Hetente jelentkező lelki sétáink alkalmával rápillanthatunk a térségben rejlő értékekre, betekinthetünk az érintett plébánia közösségi életébe, tevékenységeibe, miközben lelki útravalóval is gazdagodhatunk.
Tizennyolcadik állomás: Pécsvárad – „Újra felépíted az ősi romokat…!” (Iz 58,12)
Az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus hetében lelki sétánkat a Pécsváradi Római Katolikus Plébánia területén folytatjuk. A plébániához jelenleg Pécsvárad központtal Apátvarasd, Erzsébet, Kékesd, Nagypall, Szellő, Zengővárkony települések tartoznak. A pécsváradi templomról, a plébánia közösségi életéről és programjairól Antal Géza apát úr mesél, aki 23 éve lát el lelkipásztori feladatokat a térségben:
Pécsvárad egyik értékes öröksége a monostorvár, amelynek története 998-ig nyúlik vissza. Szent István király alapította meg az ország második bencés apátságát a településen. Az első apát, Asztrik – aki később Kalocsa majd Esztergom érseke lett –hozta el 1000-ben Szent István király számára a koronát Rómából. A monostort 1543 nyarán a török hódító seregek közeledtével hagyták el a szerzetesek, és többé nem is költöztek vissza.
A település katolikus hitéletének központja jelenleg a monostor közelében álló, Nagyboldogasszony tiszteletére felszentelt templom, amelyet Hugo Franz Karl von Eltz-Kempenich mainzi érsek építetett 1757-67 között abból a pécsváradi jövedelemből, amelyre ő maga nem tartott igényt.
A toronysisak csúcsán elhelyezett kettős kereszt a templom egykori apátsági rangját hirdeti. A torony jelenleg három harangnak ad otthont, melyek közül kettő – egy 550 és egy 260 kilogrammos – szólaltatható meg. Az épület főhomlokzata előtt 1836-ban létesített kálváriaegyüttes található. A templomkertben négy barokk, illetve neobarokk stílusú műalkotás áll: Nepomuki Szent János, Szűz Mária, Szent József és Szent Vendel szobra.
A barokk és a rokokó stílus meghatározó a templomban, amelynek legfőbb ékei a fából faragott oltárok. Művészien formázott gyertyatartóival, aranyozott keretű képeivel a két mellékoltár is lenyűgöző hatást kelt, de ezt is felülmúlja a szentélyt uraló főoltár, amelynek festménye Szűz Mária mennybevételét ábrázolja.
Ma is kérdés, hogy ki készítette a templom eredeti orgonáját. Az biztos, hogy a hangszert később Angster József műhelye építette át. Az orgona közelmúltban zajló felújítása éppen a templom felszentelésének 250. évfordulójára készült el.
Az elmúlt több mint két évtizedben a Plébániai Tanácsosok Testületének tagjai különböző módokon sokat segítettek a lelkipásztori szolgálat elvégzésében – hangsúlyozza az apát úr. Sajnos a koronavírus járvány sok mindenben megakadályozott bennünket, de az utóbbi időszakban talán ismét lehetőség nyílt, hogy közösségi élet is legyen. Többen vannak, akik még félnek és nem mernek eljönni a templomba, ez a szentmiséken való részvételi létszámon is látszik. A hívek számára rendszeresen szervezünk zarándoklatokat. A következőt október 8-ára, a Magyarok Nagyasszonya ünnepére tervezzük Máriagyűdre s reméljük többen bekapcsolódnak. Plébániánkon Rózsafüzér társulat és édesanyák részvételével Szent Mónika közösség is működik. A zenei szolgálatra egy énekkar is szerveződött.
Ünnepek sorában kiemelkedik a templom búcsúja augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján. Hagyománnyá vált, hogy ezen a napon minden évben gyalogos zarándoklatot szerveznek a templomhoz Hosszúhetényből a templomhoz. /A hosszúhetényi búcsú alkalmából pedig Pécsváradról indul zarándoklat a hosszúhetényi templomhoz./A szentmisét követően szeretetvendégségre várjuk a híveket.
A várossal több program kapcsán is jó együttműködés alakult ki. Például augusztus 20-án 9.00 órakor szentmisével veszi kezdetét a városi ünnepség, majd a kenyérszentelést egyéb programok követik. Az adventi rorate miséket a X-XI. századból megmaradt várkápolnában tartjuk, melyeken általában 50-60 fő szokott részt venni. Szép ünnep az Úrnapi körmenet, amelyhez szép számban csatlakoznak a hívek.
A várossal összefogva valósult meg az elmúlt hétvégi 3 napos rendezvénysorozat is. Ennek keretében – kapcsolódva az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszushoz, amely által a világ Magyarországra figyel – szeptember 5-én szabadtéri misére került sor a várban az ősök által alapított templom romjainál. A szentmisén kihelyezésre került a templom két ereklyéje:
- a Szent Kereszt ereklye, amelyet a templom építtetője, a Hugo Franz Karl von Eltz-Kempenich.mainzi érsek adományozott az apátságnak.
- Szent Asztrik csontereklyéje, amely 2018 januárjában került Pécsváradra. Szent Asztrik életpéldájából mi is tanulhatunk: „Mindig mindenütt számítani lehetett rá, de nem azért, hogy őt dicsérjék, mindent Krisztusért tett. Asztrik szent életének példájával mindig a lelkek üdvösségéért fáradozott. Az ereklyék emlékeztetik a híveket a szent életű, példaértékű elődökre.”
A szentmise homíliájában az eucharisztikus csodák köréből hallhattunk két példát, majd a szertartás során eucharisztikus emlékképet kaptak a jelenlévő hívek.
A Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszushoz kapcsolódás jegyében, a rendezvény hetében minden esti szentmise előtt szentségimádást tartunk, melyre mindenkit szeretettel várunk! – hívja fel figyelmünket az apát úr.
Lelki sétánk zárásaként az alábbi fohásszal forduljunk az Eucharisztiához:
„Urunk, Jézus Krisztus!
Hisszük, hogy jelen vagy az Oltáriszentségben.
Hisszük, hogy valóságosan és maradandóan
jelen vagy az átváltoztatott kenyérben és borban.
Hisszük, hogy testedet és véredet adod nekünk,
amikor szentáldozáshoz járulunk.
Hisszük, hogy bennünk való jelenléted átalakít
minket, hogy hozzád hasonlóvá váljunk.
Hisszük, hogy a szentáldozás egyesülés veled.
Hisszük, hogy a szentáldozás összeköt minket
egymással is.
Egységet teremtő szentség ez.
Azáltal, hogy Te bemutatod áldozatodat és
önmagadat az örök élet kenyereként adod
nekünk, egy új közösséget, az Egyház élő
közösségét hozod létre belőlünk. Ámen.”
(Fohász az Eucharisztiához)
Fotó: Pécsi Egyházmegye
Forrás:
Pécsváradi Római Katolikus Plébánia
www.pecsvarad.hu
„Veletek vagyok mindennap” – Eucharisztikus imák, elmélkedések, Szent Maximilian Lap- és Könyvkiadó
