Felföldi László pécsi megyéspüspök és Bíró László nyugalmazott tábori püspök is felkarolta és támogatásáról biztosította azt a civil kezdeményezést, mely nem kisebb célt tűzött maga elé, mint hogy a szekszárdi Remete-kápolna, hivatalos nevén Kisboldogasszony-kápolna kertjében álló mintegy 150 éves, 12 méter magas berkenyefa nyerje el az Év Fája kitüntető címet. Szavazni október 1-ig lehet a 2023 | Az Év Fája (evfaja.hu) oldalon, ahol a verseny aktuális állása is folyamatosan nyomon követhető.

A Pécsi Egyházmegyei Hivatal azért is támogatja a kezdeményezést és bátorítja az itt élőket, hogy szavazzanak a Remete-kápolna berkenyéjére, mert a díjjal járó ismertség és népszerűség talán nem engedi, hogy a feledés homályába vesszen a mintegy 300 éves kápolna és a hozzá kapcsolódó majd 1000 éves kegyhely története.

Pár kőhajításnyira Szekszárdtól, egy festői völgy déli lankáján, az erdőhatár alatt, szőlőhegyek ölelésben található egy kápolna, mellette pedig egy öreg berkenye áll egymagában. A környék erdeinek csertölgyesei az északibb völgyekbe húzódtak, a szőlőkön túli löszös dombok megközelíthetetlen tetejét és a melegebb fekvésű meredélyeket elfoglalta az akác. A régmúltnak egyetlen fa állít emléket: a kegyhely kerítésén belül menedéket talált, a szabadtéri oltárra árnyékot vető öreg berkenye, amit bár minden idős szekszárdi ismer, de a korát senki sem tudja. Így van ezzel a 90 éves, a környéken felnőtt Márkvárt János bácsi is, aki szerint a fa már az ő gyerekkorában is ekkora nagy volt...

remete berkenye001

A hagyomány szerint egykoron itt, az erdők alján telepedett le egy ismeretlen remete, akit megérintett a táj szépsége és csendje. Építhetett magának egy kalyibáját, majd hozzá egy kápolnát is, ahova – talán éppen a szent életű ember miatt - jöttek az emberek imádkozni, tanácsot kérni, vezekelni, jó példát látni, alázatot tanulni. Így szentült meg a hely a remete körül. Hogy mikor szenderült jobblétre? Nincs adat róla. Egy azonban biztos, hogy a hely, ahol még ma is visszahangoznak imái az erdők alatt, nagybecsű maradt és később az utókor vele azonosítja a kápolnát és a közeli forrást is, amely nem csupán frissítő vizéről ismert, hanem annak gyógyító hatást is tulajdonítanak.

Eszterházy Pál nádor valós leírásai szerint ez a terület már a 11. században kegyhelyként működött, a rajta emelt kápolna a török hódoltság alatt pusztult el. Az 1739-es pestisjárvány elmúltával a környéken élők a Szűzanya tiszteletére új kápolnát építettek, melyet 1757-ben szentelték fel és amelynek kegyszobrát egyenesen Mariazellből hozatták. A Kisboldogasszony-kápolna hamarosan kedvelt búcsújáró hely lett, ahova azóta is minden év szeptember 8-án, Kisboldogasszony-napján tömegek zarándokolnak a búcsúba.

A kápolna kertjében magányosan áll a különleges történetű és szépségű, de ma már sajnos igen ritka berkenyefa. A hajdan nagyon népszerű házi berkenye (Sorbus domestica), amely akár 300-400 évig is él, ma már éppen ritkasága miatt természetvédelmi oltalom alatt áll.

Roppant kemény a fája, egykoron vízimalmok faszögei, puskatusok és prések orsói készültek belőle. Gyümölcse apró körtére, vadalmára emlékeztet, ízletes, de csak túlérettre puhulva fogyasztható, amikor már 30-40 százaléknyi a cukortartalma. Pálinkája ínyencség, egykor aranyárban mérték, a királyok főzetének nevezték. Mára azonban kiszorították a nemes almák és körték, amiket – a berkenyével ellentétben – tárolni lehet télire.

A fafaj vadon élő példányai a középhegységi erdőkben itt-ott még fellelhetők. Tolna vármegyében prof. dr. Kárpáti Zoltán Szálkán írt le belőle az ’50-es években egy példányt. 2014-ben személyesen kereste fel a fát egy elismert berkenyekutató, dr. Sonnenvend Imre, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park egykori igazgatója. Megilletődve állt meg a fa alatt, korát 150 évre becsülte. Felvette a kataszterébe, s azt kötötte a szekszárdiak lelkére, hogy vigyázzanak rá nagyon, mert páratlan botanikai érték egy szakrális helyen. Ennek köszönhető, hogy ma is gyönyörködhetünk páratlan szépségében, mert tudatlanságból fakadóan egyszer már ki akarták vágatni, mondván, hogy állhatna a helyén egy fiatalabb és szebb fa.

remete berkenye01

Ez a szekszárdi berkenye igaz története. Lelkes helyiek 2023-ban benevezték az Év Fája megmérettetésre, s bizakodnak, hogy a verseny hírverésének köszönhetően még legalább 150 éven át büszkék lehetnek rá.

Az Év Fája verseny 2002-ben Csehországból indult, Magyarországon először 2010-ben rendezte meg az Ökotárs Alapítvány, hogy általa felhívja a figyelmet a közvetlen környezetünkben élő fákra és a teremtett világ védelmének fontosságára.

Az Év Fája vetélkedő keretében nem a legnagyobb vagy legöregebb fát keresik, hanem azt, amelyik a jelölőknek valamiért fontos: kapcsolódik hozzá egy helyi történet, találkozási pontot kínál vagy fontos szerepet tölt be az ott élők mindennapjaiban.

A nevezett fák közül a zsűri választotta ki azokat, amelyek részt vesznek a nyilvános döntőben, melyben legtöbb közönségszavazatot elnyerő fa kapja az Év Fája címet. A döntősök közt emellett már ott rejtőzik a Hős Fa cím nyertese is és az Országos Erdészeti Egyesület különdíjasa, de arra, hogy mely fák kapják ezeket a díjakat, csak a közönségszavazás után derül fény.

A szavazatokat 2023. október 1-ig várják a szervezők ITT! Az eredményeket pedig az október 17-i díjátadón hozzák nyilvánosságra.

A szekszárdi remete berkenyéje

Elhelyezkedése: Szekszárd, Kápola tér 10. (46.3503301, 18.6754539)
Faj: Berkenye
Kora: 150 év
Magassága: 12 méter
Törzskerület: 50 cm
Jelölő: Szollár Zoltán, Szekszárdi Fősővárosi kör

Felhasznált forrás: Koncz Ádám kertész személyes jegyzetei és az evfaja.hu honlapon a Szekszárdi Remete Berkenyéje összefoglaló írás
Fotó: Koncz Ádám

Pécsi Egyházmegye

Az oldalon közzétett fotók és a szöveg részben vagy egészben történő felhasználása kizárólag forrásmegjelöléssel vagy a Pécsi Egyházmegye írásos hozzájárulásával engedélyezett.

Szentmise közvetítések banner v2

 

Szentmise közvetítések banner v2

 

2024 április
M T W T F S S
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Közelgő események

HOLY MASS - Angol nyelvű szentmise a székesegyházban:
-
2024. 04. 21. - 2024. 04. 21.
Lelki délutánok - Paks:
-
2024. 04. 21. - 2024. 04. 21.
Férfitalálkozó :
Paks -
2024. 04. 26. - 2024. 04. 26.
Férfitalálkozó :
Tamási -
2024. 05. 03. - 2024. 05. 03.
Egyházmegyei szabadegyetem 2024/3:
-
2024. 05. 08. - 2024. 05. 08.

partnerek Báta

partnerek Máriagyűd

partnerek Napi evangélium

partnerek kórházlelkészség