jelenlétét, jóságát, Isten országát jelenti számunkra. Amikor pedig ez elveszni látszik, akkor fájdalommal tölt el bennünket.

Isten úgy mutatkozik meg szentírási szakaszokban – az adventi időszakban is –, mint a béke, a békesség Istene. Ez jelenik meg Jézus tanításában, kiemelten a nyolc boldogságról szóló részben (vö. Mt 5,1-10), amikor maga is ezt mondja: boldogok a békességesek, mert ők Isten fiai (vö. Mt 5,7). Mennyire vágyakozunk erre! Mennyire érdekes, hogy bennünket a szentírás és az Egyház tanítása Isten fiaiknak mond! Ezáltal fordítva is igaz: ha Isten fiai vagyunk, akkor boldogok vagyunk és a békesség teremtőinek kell lennünk! Így érthetjük ezt a nyolc boldogságról szóló tanításban: Boldogok, akik teremtik a békét!

Amikor ezt halljuk: legyetek béketűrőek a nyomorúságban (vö. Róm 12,12), akkor nyilvánvalóan nem egy passzív magatartásról van szó: valamiképpen túlélni, kirekeszteni mindazt, ami történik, kivonni magunkat az eseményekből, hogy ne érintsen bennünket, vagy, ha érint, akkor tegyünk úgy, mintha nem számítana – nem ezt jelenti.

Boldogok a békességteremtők, mert ők Isten fiai (vö. Mt 5,7)!

Jó körülmények között úgy gondoljuk és tapasztaljuk, hogy ez könnyen megy, ugyanis ilyenkor elfogadnak, szeretnek, rendezettek körülmények közt vagyunk, olyan kapcsolatok éltetnek, ahol a biztonság és az elfogadás jelen van. Ilyen körülmények között békességet megélni, teremteni viszonylag könnyű. Sokszor törekszünk arra, hogy ezeket a körülményeket megteremtsük, hogy majd békességben tudjunk élni. Ez óriási veszélyt jelent! Mert, amikor ez a célunk, akkor egy szűk körben, a világ egy szeletében, csupán néhány emberben, néhány viszonyban gondolkodunk, amelyben otthon érezzük magunkat, amelyeket tudunk kezelni, amelyben a körülmények teremtik azt, hogy látszólagos békében élhessünk. De Jézus nem erről beszél, az apostol tanítása sem erre irányul és az életünk sem ilyen! Nagyon ritkán tudjuk ezt megteremteni, még akkor is, ha minden szándékunk erre irányul, és nem is lenne jó! Sokkal nehezebb megteremteni a békét, amikor igazságtalanság vesz körül, vagy amikor méltatlanul bánnak velünk vagy magunk viselkedünk méltatlanul másokkal. Sokszor úgy gondoljuk, hogy ilyen körülmények között elgyengül vagy nem érvényes az Isten tanítása. Egészen biztos, ha itt lenne Jézus, akkor Ő is belátná, hogy itt nem tudunk tenni semmit. Gondolhatunk megromlott kapcsolatainkra, régen kialakított, de eredménytelen megoldási módszereinkre, vagy azokra a sztereotípiákra, amelyekkel kapcsolatban úgy véljük, jó, ha alkalmazzuk azokat, mégsem eredményesek. Hogyan tudunk ebből kilépni? Hogyan leszünk békességteremtők olyan körülmények közt, amelyek nehezek, amelyeket nem tudunk koordinálni, megteremteni, kontrollálni, hanem adottságként kell elfogadnunk?

Legyetek békességtűrők a nyomorúságban (vö. Róm 12,12). Ebben a szituációban sem passzív, hanem teremtő, aktív magatartással találkozunk. Egészen mélyen érintett, amikor egy Szíriából érkező püspök beszámolt arról, hogyan élnek a háború, a szított ellenségeskedés közepette, amikor elpusztítják a keresztényeket és menekül mindenki, aki csak teheti. Majd azt kérte: ne hívjatok minket ide, hanem imádkozzatok értünk, hogy ott tudjunk helytállni! Mert, ha eljövünk onnan, akkor senki nem lesz, aki a békességet és a megbocsátást hirdesse!

Nagy példa ez mindannyiunk számára! Olyan körülmények közt, ahol üldözés van, ahol az emberek az életükért küzdenek nap, mint nap, azt kéri a püspökük: imádkozzatok, hogy maradjunk, hogy legyenek, akik a békességet teremtik!

Isten gesztusa ez! Nem emberi megfontolás, meggyőződés, hanem mélységes hit Jézus személyében és tanításában!

Tudjuk, hogy hitünk mindig küzdelemmel párosul. Hitünket akkor tudjuk megélni, ha mindig Krisztushoz ragaszkodunk, és ez döntést kíván tőlünk. Honnan vegyünk erőt? Számtalanszor próbálkoztunk, nekirugaszkodtunk, de csak részeredményeket értünk el, alig jutottunk valamire. Vigasztalnak bennünket a mai szentírási szakaszok, amikor olvassuk az Ószövetségben Izaiás prófétánál: „Miért mondod ezt, Jákob, miért beszélsz így, Izrael: „Sorsom el van rejtve az Úr elől, és igazságom elkerüli Istenem figyelmét”? Hát nem tudod és nem hallottad még, hogy örökkévaló Isten az Úr? Ő teremtette a föld határait. Nem lankad el és nem fárad el, s bölcsessége kifürkészhetetlen. Erőt ad a fáradtaknak, és gyámolítja a kimerültet. Még a fiatalok is elfáradhatnak, ellankadhatnak, az ifjak is összeeshetnek erőtlenül. De akik az Úrban bíznak, új erőre kapnak, szárnyra kelnek, mint a sasok. Futnak, de nem fáradnak ki, járnak-kelnek, de nem lankadnak el.” (Iz 40,27-31).

Az Istennek az ereje ez! Azt kéri tőlünk, hogy bízzunk benne. A bizalom pedig azt jelenti, hogy megtesszük, amit kér, mert tudjuk, hogy Ő igaz, jó és képes megteremteni a békét a békétlenség közepette is. A minket övező körülmények ellenére is meg tudja teremteni bennünk az erőt, hogy a béke teremtői lehessünk.

Legyetek béketűrők a nyomorúságban! Nemcsak nekünk van szükségünk a békességre, hanem azoknak is, akik békétlenek. Ők pedig ki mástól vehetnék az erőt, mint azoktól, akik találkoztak a béke Istenével, akik megkapták az erőt ahhoz, hogy teremtsék a békét?!

Legyünk bátor apostolai a békesség Istenének! Ámen."

Szentmise közvetítések banner v2

 

LD honlap logó Telefon

2021 december
M T W T F S S
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2

Közelgő események

Pécsi Advent:
-
2021. 12. 07. - 2021. 12. 19.
Roráté szentmise:
Pécsi Székesegyház -
2021. 12. 07. -
Punya, egy falat kenyér c. kiállítás:
Pécs, Dóm Kőtár -
2021. 12. 07. - 2022. 01. 06.
Roráté szentmise:
Pécsi Székesegyház -
2021. 12. 08. -
Egymillió csillag a szegényekért:
Pécs, Széchenyi tér -
2021. 12. 08. -

partnerek Báta

partnerek Máriagyűd

pem nek

partnerek Napi evangélium

partnerek kórházlelkészség