A Pécsi püspöki Bíróság munkatársai – bírák, kötelékvédők, ügyész, jegyző – minden évben két alkalommal hagyományos gyűlést, szakmai továbbképzést tartanak. Az összejövetelnek június 16.-án a Pécsi Egyházmegye Magtár Látogatóközpontja adott otthont.
A találkozó résztvevőit Felföldi László pécsi megyéspüspök úr köszöntötte, majd Dr. Hegedüs János bírósági helynök, plébános atya bevezető gondolatai után előadások következtek.
Mintegy 1,5 évvel ezelőtt „A család, mint rendszer” témakörében kezdtünk el beszélgetni, és próbáltuk körbejárni. Mivel a korábbi alkalmakon igen speciális és egyedi élethelyzetek tárultak elénk, ezekre próbáltunk koncentrálni, és a témát vendégelőadók bevonásával behatóbban megismerni.
A mostani alkalom témája a gyermekáldás elmaradása, a gyermektelen házasságok, és az ezzel kapcsolatos nehézségek voltak.
Dr. Tiringer Aranka szakpszichológus, terapeuta, főiskolai tanszékvezető előadása során a házasság fejlődési szakaszain át jutottunk el a gyermekvállalási hajlandóságig; majd a gyermektelenség okairól, férfi-női eloszlásokról, némi statisztikai adatokról hallhattunk. Érdekes megállapítás volt, hogy a gyermeket nem vállaló nők általában a párkapcsolat hiányát nevezik meg döntési okként, míg a férfiak esetében e mögött inkább anyagi, gazdasági megfontolások állnak. Hallhatunk az önként vállalt (korai, kései kinyilvánítói a döntésnek; a folytonos halogatók) gyermektelenségről; a Childfree mozgalomról. Majd a vallásgyakorló, hívő házaspárok aspektusából közelítettünk a tárgykörhöz, átgondolva annak (bio)pszichológiai okait (ld. meddőség), körülményeit (speciális gyászfolyamat), következményeit (életkrízis, félelem a jövőtől, elszigeteltség). Végül megoldási javaslatok is elhangzottak: önelfogadás; párkapcsolati kohézió erősítése; pár-coevolúció; poszttraumás növekedés; generativitás; gyermektelen házaspár kifejezés helyett a KÉTTAGÚ család kifejezés használata.
Második előadónk Dr. Szemere János, a Székesfehérvári Egyházmegyei Bíróság helynöke volt, aki a téma egyházjogi aspektusira mutatott rá, legfőképpen a gyermek javára a hatályos egyházjogi szabályozás tekintetében. Az előadó kiemelte a legfőbb törvényhozó mindenkori szándékát annak tekintetében, hogy a gyermek a házastársi lét belső valósága. A család alapvető feladata, hogy a belső biztonságot meg tudja adni a tagjai számára, igazi, őszinte közössége legyen a személyeknek. Már Szent II. János Pál pápa is beszélt annak fontosságáról, hogy a család összes javainak mintegy kiegészítő dimenziója a gyermekek java. Ezt követően pedig a konkrét, joggyakorlati megközelítésekre tértünk át, melyekkel a bíróságainkon folyó házassági köteléki perekben is találkozhatunk. Ilyen természetű speciális élethelyzetek adódnak az abortusz, a fogamzásgátlás és a sterilizáció melletti döntések kapcsán.
A találkozó egy rövidfilm megtekintésével zárult, melyben egy keresztény házaspár tett tanúságot gyermekvállalási nehézségeikről, küzdelmeikről az örökbefogadás kapcsán.
A résztvevők valamennyien egyetértettek abban, hogy a felvázolt élethelyzetek, a nehezített körülmények, a szubjektív döntések mind kivételesen érzékeny odafigyelést, különösen is speciális empátiát, meghallgatást és minden esetben segítő szándékot, odafordulást igényelnek. Mint az egyházi bíróságon dolgozók, lelkipásztorok, segítők, ezen az úton szeretnénk munkákat – speciálisan az egyházi házasságjog területén is – folytatni.
Fotó: Harasztovics Arnold
