Hetente jelentkező lelki sétáink alkalmával rápillanthatunk a térségben rejlő értékekre, betekinthetünk az érintett plébánia közösségi életébe, tevékenységeibe, miközben lelki útravalóval is gazdagodhatunk.
Huszonkettedik állomás: Fadd – „Jézus Krisztus kegyelme, Isten szeretete és a Szentlélek közössége legyen mindnyájatokkal” (2Kor 13,13)
Lelki sétánk következő állomása Tolna megyébe, a Holt-Duna ág térségébe vezet: a Faddi Római Katolikus Plébániára látogatunk el, amelyhez Fadd mellett Dunaszentgyörgy, Gerjen és Tengelic-Szőlőhegy települések tartoznak. A plébánia lelkipásztori szolgálatát Rostás Jenő István plébános úr látja el, aki idén ünnepelte papi hivatásának 43. évfordulóját. Papi jelmondata Szent Ágoston egyházatyától származik: „Istené az emberekért, embereké az Istenért.” A plébános úr első körben a plébánia központjáról, Fadd történelméről és templomáról ad ismertetőt, majd a térség katolikus hitéletébe nyújt betekintést:
Faddnak, mint ősi magyar településnek első írásos emléke 1211-ből való. II. Endre király által kiadott oklevél szerint – amely a Tihanyi Apátság birtokait megerősítette – az Apátságnak Faddon „15 ház jobbágya, 5 szántója, 3 szekerese és 5 halásza van”. A következő írásos emlék 1427-ben kelt: Kutas Mihály faddi plébános a Fehérvári Káptalan előtt nyilatkozatot tett, hogy minden birtokát a Szent Márton püspökről nevezett Faddi Egyháznak adja. Ekkor a településen már volt templom, amelyet Szent Márton püspök tiszteletére szenteltek fel. Az épület fennmaradt a török uralomig, amikor Fadd is elnéptelenedett. A néhány megmaradt magyar család mellett az ide települt és később elmagyarosodott katolikus szlávok lakták. 1715-ben a Tolnáról elűzött reformátusok menekültek a faluba. Az 1722. évi egyházi vizit szerint már imaházuk és prédikátoruk volt. A következő vizit 1729-ben zajlott, amely szerint Fadd, a Tolnai Plébánia fíliája, a kegyura Petrovszky József földesúr. Templomuk is van, amely a régi épület romjaira épült, oltárképe: „Szűz Mária megkoronázása a Szentháromság által.” Ebben az időben a lelki gondozást ferences szerzetesek látták el. 1733-ban Thurn Antal Kázmér pécsi püspök Faddon ferences rendi szerzetes papokat szentelt, és bérmálást is végzett. A török kiűzése után az első önálló plébános 1736-ban kapott kinevezést. Ekkor kezdődött az anyakönyvezés is.
1754-ben lebontották az időközben megrongálódott templomot, helyére újat építettek, amelyet 1755. május 9-én Klimo György pécsi püspök szentelt fel. A hívek számának gyarapodása miatt a templomot 1828-ban bővítették, de így is kicsinek bizonyult, ezért 1860-ban a falu közepén lévő telkeket megvették, a házakat lebontották, és ezek helyén Wagner János pesti főépítész vezetésével felépült a jelenlegi templom. 1864. november 23-án Szentháromság tiszteletére szentelte fel Daróczy Zsigmond pécsi püspöki helynök. Amikor Mária Terézia uralkodása idején németeket telepítettek Magyarországra, Faddra is került néhány család. Csak a nevükben őrzik származásukat. 1865. április 26-án nagy tűzvész pusztított a faluban, a nádtetős házakon. Leégett a régi templom és a plébánia is az addigi anyakönyvekkel együtt, valamint 165 lakóház. A leégett egyházi épületeket lebontották és a mai templom mellé felépítették a jelenlegi plébániaházat.
Fadd környékén több puszta is létezett, melyeken egy-egy kápolna is állt. Ezek az 1948-as államosításkor felosztásra kerültek, majd a téeszesítés következtében az ott lakók Faddra, vagy más közeli falvakba költöztek, a puszták elnéptelenedtek. Felsővárszeg kápolnája is lebontásra került, az oltárt a gerjeni templomba vitték.
1948-ban Gerjen fíliát Virág Ferenc püspök lelkészség rangra emelte és megbízta Kovács József faddi káplánt, hogy irányítsa a templom és plébániaház építését. A faddi hívek is sok munkával segítették. 1949-re elkészült mindkét épület. Szűz Mária Szeplőtelen Szíve tiszteletére szentelte fel Grősz József kalocsai érsek. A templomépítő Kovács József lelkész pedig az egyre erősödő egyházüldözés áldozata lett. Sokszor bújtatták a hívek a zaklató rendőrök elől, majd 1971. március 13-án késő este, amint motorkerékpárral hazafelé tartott, egy földútról kihajtott elé egy kivilágítatlan traktor. A templom mellé temették, sírján napjainkban is mindig található virág. Az idei esztendőben emlékeztünk meg halálának 50. évfordulójáról.
Még egy lelkipásztor áldozta életét Gerjenben. Balogh Antal paksi káplán, aki 1977. július 13-án kerékpáros zarándoklatot szervezett nyolcadikos hittanosaival. A szentmise után néhány fiú, a figyelmeztetés ellenére a Dunához ment fürödni. Az örvénylő víz kettő fiatalt elsodort. Egyiket a káplánnak sikerült kimentenie, de végül a másik fiúval együtt a vízbe fulladt. Az áldozatkész atya nevét viseli a paksi katolikus iskola, halálának évfordulóján minden évben megemlékeznek.
Gerjen 2013. január 1-én újra Fadd fíliája lett.
A faddi plébániához tartozik Dunaszentgyörgy is, amelyet korábban nagyrészt reformátusok laktak. A katolikusok a kis katolikus iskolában tartották a szentmisét vasárnaponként. A betelepülők között egyre több volt a katolikus, az iskola megszűnt. Mayer Mihály püspök – Felcser László tervei szerint – templomot építtetett, amelyet Szent György tiszteletére szenteltek fel.
A 2013. január 1-i rendezés óta Fadd fíliája Tengelic-Szőlőhegy is. Itt egy lakóházból alakítottak ki kápolnát 1950-ben és Szűz Mária Szent Neve tiszteletére szentelték fel. Tengelic község több részből áll, a többi településrészek lelkipásztori szolgálatát jelenleg a Nagydorogi Plébánia látja el.
Valentovics Tibor lelkész Fatimából kegyszobrot kért, és minden hónap 13-án megszervezte a búcsúkat. Jelenleg is megtartjuk a fatimai imanapokat.
Faddon 2 rózsafüzér társulat működik, és a K.É.SZ helyi csoportja is havonta tart szentségimádást.
Évente zarándokutat is szerveztünk, amíg a járvány nem akadályozta.
A plébániai karitász csoportunk 2014 óta segíti a rászorulókat a térségben.
Havonta egy alkalommal minden településen a vasárnapi szentmisék előtt fél óra szentségimádásra kerül sor, amelyet Kenyeresné Dr. Papp Kinga áldoztató-igeliturgia vezető és férje tartanak. Havonta az első csütörtöki szentmiséket felajánljuk papi és szerzetesi hivatásokért.
Állami pályázatból a plébánián közösségi termet alakítottunk ki. Többféle programunk volt a járványig. Most „újra tervezünk.”
Elkezdtük a temetőben lévő, több mint 100 éves keresztút felújítását. A temetőt az önkormányzat üzemelteti, vállalták a felújítás lebonyolítását, amelyhez a hívek eddig is jelentős adományokkal járultak hozzá.
Jó viszonyt ápolunk a protestáns felekezetekkel. Faddon havonta ökomenikus imaórát tartunk, amelyet katolikus, református és baptista lelkipásztor felváltva vezet. Sorban látjuk vendégül a más vallásúakat. A januári ökumenikus imahetet Dunaszentgyörgyön és Gerjenben is megtartjuk. A gerjeni általános iskola fenntartója a pünkösdi egyház, így ott ők is részt vesznek az imahéten.
Szép ajándékot kaptunk egy állandó diakónustól: Szent II. János Pál pápa életnagyságú szobrát és a szent pápa ereklyéjét. A szobrot a templom melletti téren állítjuk fel, az ereklye pedig a templomban lesz elhelyezve. Az áldásra 2021. november 6-án 10.00 órakor kerül sor Felföldi László megyéspüspök úr főcelebrálásával. Mindenkit szeretettel várunk az eseményre!
Szent II. János Pál életpéldája nyomán felmerül a papi hivatás gondolata, a plébános úr fontosnak tartja a jó példát, a hiteles papi élet gyakorlását, miközben a fiatalok biztatása és segítése is szükséges.
Lelki sétánk végén – tekintettel, hogy a faddi plébániatemplom Szentháromság tiszteletére van felszentelve – forduljunk imádságban az egy Isten misztériumában a három isteni személyhez családjainkért:
„Dicsőséges Szentháromság, minden szeretet és közösség forrása,
köszönjük neked a családunkat.
Bocsásd meg bűneinket, amelyeket szeretteink ellen elkövettünk.
Támogasd testvéreinket, akik házasságukban és családi életükben
hajótörést szenvedtek.Töltsd el szívünket családtagjaink iránt áldozatos, tiszta szeretettel.
Segíts, hogy a kölcsönös önátadásban napról napra újjászülessünk.
Segítsd fiataljainkat, hogy bátran vállalják a családi élet kihívásait.
Áldd meg mindazokat, akik a magyar családokért sokat fáradoznak.Szent Család, könyörögj érettünk!”
(Ima a családokért)
Fotó:
Pécsi Egyházmegye
Fadd Nagyközség
Forrás: Faddi Római Katolikus Plébánia
