December 25-én Isten Fia, Jézus Krisztus földi születését ünnepeljük. Ez az üdvtörténet központi eseménye, mert aki született, nemcsak egy az emberek közül, hanem Isten Fia, a Megváltó, a Világ Világossága. Jézus születése mindenki számára üdvösséget hoz, aki engedi, hogy lelkében a kegyelem által megvalósulhasson az Úr szándéka.
„Boldog a nép, amely ünnepelhet, és arcod fényében járhat, Uram!” (Zsolt 89, 16)
I. Gyula pápa (~280-352), amikor 350-ben december 25-ét Jézus test szerinti születésének ünnepnapjává nyilvánította, megerősítette korának, valamint az eljövendő nemzedékek keresztényeit is abban a hitvallásban, amely megvallja nemcsak Isten mindenkori jelenvalóságát a világban, hanem azt is, hogy az „idők teljességében” Isten fia, a Megváltó emberi testben küldetett el a világba kibékíteni az elesett embert az ő Istenével.
A Megváltó születését sokáig csak a templomokban ünnepelték. Az Osztrák-Magyar Monarchia utódállamaiban a mai napig az egyetlen éjjel bemutatott katolikus szertartás: a hagyományos éjféli szentmise Karácsony szent napján. Az évszázadok során különböző szokások kapcsolódtak még az ünnephez, mint a betlehem készítés, a karácsonyfa-állítás, a pásztorjáték, regölés, kántálás, mendikálás, ostyatörés.
Az első betlehemet Assisi Szent Ferenc állította fel 1223-ban, az itáliai Greccio templomában (1Cel XXX). „Az odaérkező emberek újult örömmel örültek a titok megismétlődésének” (…) és a „kisded Jézus, aki sokak szívében egészen feledésbe merült; most Isten kegyelméből szolgájának, Szent Ferencnek segítségével megint életre támadt, és kitörölhetetlenül mélyen belevésődött az emberek emlékezetébe”.
A karácsonyfa Isten ajándékozó szeretetének szimbóluma. Először a XVI. században a német evangélikusok állítottak karácsonyfát otthonaikban. Örökzöldje az örökkévalóságra, háromszög-formája a Szentháromságra utal, ágai a keresztet idézik. A karácsonyfa gyertyái a született Világosságnak, díszei pedig az örök dicsőségnek jelei. A fa tetején a karácsonyi csillag azt fejezi ki, hogy a karácsonyfát állító ember otthona ugyanaz a betlehemi barlang, amely fölött megáll az újszülött Jézusra mutató csillag.
December 25-e, Karácsony napja a család bensőséges ünnepe. A családtagoktól körülvett karácsonyi asztal a hívő ember számára az oltár jelképe és a család egységének és összetartozásának is szimbóluma.
Az ünnep kiszakít mindannyiunkat a hétköznapokból, tekintetünket örömmel fordítjuk az emberszerető és hűséges Isten felé, aki az idei évben is lehetőséget ad felfedezni Arcának fényét önmagunkban, családjainkban, egyházunkban és társadalmunkban.
Forrás: katolikus.hu
Pécsi Egyházmegye
