Szeptember 11-én a Kisboldogasszony ünnepéhez kötődő petőczpusztai búcsú alkalmával gyalogos zarándoklat indul a 2021-ben elkészült és megáldott Szűzanya-szoborral a kővágótöttösi Szent Miklós-templomtól a petőczpusztai haranglábhoz.
Közel hatvan év után régi hagyományt elevenítettek fel a környékbeliek 2019-ben, amikor újra elindították a gyalogos zarándoklattal egybekötött Kisboldogasszony-napi búcsút. Azóta minden évben növekvő érdeklődés mellett gyalogolnak a hívek a 13. századi eredetű, fordulatos történelmi előzményekkel és Angster-orgonával büszkélkedő kővágótöttösi Szent Miklós-templomtól az onnan szűk két óra járásra található petőczpusztai haranglábhoz.
Demeter József, erdélyi fafargó mester egy éve készítette el a helyiek visszaemlékezései és egy fennmaradt feket-fehér fénykép alapján azt a Szűzanya-szobrot, amit négyen visznek a vállukon a zarándoklaton. A szobor szállításához szükséges hordszéket Ulrich Sándor asztalosmester készítette el felajánlásként.
Az idei zarándoklatra a gyülekező 2022. szeptember 11-én, vasárnap délután 13:30-kor van a Szent Miklós-templom előtt, ahonnan 14.00 órakor indul a menet a Szűz Mária-szoborral.
A haranglábnál az ünnepi szentmisét Barics Gábriel görcsönyi plébános és Dr. Simon-Wagner István, a pécsi Szent Ferenc-templom plébánosa celebrálja. A zenei szolgálatot Stauróczky Balázs, a Szent Mór Iskolaközpont karnagya vezeti.
A szentmisét követően a helyszínen agapéval várják a zarándokokat.
Petőczpuszta település a Jakab-hegy északi oldalán található Abaliget és Kővágószőlős között. Ez a terület már a kőkortól kezdve folyamatosan lakott volt. Térképen először a 18. század végén jelölték egy katonai felmérés alkalmával – igaz, ekkor még név nélkül. Egy 19. századi, sztintén katonai térképen Petőcpuszta Viganvár néven szerepel a település. A haranglábat kerek nyolc évvel azután állították, amikor az 1919-es vörös uralom miatti, a szerbek előli kényszerű menekülés, és több hónapos távollét után, 1919. szeptember 8-án visszatérhettek otthonaikba a település lakói. Tornyából a 17 kg tömegű harang az 1950-es években a kővágószőlősi temetőbe kerül lélekharangnak.
Petőczpuszta történetét a Kővágótöttös Község Önkormányzata által finanszírozott kiadványában Baumann József, a Mecsek Egyesület Munka Osztályának elnöke dolgozta fel.
Fotó: Baumann József: Petőczpuszta története (Pécs, 2020), Temmert Csabáné
Pécsi Egyházmegye
Az oldalon közzétett fotók és a szöveg részben vagy egészben történő felhasználása kizárólag forrásmegjelöléssel vagy a Pécsi Egyházmegye írásos hozzájárulásával engedélyezett.