Hetente jelentkező lelki sétáink alkalmával rápillanthatunk a térségben rejlő értékekre, betekinthetünk az érintett plébánia közösségi életébe, tevékenységeibe, miközben lelki útravalóval is gazdagodhatunk.
Lelki séta a Beremendi Római Katolikus Plébánia területén
Tizenhatodik állomás: Beremend – „Ne nyugtalankodjék a szívetek!” (vö. Jn 14,27)
Lelki sétánkat a déli határ mentén lévő Beremendi Római Katolikus Plébánia területén folytatjuk. A plébánia Beremend központtal Bezedek, Illocska, Ivándárda, Kásád, Kislippó, Lapáncsa, Lippó, Magyarbóly, Márok, Pócsa, Sárok településeken lát el lelkipásztori feladatokat és segíti az itt élőket a katolikus hit gyakorlásában. A térség templomairól, lelki életéről Benchea Celestin plébános úr tájékoztat bennünket:
Beremenden már a 14. században is folyt lelkipásztori munka. A korai írások beszélnek egy Miklós nevű papról, aki már 1333-ban végezte a lelkészi teendőket. Valószínű, hogy már abban az időben is volt a faluban templom, amely a török időszak alatt sajnos rombadőlt. Források tanúskodnak arról, hogy 1713-ban – templom hiányában – még magánházakban folytak a szertartások. Az épület az akkori földesúr, Veterani János és felesége, Mária Kamilla támogatásával – Bertovics Márk plébános idejében – 1719-ben készült el, mégpedig oly módon, hogy a régi templom romjaira építették az újat. Az idő vasfoga hamar – szinte néhány évtized alatt – kikezdte a templomot, ezért alapos renoválásra szorult. A felújítás 1743-ban megvalósult, de hamarosan ismét a pusztulás, mulandóság képét mutatta. Gróf Eszterházy Károly belátta egy új templom építésének szükségességét. Lebontották a régi épületet és 1805-ben megkezdték az új építését, amely 3 esztendő alatt készült el. A mai liturgiák helyszínéül az 1808 óta álló, Szent Mihály arkangyal tiszteletére felszentelt plébániatemplom szolgál. A főoltár felett került elhelyezésre a Szent Mihály arkangyalt ábrázoló kép, amely jelenleg is látható. Napjainkban nemcsak a templom, hanem a körülötte lévő, fákkal és virágokkal övezett, szépen gondozott templomkert is igazi oázis a lelki feltöltődésre. A kihelyezett padokon megpihenhet és elmélkedhet a helyben lakó és átutazó egyaránt.
A déli határ felől érkezvén, a falun kívül áll a Szent Rókus kápolna. Csodálatos eseménynek köszönheti létét:
1739-ben pestis járvány pusztított a plébánia területén. Az óvintézkedések és az orvosi beavatkozások ellenére sem szűnt meg a vész, melynek sok ember esett áldozatul. Végül a beremendi hívek összefogtak, könyörgő körmenetet vezettek Szent Rókus tiszteletére s fogadalmat tettek, ha az Úristen véget vet az öldöklő pusztításnak, kápolnát emelnek a szent tiszteletére, aki a pestisben szenvedők patrónusa. A járvány valóban megszűnt, a kápolnát felépítették. A hagyomány szerint az építőanyagokat a hívek nem szekéren vitték, hanem kezükben és a vállukon. A kicsiny kápolna ma is áll – az elmúlt időszakban felújításra került – egy-egy imádságra, fohászra mi is megállhatunk előtte, megemlékezve a beremendi hívek áldozatvállalásáról is.
A Szent Mihály arkangyal tiszteletére felszentelt plébániatemplom
Lippó településen minden év november 21-én nagy esemény a templom búcsúnapja, Szűz Mária bemutatásának ünnepe. A falu apraja-nagyja együtt ünnepel ezen a napon – amennyiben ez hétköznapra esik – a helyben lakó gyermekeknek sem kell iskolába menniük. A lelki töltekezésen túlmenően közös ebéden és programokon vesznek részt az egybegyűltek. A faluban élő fiatalabb közösség aktív szerepet játszik a plébánia életében nemcsak az ünnepek alkalmával, hanem év közben is. Talán többek számára példaértékű lehet az a kialakított szokás, hogy a vasárnapi szentmisét követően, hetenként felváltva egy-egy családnál találkoznak és koccintanak egy kupica pálinkával (a férfiak!).
Illocska falu közepén álló katolikus templomot 1892-ben építették Szent Márton toursi püspök tiszteletére. A nagyméretű oltárkép a püspök megdicsőülését ábrázolja. A templom búcsúján nagyobb ünnepséget tartanak a kis lélekszámú faluban.
Magyarbóly település lakossága vallásfelekezeti szempontból vegyes összetételű, de a katolikus imaházban van lehetőség a római katolikus szertartásokon való részvételre és imádságra.
Márok két részből álló község. 1950-ben egyesítették Németmárok és Hercegszentmárton falvakat, s az így létrejött település a Márok nevet kapta. A falu két római katolikus templommal rendelkezik: az egyiket 1793-ban építették és Szent Simon és Júdás-Tádé apostolok tiszteletére szentelték fel, a másik 1901-ben készült el Szent Márton tiszteletére.
Bezedeken Szent Vendel, Pócsán Alexandriai Szent Katalin, Kislippón, Lapáncsán és Sárokon Árpádházi Szent Erzsébet tiszteletére felszentelt templomok várják imádságra a helyi híveket.
Celestin atya a falvakat járva a hagyományos plébánosi feladatok és szertartások végzése mellett, rendszeresen ellátogat és szentmiséket is tart a Beremend, Magyarbóly és Illocska településeken működő idősek otthonában is.
A térségnek van egy különleges építménye a Megbékélés-kápolna, amely Beremenden található.
Amikor a déli határnál folytak a háborús események (1991–95), Beremendre is menekültek sokasága érkezett, akik naponta elmentek a község fölött magasodó hegyre, ahonnan láthatták az elhagyott horvát Baranyát. Erről a pontról kísérték figyelemmel, miként esnek áldozatul a háborús pusztításnak otthonaik, templomaik, falvaik. Ebből a sorstragédiából és az őket befogadó, segítő önkormányzat elhatározásából született az a példaértékű kezdeményezés a különböző nemzetiségek és vallások megbékélésére e helyen épüljön egy kápolna.
A kápolnát Csete György Kossuth-díjas építész és Dulánszky Jenő Ybl-díjas statikus tervezte. Az 1993-ban megkezdett építkezés a Duna-Dráva Cement Kft. és Beremend Nagyközség Önkormányzata támogatásával, valamint magánszemélyek adományainak gyűjtéséből valósulhatott meg. Ünnepélyes felszentelését és átadását 1998. május 31-én tartották. A kápolna jelképei e környék többnemzetiségű lakosainak szenvedéseire utalnak:
- 1996 Pünkösd napján avatták a „VETREIBUNG-BEREMEND, LAPÁNCSA, ILLOCSKA” emlékköveket, annak emlékére, hogy ötven évvel korábban Pünkösd napján indult el az e helyről is látható vasútállomásról Németországba kitelepített-kiűzött sváb családokat szállító vonat.
- „DÉL-BARANYA 1991-1998” emlékkövet a kápolna szentelése napján helyezték el. Az évszámok utalnak a délszláv háború kezdetére és a béke- megállapodásra.
- A tornyokon látszó sérülések és a szögesdrót a háborúkra emlékeztetnek. A tornyok bimbójában kis harangocskákat szólaltat meg a szellő. A nagyharangon a magyar, német, horvát himnuszok első sorai olvashatók.
A különleges építmény környezetében az elmúlt időszak szenvedéseire emlékezve, de a jövőre tekintve az alábbi szentírási szavakat felidézve nyerhetünk vigaszt: „Te csak jöjj hozzám, mert békességed van, s nincs baj…” (vö. Sám 20,22)
Lelki sétánkat a beremendi templom védőszentjéhez, Szent Mihály arkangyalhoz szóló imádsággal zárjuk, ezúton kérve segítségét a gonosz elleni küzdelemben és békességünk megszerzésében:
Szent Mihály arkangyal, védelmezz minket a küzdelemben;
a Sátán gonosz kísértései ellen légy oltalmunk!
Esedezve kérjük: „Parancsoljon neki az Isten!”
Te pedig, mennyei seregek Vezére,
a Sátánt és a többi gonosz szellemet,
akik a lelkek vesztére körüljárnak a világban,
Isten erejével taszítsd vissza a kárhozat helyére!
Ámen.
Fotó: Pécsi Egyházmegye; nyitókép: Megbékélés-templom
Forrás: Beremendi Római Katolikus Plébánia; megbekeleskapolna-beremend.hu