A Pécsi Egyházmegye hagyománya szerint minden évben augusztus 23-án, az egyházmegye alapításának évfordulóján köszöntik a pappá szentelésük valamely kiemelkedő évfordulóját ünneplő lelkipásztorokat. 2023-ban hat paptestvérének adta át a pápai áldást tartalmazó vatikáni dokumentumot Felföldi László pécsi megyéspüspök az egyházmegye papsága jelenlétében a székesegyházban celebrált ünnepi szentmisén.
A liturgián koncelebrált Bíró László nyugalmazott tábori püspök és Máger Róbert, püspöki irodaigazgató, a székesegyház plébánosa. Az ünnepi szentmise szónoka a pappá szentelésének 50. évfordulóját idén ünneplő aranymisés lelkipásztor, Ronta László harkányi plébános volt.
Az ünnep kapcsán az aranymisés szónok kiemelte, ünnepeink akkor érnek valamit, ha emberségben, keresztény értékekben gazdagítják az életünket. A Pécsi Egyházmegye alapításának évfordulója, mely Szent István király egyházszervező tevékenységét állítja elénk, ezért ünnep - fogalmazott Ronta László.
Államalapító királyunk az egyházmegyék alapításával, köztük a Pécsi Egyházmegye alapításával, nem csak a gazdasági fejlődést előmozdító, hanem istentiszteleti központokat hozott létre, ahol helyet kaptak a tudományok és a keresztény művészetek is, megmutatva és kijelölve azt az utat, mely a lelki műveltséghez és kegyelmi élethez vezet. István olyan törvényeket alkotott, melyek keresztény szellemiségből fakadtak. Ugyanakkor jól látta, hogy a hitet nem lehet pusztán törvényekkel átadni, hanem elsősorban életpéldával. Ezért volt fontos számára a lelki centrumként működő egyházmegyék kijelölése és megalapítása.
Ronta László a Pécsi Egyházmegye alapításának körülményeiről szólva elmondta, hogy arról eredeti alapító okirat nem maradt fenn, hanem csak annak egy 1404-ből származó átírata, melyből tudjuk, hogy egyházmegyénk 1009-ben részt vállalt a Szent István által kijelölt küldetésben. Az első pécsi püspök Bonipert volt, akit Szent István állított az egyházmegye élére. Bonipert püspökké szentelése az egyházmegye alapításával egyidőben, vélhetően Győrben történt. Bonipert származása nem ismert, de neve alapján valószínű, hogy Itáliából érkezett hazánkba, talán a pápai küldöttség egyik tagjaként. Szent Istvánról ismert, hogy tudatosan törekedett arra, hogy az udvarában megfordult művelt, külföldi papokat megnyerje a magyar egyháznak.
Így Bonipert az egyházmegye első vezetőjeként nekilátott a pécsi püspökség megszervezésének. Valószínűleg ő volt, aki a hajdani ókeresztény temető területén álló romos kápolnák közül többet rendbehozatott, hogy a székesegyház felépítéséig legyen a püspökség központjában olyan templom, ahol az igeliturgiák mellett a kereszteléseket is meg lehetett tartani.
Bonipert mintegy 3 évtizeden keresztül állt a pécsi püspökség élén és feltehetően egy súlyos betegség miatt kényszerült lemondásra, mivel tudható, hogy a korabeli főpapok életül végéig látták el szolgálatukat. A Pécsi Egyházmegye élén történt változásokról a XII. század végén a Pray-kódexben megőrzött Pozsonyi Évkönyv is beszámolt, melyben olvasható, hogy az egyházmegye második püspöke Mór lett, akinek 1036-ra tehető a püspöki kinevezése.
A Pécsi Egyházmegye immár 1014 éve a Dél-Dunántúl szellemi és lelki központja. Számos kiváló püspöke volt, akik sokat tettek az egyházmegye megszilárdításáért és a város kulturális életéért, köztük a teljesség igénye nélkül Janus Pannonius (1434-1472), Klimó György (1710-1777), Szepesy Ignác (1780-1838) és Dulánszky Nándor (1829-1896), hogy az utókor számára is szellemi és lelki központ legyen ez az egyházmegye.
Az egyházmegyék mai feladata a lelkipásztori, liturgiai és karitatív szolgálat végzése, az egyházi oktatás biztosítása és szervezése, pasztorális tervezés és irányítás, a papság képzése és továbbképzése, valamint szerepvállalás társadalmi és kulturális kérdésekben, melyek együtt járulnak hozzá az egyházmegye közösségének lelki, szellemi és szociális fejlődéséhez, valamint a vallási és erkölcsi értékek átadásához, hogy az utókor számára – mint egykor Szent István idejében - továbbra is szellemi és lelki központ legyen -foglalta össze az egyházmegyék feladatait és küldetését a szónok. Ehhez azonban az evangéliumban olvasott szőlőtőhöz kell ragaszkodni (vö. Jn 15), aki maga Jézus Krisztus. Hívő emberként őrá kell figyelni, mert az Úr tanítása mindig időszerű marad. Ő a sziklaszilárd alap, akire építeni kell az életünket, akire Szent István király is alapozta országának és magyar nemzetünknek a jövőjét. Azért alapított egyházmegyéket, hogy azok irányítsák a nemzetet, a magyar népet, a híveket az Istenhez vezető úton – zárta ünnepi szentbeszédét a Pécsi Egyházmegye alapításának 1014. évfordulóján Ronta László harkányi plébános.
A szentmise az idén jubileumi évfordulót ünneplő lelkipásztorok főpásztori köszöntésével zárult. A 2023-as esztendőben ünnepli pappá szentelésének 60. évfordulóját P. Morvay Imre Pio OH templomigazgató, házfőnök,
55. évfordulóját Simon Ferenc János tb. esperes, ny. plébános,
50. évfordulóját Ronta László tb. esperes, plébános,
40. évfordulóját Mons. dr. Cziglányi Zsolt pápai káplán, plébános
és P. Mátyás János Mihály OSPPE templomigazgató,
25. évfordulóját dr. Kajtár Edvárd teológiai tanár.
Felföldi László megyéspüspök szolgálatuk és érdemeik elismerése mellett átadta a jubiláns papoknak a pápai áldás névre szóló dokumentumait, melyben a Szentatya háláját és örömét fejezi ki, amiért a lelkipásztorok az Egyház csodálatos egységében szolgálhatnak, majd az ünnep a papság közös szeretetvendégségével zárult.
Az ünnepi szentmiséről készült felvétel megtekinthető a Pécsi Egyházmegye YouTube-csatornáján.
Szöveg és fotó: Pécsi Egyházmegye
Pécsi Egyházmegye
Az oldalon közzétett fotók és a szöveg részben vagy egészben történő felhasználása kizárólag forrásmegjelöléssel vagy a Pécsi Egyházmegye írásos hozzájárulásával engedélyezett.
