Hetente jelentkező lelki sétáink alkalmával rápillanthatunk a térségben rejlő értékekre, betekinthetünk az érintett plébánia közösségi életébe, tevékenységeibe, miközben lelki útravalóval is gazdagodhatunk. 

Hatodik állomás: A Jakab-hegyi pálos kolostor - „Menjetek föl a hegyre, hozzatok fát és építsétek újjá a templomot!” (vö. Ag 1,8)

Kővágószőlős térségében, a Jakab-hegyen létesült pálos kolostort Buzás Gergely régész, a Magyar Nemzeti Múzeum Mátyás Király Múzeumának igazgatója mutatja be:  

A Kővágószőlős feletti Jakab-hegy már a bronzkor óta lakott volt, majd a kora vaskorban egy hatalmas földvár épült a hegytetőre. A római hódítás után elnéptelenedett őskori város helyén a XII. század körül egy falu létesült. Ekkor épült a falu temploma, amely egy román stílusú épület volt félköríves szentéllyel és nyugati karzattal. A később a lakói által elhagyott település temploma mellé gyűjtötte össze a Mecsekben élő remetéket 1225-ben Bertalan pécsi püspök, így itt született meg a legfontosabb magyar alapítású szerzetesrend, a pálosok egyik első kolostora.

01

A pálos rend számos remeteközösséget fogott össze. Legendás alapítója Özséb esztergomi kanonok volt, aki a hagyomány szerint a tatárjárás után a Pilis hegységben hozott létre egy remeteközösséget és alapította meg a Szent Kereszt monostort. A 13. század második felében a veszprémi és egri püspökök, valamint az esztergomi érsek is oltalmukba fogadták az egyházmegyéjükben élő remetéket és szabályozták az életüket. Végül a 14. század elején I. Anjou Károly magyar király támogatásával kapta meg a rend a pápai elismerést és Szent Ágoston reguláit 1308-ban.

1334-ben a Jakab-hegyi szerzetesek a rablók zaklatásai miatt kénytelenek voltak elhagyni kolostorukat és a hegy lábához, Patacsra költöztek. Hamarosan azonban visszatértek a hegyre, sőt 1500 körül Ernuszt Zsigmond püspök támogatásával újjáépítették a templomukat is. A románkori templomot feltehetően már korábban meghosszabbították nyugat felé, ekkor pedig egy új, hálóboltozatos, későgótikus szentélyt emeltek, amelyhez sekrestye és talán egy torony is kapcsolódott. A középkori kolostorépületnek csak nagyon csekély nyomai kerültek elő az ásatások során, így annak elrendezését nem ismerjük. Az bizonyos, hogy a ma is álló barokk kolostor helyén állt, ám a középkorban még nem épült ki a templom mellett a szabályos kolostornégyszög.

07 Kicsi

A rendház virágzásának 1543-ban a török hódítás vetett véget. Csak 1736-ban állította helyre a kolostort világi remeték számára Fonyó Sándor pécsi nagyprépost. A török korban a sekrestye és a torony vélhetően alapjaiig elpusztult, a templom nyugati bővítésének falai is nagyrészt ledőltek. Épségben maradtak viszont a románkori kis templomból megmaradt oldalfalak és a későgótikus szentély, a boltozatával együtt. A barokk újjáépítés során a templom nyugati részét a régi falak még meglévő csonkjait felhasználva újították fel. A sekrestyét a régi alapokon, de egy új, emeletes épület részeként teljesen újjáépítették. Nem sokkal később úgy folytatták az építkezést, hogy kiépítették a kolostor déli és nyugati szárnyát is, miáltal a templom déli oldalán zárt kerengőudvart hoztak létre, melyben falazott kút helyezkedett el.

Amikor II. József 1786-ban feloszlatta a szerzetesrendeket, a Jakab-hegyi kolostort is elhagyták a remeték, berendezését pedig elárverezték. Az épületekbe rablók költöztek, 1819-ben használhatatlanná tették. A romossá vált kolostor köveit az 1930-as években egy erdészház építése miatt részben elhordták.

1947-ben a pécsi pálosok újra tervbe vették, hogy felköltöznek a hegyre. A környékbeli falvak népének segítségével a kolostorrom melletti erdészházat kápolnává alakították, ám 1950-ben a szerzetesrendek újabb feloszlatása meghiúsította a rendház újjászületését. A középkori és barokk kolostor régészeti feltárásai és az első romkonzerválási munkák 1976-ban indultak meg, majd 2006-2007-ben újabb feltárásra és helyreállításra került sor. Többször születtek tervek és elképzelések a kolostorromok lefedésére és rekonstrukciójára, valamint az épületben egy látogatóközpont létrehozására, amely bemutatná a Jakab-hegy egyedülálló természeti és történeti értékeit, ám ezek nem valósultak meg.

Az 1970-80-as években Csonka Ferenc kővágószőlősi plébános élesztette újjá a pálos szerzetesek emlékére a Jakab-hegyi búcsúkat Szent Jakab apostol július 25-i ünnepén, amelyeket ma már a Pálos rend szervezésében ünnepelnek meg a hegyre zarándokló hívek.

Fotó, forrás: Buzás Gergely

Szentmise közvetítések banner v2

 

LD honlap logó Telefon
2021 július
M T W T F S S
28 29 30 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1

Közelgő események

Egyházmegyei hivatali szünet:
-
2021. 07. 25. - 2021. 08. 01.
Szentségimádás és szentmise a hivatásokért:
Pécsi Székesegyház -
2021. 08. 05. -
Lectio Divina lelkigyakorlat:
Máriagyűd -
2021. 08. 09. - 2021. 08. 12.
Nagyboldogasszony-főbúcsú:
Máriagyűd -
2021. 08. 15. -
Katekéta fakultatív képzés:
Magtár Látogatóközpont -
2021. 08. 16. - 2021. 08. 18.

partnerek Báta

partnerek Máriagyűd

pem nek

partnerek Napi evangélium

partnerek kórházlelkészség