A teremtés hete alkalmából a Pécsi Evangélikus Egyházközség meghívására Felföldi László pécsi megyéspüspök Kondor Péterrel, a Magyarországi Evangélikus Egyház Déli Egyházkerületének püspökével találkozott szeptember 26-án az evangélikusok pécsi gyülekezetének közösségi termében. A nyilvános beszélgetés moderátora Ócsai Zoltán, a Pécsi Evangélikus Gyülekezet lelkésze volt. A beszélgetés kivonatát az alábbiakban közöljük.

Ócsai Zoltán: A természettel kapcsolatban van az emberekben egyfajta idilli gondolat a szép zöld mezőkről, a folyókról, a hegyekről, ugyanakkor, ha néhány napot kint kellene töltenünk a természetben, akkor annak vadságát is megéreznénk. Vannak olyan vallások, melyek az Istent is a természet részének tekintik. A Biblia azt mondja, hogy az Isten teremtette a természetet. Az Egyház a természet része, az ember alkotása vagy az Isten műve?

Kondor Péter: Nem tudok nem biblikusan gondolkodni. Az Egyházzal és annak működésével kapcsolatban kívülről is, belülről is megfogalmazódnak kritikák. Lényegileg az Egyház a hívők közössége, ahogy Luther fogalmaz. Az Egyházban is jelen vannak tévelygők, akár rossz szándékú emberek, de ezzel együtt is Egyház, mert az erő nem az emberekben van, hanem Istennek az igéjében, Krisztusban. Krisztus jelenléte teszi azt erőssé, nem az egyes emberek többé vagy kevésbé esendő tevékenysége. Én ilyen közösségként gondolok az Egyházra, nem mint intézményre. Az intézményi rend, a benne megnyilvánuló diakónia szükséges az Egyházban és ez kapcsolatba kerül a teremtett világgal. Van kapcsolatunk a teremtett világgal és felelősségünk is iránta.

Felföldi László: A teremtett világban az emberen kívül minden otthon van, minden növény és minden állat. Otthon van, jól érzi magát, és nem akar más lenni. Az ember a teremtettségénél fogva - az Isten belelehellte az élet lehelletét - kapott egy feszültséget. Ez a feszültség, ami semmilyen más termtett létezőben nincs benne, kísér minket. Az oroszlán, ha jóllakott, akkor a békesség megtestesítője, ott legelhet a közvetlen közelében bármilyen állat, nem bántja. Az ember kelt zavart mindebben a rendben. A Biblia szépen írja le, hogy amikor Ádám és Éva a tiltott fáról eszik, akkor porszem kerül a gépezetbe. A bűnbeesés történetében elhangzik a kísértés: olyanok lesztek, mint az Isten (Ter 3,4). A feszültség azt jelenti, hogy nem vagyunk istenek, de isteni, különleges lelket kaptunk. Jelen világunkban láthatjuk, hogy vannak emberek, akik meg vannak győződve arról, hogy istenek, és meg tudják változtatni az egész világot. A másik óriási problémánk, hogy elszakadtunk a teremtett világtól. Minden, ami körülvesz bennünket, az emberi mű, az ember alkotta. Én falun nőttem föl, a teremtett világban. A teremtett világnak óriási tanítása van, a növény- és az állatvilág ugyanis nevel.

425 Teremtes hete FElfoldi Kondoros 01

Ócsai Zoltán: Látjuk a természetnek, a fajoknak a pusztulását, eltűnését. Ha nem lenne az Egyház, akkor hiányozna a világból? 

Kondor Péter: Ha úgy hiányozna, hogy ma még van, holnap már nincs, akkor mi is megéreznénk. Az egyháznak nagyon speciális szerepe van a világban, az evangélium hirdetése, a Krisztusról szóló örömhír továbbadása. Ha mi nem lennénk, a kövek beszélnének, az Isten megoldaná más úton az üzenet átadását.

425 Teremtes hete FElfoldi Kondoros 06

Felföldi László: Furcsa az Isten gondolata, hogy megteremtett bennünket. Az ember pedig próbál a természetfölöttivel kapcsolatot teremteni. Mindig voltak vallások és kultúrák, amelyek, ha torzóban is, de igyekeztek a természetfölötti tudattal élni. Amikor az ősmagyarok fegyvereket, ételeket tettek halottjaik sírjába, nem azért tették, mert azt gondolták, hogy majd a síron túl enni fog az elhunyt. Ez az egész maga volt a hitvallás arról, hogy a halál után is él az elhunyt, ha nem is tudjuk pontosan hogyan. Jézus Krisztus ebbe a keresésbe valami teljesen újat hozott. Az emberi méltóságot csak a kereszténység képviseli. A krisztuskövető keresztényeknek köszönhetőek az első iskolák, kórházak. Teréz anya Indiában, ebben az óriási, saját kultúrával és vallásos hittel rendelkező országban elsőként kezdte összegyűjteni a betegeket és haldoklókat. A mai napig nem számít máshol az emberi méltóság, csak a keresztény egyházakban. Tehát, ha az Egyház nem lesz, akkor nem lesz, aki tegyen az emberi méltóságért. Ezt láthatjuk Nyugaton. Kitiltották az egyházakat az iskolákból, utána pedig nem értik, hogy miért történhetnek az iskolában a gyermekek által elkövetett szörnyűségek, erőszak, lövöldözés stb.

Ócsai Zoltán: A szeretet is kevesebb lenne a világban? 

Kondor Péter: Kevesebb lenne, de itt nem az érzelmi hullámzásra kell gondolni. A szeretet Krisztusban a szolgálatra és áldozatra való készség. A szülői, anyai szeretettel való godoskodás.

Ócsai Zoltán: Az első gyülekezetek az ősegyházban vonzóak voltak. Ma hogyan lehet vonzóvá tenni az Egyházat?

Felföldi László: Ha valaki megnézi a világunkat, az univerzumot, a csillagokat, akkor láthatja, hogy ennek lényeges jellemzője, hogy minden mindennel kapcsolatban van. Mára a kapcsolat rendje borult föl. A teremtett világ nem viseli el a végtelenségig, hogy az ember belenyúljon a rendbe és átalakítsa. A lényeg tehát, hogy újra kapcsolatba kerüljünk a teremtett világgal és egymással. Jézus új parancsolatot adott: „Arról tudják majd meg rólatok, hogy a tanítványaim vagytok, hogy szeretettel vagytok egymás iránt." (Jn 13,35). Ma ez a kapcsolat hiányzik gyerek és szülő között, hitves és hitves között, pap és hívők között. A kapcsolataink felszínesek, üresek és gyengék, és ettől megbetegszünk. Ezen kell változtatnunk, hogy vonzók legyünk.

425 Teremtes hete FElfoldi Kondoros 07

Kondor Péter: Az Apostolok Cselekedeteiben leírtakhoz képest talán annyiban más ez a világ, hogy ma már sokféle közösség vesz körül bennünket, nagy a túlkínálat. Az egyházi gyülekezetekkel párhuzamosan ezerféle egyesület, sportkör működik. Amikor az Egyház is csak társadalmi törekvésekre akar válaszolni, ugyanolyanná válik, mint ezek az egyesületek, elveszti a maga sajátos mondanivalóját. Meg kell őriznünk krisztusközpontúságunkat. A missziós lekület ápolása, az újak befogadására való készség külünösen is fontos. Ha valaki bejön a közösségünkbe, jó lenne, ha természetesnek látna minket, azt, ahogy megéljük a hitünket.

Ócsai Zoltán: Miben hasonlítunk ma a legjobban és miben vagyunk nagyon mások az első gyülekezetekhez képest? Mit sikerült átmenteni abból, ahogy régen működtek ezek a közösségek?

Kondor Péter: Régen senki sem sajnálta a saját házát, bárkit beengedett, akit Krisztus szeretete odahozott. Napjainkban pedig mennyire vigyázunk a sajátunkra! Ezernyi szabály van minden házban. Régen mindent közösen használtak. Ha ma közölnénk, hogy holnaptól mindenünk közös, nem lennének gyülekezeti tagok. Ebben nagy különbözőséget látok.

Ócsai Zoltán: Technológiában, tudásban nagyot fejlődött a világ, ha arra gondolunk, mennyi kincset és alkotást halmozott fel az ember. De lélekben mentünk-e előrébb? A prédikációkban elmondott sok gondolat javított az emberen?

Felföldi László: Tudomásul kell venni, hogy megváltozott a világ, és nem szabad visszamenni oda, ahonnan ideérkeztünk. Kérdés az, hogy az Isten által teremtett embert, a krisztusi közösséget hogyan tudjuk megvalósítani? Régen még nagy közösségek jártak a templomba. A plébánosnak nem kellett külön plébániai, ifjúsági, férfi-, család- és gyerekcsoportot alakítania. Ma ezt csináljuk, az emberek számára különféle csoportokat alakítunk, természetesen arra törekedve, hogy átjárja ezeket a hit öröme, titka.

425 Teremtes hete FElfoldi Kondoros 02 1

Ócsai Zoltán: Tapasztaljuk mindannyian, hogy elidegenedett a világ az Egyháztól, veszteségben vagyunk, egyfajta távolodás érzékelhető. Kinek és hogyan kellene nyitni a másik felé? Idegenül hangzik, amit mondunk? Hol az a pont, amiben emberközelibbnek kellene lennünk?

Kondor Péter: Az emberek szívbéli fájdalmai azért vannak, mert nem figyelünk egymásra. Az emberi szív nem változott, régen és ma is az odafigyelésre vágyik. A kérdés az, hogy tudnak a generációk együtt működni? Vannak felkapott gyülekezetek, szerte az országban, pedig mindenütt ugyanazt az evangéliumot hirdetjük, ugyanúgy prédikálunk. Polarizált lett a világ, a kísértő keze biztosan benne van, hogy folyamatos versenyhelyzetet teremt és annyira favorizál egyes dolgokat.

Felföldi László: A család titka a családi asztal, az ünnepi, terített asztal, amelyet körbeülnek. Ünnepi asztalt kell adnunk az embereknek, semmi mást. Jézus is ezt tette. Rengeteg csodát tett, de egyikre se mondta, hogy mutatom, hogy kell, csináljátok utánam. Az utolsó vacsora, a közös asztal csodája, ahol újra magunkra kell találni, újra együtt kell gondolkodni, otthonra kell lenni. A családban akkor kezdődik a baj, amikor valaki nem érzi otthon magát. Ez így igaz az Egyházra is, vannak benne feszültségek, gondok, másként látás.

Ócsai Zoltán: Mennyire fáj nektek az, hogy különböző felekezetekben vagytok, vagyunk?

Kondor Péter: Nehéz kérdés, mert ebben nőttem fel: volt a családunkban római katolikus és evangélikus is. Fel se tűnt, hogy ennek fájnia kéne. Természetes volt, hogy családon belül is külön felekezetekhez tartozunk. Egyszer elmentünk az egyik, aztán a másik felekezet templomába. Később lett világossá számomra, hogy ennek történelmi előzményei vannak. Nem fájdalomnak nevezném, hanem szent célnak és feladatnak. Én nagyon vágyódom a közösségre a testvérekkel és a legtöbb esetben nyitott szívekre találunk és látjuk, hogy a közös bizonyságtételnek lehet ereje. Nem abban van az erő, hogy egymással versengünk, hogy kinek milyen bölcsessége és hagyománya van. Nem fájdalomként, hanem egyfajta feladatként élem meg a különbözőséget.

Felföldi László: Nekem az fájt és fáj, hogy nem keresztények vagyunk, hanem evangélikusok, reformátusok, görögkatolikusok, római katolikusok, és amikor ebből feszültség származik, az fájdalmas. Amikor a másikhoz fordulok, csupán emberséget várnék. Arra kell figyelni, hogy elsősorban krisztusiak legyünk. Ez nem azt jelenti, hogy egyformának kell lenni, de szeretetben, egységben kell élni egymással, mert ettől működik a kapcsolat, mint a házasság is. Az Egyház végtelenül színes. Az a fontos, hogy szeretetben tudjunk egyek lenni, amit ha nem tudunk megvalósítani, az bizony fáj.

Kondor Péter: Nem az egységben, hanem a sokszínűségben kell gondolkodni. Mindnyájunknak van sajátos mondanivalója, stílusa és arca, melyet tudnunk kell hitelesen képviselni. Az igehirdetés nem abból áll, amit a híveknek elmondunk, hanem ami utána következik, hogy tudunk-e emberi arcot mutatni a hívek felé.

Fotó: Hegyi László

 

Pécsi Egyházmegye

Az oldalon közzétett fotók és a szöveg részben vagy egészben történő felhasználása kizárólag forrásmegjelöléssel vagy a Pécsi Egyházmegye írásos hozzájárulásával engedélyezett.

Szentmise közvetítések banner v2

 

Szentmise közvetítések banner v2

 

2024 július
M T W T F S S
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4

Közelgő események

No events

partnerek Báta

partnerek Máriagyűd

partnerek Napi evangélium

partnerek kórházlelkészség