A betegek világnapja alkalmából a Pécsi Egyházmegye Betegek Gyógyítója Kórházlelkészség munkatársai és önkéntesei Nyúl Viktor pasztorális helynök, kórházlelkész atya meghívására gyűltek össze február 11-én Pécsett, a Dóm Kőtárban. A szakmai egyeztetést követően a találkozó résztvevői szentségimádáson és szentmise keretében imádkoztak a betegekért, hozzátartozókért valamint az egészségügyben szolgálókért.
Nyúl Viktor atya beszélt Jézusnak az evangéliumokból megismert, a betegek felé forduló szeretetéről és irgalmasságáról, valamint Ferenc pápa betegek világnapjára küldött üzenetéről. A Szentírásban olvashatjuk, hogy a gyógyulások Istennel való találkozáson keresztül valósulnak meg. Viktor atya előadásában felhívta a figyelmet: a beteglátogatók keresztényként keresik fel a beteget és Jézust viszik el hozzá a találkozásban. Minden keresztény szolgálata mások találkozását segíteni Jézussal, saját maga által. Az evangéliumokban a gyógyulást közbenjárással támogatják. Ahogy a süketnémát vagy a bénát segítők vitték el Jézushoz, úgy mi is segítőként vihetjük a betegeket Jézus elé. Imáinkban legyen helye a másokért való imádságnak – figyelmeztetett Viktor atya.
Jézust sokszor arra kérik az evangéliumi leírásokban, hogy tegye rá a kezét a betegre. Milyen lehetett Jézus keze? Áldó, simogató, ördögöket kiűző kéz, mely a gyengédség és az erő keze. Az érintés Isten közelségének a szimbóluma, ezért a betegápolók is legyenek Isten irgalmas kezei, mert Jézus rajtuk keresztül meg akarja érinteni az embereket. Viktor atyától biztatást kaptunk, hogy növekedjünk a betegek és a hozzátartozók irányába történő gondoskodásban.
A találkozó szentségimádással folytatódott a Pécsi Székesegyház Corpus Christi-kápolnájában, majd a betegekért, hozzátartozóikért, az egészségügyi dolgozókért és minden beteglátogatóért felajánlott imádsággal és szentmisével zárult. Nyúl Viktor kórházlelkész - a süketnéma meggyógyításáról szóló evangéliumi szakaszhoz kapcsolódó - szentbeszédét az alábbiakban közöljük:
A Lourdes-i Szűzanya emléknapja, a betegek 30. világnapja van ma, s éppen egy gyógyításról hallottunk az evangéliumban is. Jézus találkozik egy süketnéma emberrel, akit meggyógyít. Hogyan gyógyítja meg? Az első szempont, hogy találkozik vele, személyesen. Jézus keresi az embert, keres minden embert, hogy találkozzék vele, hogy elvigye az örömhírt minden ember számára, hogy Isten irgalmas. A betegek világnapjára írt üzenetében Ferenc pápa ezt a mottót fogalmazta meg Lukács evangéliumából: „Legyetek irgalmasok, mint Mennyei Atyátok is irgalmas!”.
Jézus elmondja, elmeséli nekünk, hogy Isten irgalmas és hogy minden emberrel találkozni akar. Jézus találkozik ezzel a beteg emberrel. Nem mond le róla, akar vele találkozni. Meglátja benne a személyt a betegségen túl, nem azonosítja az embert a betegséggel, mert az ember mindig több annál, mint amit tesz, több a betegségnél. Jézus kinyújtja a kezét, megérinti a betegnek a fülét és a nyelvét jelképesen. Isten keze áldó kéz, megérintő kéz, a gyengédséget fejezi ki. Jézus azért érinti meg a beteget, mert együtt akar vele lenni. Isten a közelség, a gyengédség, az együttérzés Istene. Azt mondja neki, hogy „Effeta!”, amit Márk evangélista Jézus anyanyelvén őrzött meg, ami így hangozhatott annak idején: Nyílj meg! Miért mondja ezt Jézus? Mert Jézus azért jött, hogy megnyissa azt, ami be van zárva, megnyissa, amit a félelem, a fájdalom, a bűn, a betegség bezárt. Jézus a szabadító, fel akar szabadítani bennünket a bűneink alól, megkötözöttségeink, félelmeink alól. Azt mondja a pápa: Jézus nem fél a mi bűneinktől, nem fél a mi gyengeségeinktől. Ő a szabadítást, a szabadulást hozza, ezért mondja ennek a beteg embernek: Nyílj meg! Jézus gyógyít azáltal, hogy személyesen találkozik a beteggel, megérinti és szabaddá teszi őt.
Ferenc pápa a betegek világnapjára írt üzenetében a következőt írja: „Kedves egészségügyi dolgozók! A ti szeretettel és hozzáértéssel végzett szolgálatotok a betegek mellett túllépi a szakma határait és küldetéssé válik. Kezetek, mely Krisztus szenvedő testét érinti, az Atya irgalmas kezének jelévé válhat. Legyetek tudatában hivatásotok nagy méltóságának és a vele járó felelősségnek. (…) A beteg mindig fontosabb, mint a betegsége, és éppen ezért semmiféle terápia sem tekinthet el a beteg meghallgatásától, történetétől, szorongásaitól és félelmeitől. Ha gyógyítani nem is lehetséges, az ápolás mindig lehetséges. Mindig lehet vigasztalni, mindig lehet éreztetni a közelséget, amely elsőként az emberrel és nem a patológiával törődik.”
Kedves egészségügyi dolgozók! Hálát adunk a Jóistennek szolgálatotokért! Kedves kórházlelkészségi munkatársak! Megköszönjük az Úrnak a munkátokat, segítségeteket! Kedves betegek, kedves hozzátartozók! Istenbe kapaszkodunk együtt! Jézus bennünket is arra hív, hogy mi is a gyengédség, a közelség, az irgalom jeleivé váljunk. Mi is, amikor beteg emberrel találkozunk és megérintjük meghallgatjuk őt, Isten jóságának legyünk közvetítői számára, hogy mi is legyünk szabadítók, legyünk vigasztalók, mert sok-sok embertestvérünk nemcsak a betegség miatt szenved, hanem azért, mert a magány, a szomorúság, az egyedüllét bezárja őt. Merjük vigasztalni őket, merjük meghallgatni őket, merjük segítő jobbot nyújtani feléjük! A betegek világnapján felhívja arra is a figyelmet Ferenc pápa, hogy a betegek szolgálata nemcsak az egészségügyi dolgozók feladata, hanem mindannyiunk küldetése, mert a szenvedő Jézus minden emberben jelen van és várja a mi vigasztaló szavunkat is! Kedves testvérek! Adjunk hálát az Úrnak, hogy ő gyógyít és irgalmas. Legyünk az ő irgalmas szeretetének továbbadói, a beteg emberben, a szenvedőben vegyük észre Jézust! Isten szeretetének legyünk megélői és továbbadói mindenki számára! Ne feledjük el, Jézus minden tanítványának küldetése a betegekkel való törődés, a gyengédség, a közelség gesztusainak megélése! Ámen.
Fotó: Jáger Eszter
Pécsi Egyházmegye
