Boldog IX. Piusz pápa 1870. december 8-án írta alá Quemadmodum Deus kezdetű dekrétumát, mellyel a Katolikus Egyház védőszentjévé nyilvánította Szent Józsefet. Ferenc pápa 150 évvel később, 2020. december 8-án tette közzé Patris corde kezdetű apostoli levelét.
Hetente jelentkező sorozatunkban Szent II. János Pál pápa Redemptoris custos – A Megváltó őrzője - című apostoli buzdításából (1989), illetve Ferenc pápa Patris corde – Atyai szívvel kezdetű apostoli leveléből (2020) közlünk részleteket, melyekből megismerhetjük, hogy mi az üzenete számunkra Szent Józsefnek: Szűz Mária jegyesének, Jézus nevelőapjának. Az egyes szemelvények után kérdések segítik az olvasottak elmélyítését. A teljes dokumentumok elolvashatók:
Redemptoris Custos: katolikus.hu
Patris corde - Apai szívvel: katolikus.hu
PATRIS CORDE
/Részletek Ferenc pápa apostoli leveléből/
- Dolgozó apa
„A Szent Józsefet jellemző egyik vonás, mely az első szociális enciklika, XIII. Leó Rerum Novaruma óta nagy hangsúlyt kapott, az ő munkával való kapcsolata. Szent József ács volt, aki becsületesen dolgozott, hogy családja megélhetését biztosítása. Jézus tőle tanulta meg annak értékét, méltóságát és örömét, hogy az ember a saját munkájával megkeresett kenyeret eszi.”
„Korunkban, amikor úgy tűnik, hogy a munka ismét sürgető társadalmi kérdéssé válik, és a munkanélküliség olykor megdöbbentő méreteket ölt, még olyan országokban is, ahol évtizedeken át bizonyos mértékű jólétben éltek az emberek, meg kell értenünk – új tudatossággal – a méltóságot adó munka értelmét, melynek József példamutató védőszentje.”
„A munka az üdvösség művében való részvétellé válik, alkalommá Isten országa eljövetelének felgyorsítására, az ember képességeinek és tulajdonságainak kifejlesztésére, hogy a társadalom és a közösségépítés szolgálatába állítsuk őket. A munka lehetővé teszi nemcsak önmagunk megvalósítását, hanem mindenekelőtt a társadalom eredendő alapsejtének, a családnak a kibontakozását. Az a család, ahol nincs munka, jobban ki van téve nehézségeknek, feszültségeknek, szakadásoknak, sőt a felbomlás kétségbeesett és kétségbeejtő kísértésének. Hogyan beszélhetnénk az emberi méltóságról anélkül, hogy el ne köteleznénk magunkat annak érdekében, hogy mindenkinek legyen lehetősége a méltó megélhetésre?”
„Az a személy, aki dolgozik, bármi legyen is a feladata, magával Istennel működik együtt, és bizonyos mértékben a körülöttünk lévő világ teremtőjévé válik. Korunk válsága, mely gazdasági, társadalmi, kulturális és spirituális válság, mindenki számára felhívást jelenthet a munka értékének, fontosságának és szükségességének újrafelfedezésére, hogy elkezdődjön egy új »normalitás«, amelyben senki sincs kirekesztve. Szent József munkája arra emlékeztet bennünket, hogy maga az emberré lett Isten sem vetette meg a munkát. A munka elvesztésének, mely sok testvérünket és nővérünket sújtja, és amely az utóbbi időben csak fokozódott a koronavírus-járvány miatt, figyelmeztetésül kell szolgálnia arra, hogy átgondoljuk prioritásainkat. Kérjük Szent Józsefet, a munkást, hogy megtaláljuk a módját annak, hogy elkötelezetten kijelenthessük: egyetlen fiatal, egyetlen ember, egyetlen család se legyen munka nélkül!”
(Ferenc pápa: Patris corde, 6.)
Elmélkedést segítő kérdések:
- Örömömet lelem-e munkámban? Ki tudok-e teljesedni benne?
- Felfedezem-e munkámban Isten akaratát?
- Hogyan járulok hozzá a közösségépítéshez munkahelyemen?
Szent József műhelye
Fotók: Tám László
