A máriagyűdi szabadtéri oltár árnyékos ülőhelyei megteltek zarándokokkal Nagyboldogasszony ünnepén, augusztus 15-én a főmisén, amelyet Felföldi László pécsi megyéspüspök mutatott be.
A búcsúra még Nyíregyházáról és környékéről, a főpásztor szülőföldjéről is érkeztek hívek az ünnepen rendszeresen résztvevő magyar-, német és horvátajkú zarándokok mellett.
„Máriagyűd Nagyboldogasszony ünnepén az imádkozás és a találkozás helye. Imádkozzunk családjainkért, Egyházunkért, hazánkért!” – kezdte beszédét Felföldi László megyéspüspök.
Erzsébet az ünnep lényegét foglalja össze, amikor rokonának, Máriának megérkeztekor így válaszol köszöntésére: „Boldog, aki hitt” (Lk 1,45). Mária, ez a törékeny, összezavarodott fiatal lány miért ment Erzsébethez? Mert valakivel beszélnie kellett a vele történtekről, amit nem értett. Nem tudta, mi is zajlik tulajdonképpen, nem tudta, pontosan mi vár rá, nem tudta, kivel oszthatja meg. Józsefnek sem mondta el. Útja Erzsébethez nem egy dicsőséges diadalmenet, hanem a találkozás vágyának kifejeződése. Nem tudja mi fog történni, de beszélnie kell valakivel arról, ami benne kavarog, és boldog, mert hitt.
„A hit nem garancia, nem biztosítás minden baj ellen” – emelte ki Felföldi László. A hívő életében is történhetnek tragédiák, az adott pillanatban érthetetlen dolgok, de Máriához hasonlóan nem magunkra, a saját tudásunkra hagyatkozunk. Amikor az Isten szól hozzánk, akkor el kell indulnunk, követnünk kell a szavát. Olyankor támad zavar az életünkben, amikor nem tudunk, nem akarunk közösségben szolgálni. Mária három hónapig ott maradt Erzsébetnél, és szolgáltak egymásnak. Szolgálnunk kell közösségeinket, Egyházunkat, a hazánkat. Mária útja onnantól vesz határozott irányt, amikor elkezd szolgálni. Miután Erzsébettől hazatér, egész életét ennek a hitből fakadó szolgálatnak rendeli alá.
„Kánában Mária arra buzdítja a szolgákat, hogy bármit is mond Jézus, tegyék meg. Bármit!” – hangsúlyozta a főpásztor. Akkor is, ha értelmetlennek tűnik. A felszolgálók pontosan tudják, hogy kell végrehajtani feladatukat, mégis szükségessé válik a segítség, Mária pedig a hit irányába tereli őket. „Tegyetek meg mindent, amit csak mond!” (Jn 2,5). Amikor életünkben, akár a természetben sétálva, akár otthon, belső szobánkban az Isten hangját meghalljuk, kövessük, amit mond!
A mennybevétel az út lezárása. Szép élet után a szép halálban élet van, ez egy megdicsőülés. A mennybevétel találkozás. Ahogy Pilinszky János olyan szépen megfogalmazza Jézus mennybemenetele és Mária mennybevétele kapcsán, nem a test idegen a mennytől, csak a bűn.
A főpásztor Sík Sándort idézve zárta beszédét:
Benne van ebben a szent dadogásban
Amire szó és gondolat kevés.
Halál van benne és feltámadás van,
Gyereksírás és anyagügyögés.
A kisded szól így, aki nem beszél még,
És aki már nem: aki haldokol.
Belemondod az emberlét egészét
És mindentől eloldatol.(Sík Sándor: Szentolvasó /részlet/)
A szentmisét követően Felföldi László pécsi megyéspüspök vezetésével több száz hívő járta végig a Rózsafüzér útját.
