A heti rendszerességgel jelentkező „Örömhírre hangolva” videósorozat az adott vasárnap evangéliumi szakaszán való elmélkedést kívánja elmélyíteni, emellett arra buzdít, hogy olvassuk a Szentírást és cselekedjük meg az Igét!
A nagyböjti előkészület során Nyúl Viktor pasztorális helynök arra hív, hogy járjuk együtt a szeretet útját, kövessük Jézust, szegezzük rá a tekintetünket, és Ő megtanít minket arra, hogy mi a szeretet.
„Szeretettel köszöntök mindenkit!
Nagyböjt negyedik vasárnapjának evangéliumi szakaszát János harmadik fejezetéből olvassuk (Jn 3,14-21), amelyben Jézus Nikodémusnak ezt mondja:
Úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy mindaz, aki őbenne hisz, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. (Jn 3,16)
Csodálatos örömhír ez! Istennek nem csupán egy tulajdonsága, hogy szeret, hanem Ő a szeretet, az Ő lényege, hogy maga a szeretet! Az Atya, a Fiú és a Szentlélek szeretetközössége a Jó Isten, aki szereti a világot, az embert, mindent, amit megteremtett! Isten szeret mindannyiunkat! Ennek sok jelét adta, de a legnagyobb jele a Fia, Jézus Krisztus, akiben mindent odaadott nekünk és Ő meghalt, majd feltámadt, hogy megszabadítson minket a halál rabsága alól. A szeretet, tehát ajándékozást jelent! Isten nem valamit, hanem önmagát adja nekünk, mert szeret bennünket. Ünnepeljük ezt a jó hírt, hogy szeretett, megváltott, felszabadított emberek vagyunk. Isten szeretete a mi erőforrásunk! Isten szeretete Jézus Krisztusban mutatkozott meg legteljesebb módon, aki a mi reményünk! Ha hiszünk benne, akkor örök életünk van!
Csodálatos örömhír ez! Isten nem hagyja, hogy a bűné, a szenvedésé és a halálé legyen az utolsó szó – fogalmaz Ferenc pápa. Jézus legyőzte a halált, az utolsó az Övé, vagyis az életé, a szereteté. Ha hiszünk benne, akkor örök életünk van! Ennek a távlatában éljünk nap mint nap, ünnepelve, hogy Isten szeret bennünket, ezért erre válaszoljunk: higgyünk egyszülött Fiában, és ez mutatkozzon meg abban, hogy a szeretetre mi is törekszünk isteni szeretettel reagálni.
Életünk akkor lesz békés, ha két pilléren nyugszik. Az egyik pillér, hogy tudjuk, Isten szeret bennünket. A másik, hogy tudjuk, mi is képesek vagyunk szeretni. Szeretni és szeretve lenni – erre hív bennünket az Úr! Higgyünk Jézus Krisztusban, Isten szeretetében és erre mindennap válaszoljunk. Győzzük le életünkben a bűn sötétséget, térjünk meg nap mint nap Jézust és ezt a reményt mutassuk fel másoknak. Ne feledjük el, hogy ez a szeretet nem csupán egy érzést jelent, hanem egy ajándékozást: önmagunkat odaajándékozzuk a másik embernek, miközben megtanuljuk Krisztustól, hogyan kell szeretni. Ahogy Ő mondja:
Szeressétek egymást! Amint én szerettelek benneteket. (Jn 13,34)
Járjuk együtt nagyböjt idején a szeretet útját, kövessük Jézust, szegezzük rá a tekintetünket, Ő megtanít minket arra, hogy mi a szeretet.
Tartsunk egy kis csendet és ebben a csendben adjunk hálát az Úrnak és imádkozzunk mindenkiért!”
János 3,14-21
Ahogyan Mózes fölemelte a kígyót a pusztában, úgy kell majd az Emberfiának is fölemeltetnie, hogy mindannak, aki hisz, örök élete legyen őbenne. Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy mindaz, aki őbenne hisz, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. Mert nem azért küldte Isten a Fiút a világba, hogy elítélje a világot, hanem hogy üdvözüljön általa a világ. Aki hisz benne, az nem esik ítélet alá, de aki nem hisz, az már ítélet alá esett, mert nem hitt az Isten egyszülött Fia nevében. Az ítélet pedig ez: a világosság a világba jött, de az emberek jobban szerették a sötétséget, mint a világosságot, mivel cselekedeteik gonoszak voltak. Mert mindaz, aki gonoszat tesz, gyűlöli a világosságot, és nem megy a világosságra, hogy el ne marasztalják a cselekedeteit; de aki az igazságot cselekszi, a világosságra megy, hogy nyilvánosságra jussanak tettei, mert Istenben cselekedte azokat.
