Janus Pannonius halálának 551. évfordulója alkalmából október 11-én koszorúzással emlékeztek a költő, püspökre a pécsi székesegyház altemplomában található sírjánál. A Janus Pannonius Díj Alapítvány kuratóriuma által szervezett megemlékezésen részt vett Mayer Mihály, a Pécsi Egyházmegye nyugalmazott püspöke, aki a koszorúzást követően szentmisét celebrált püspök elődje emlékére a székesegyházban.
A Janus Pannonius Díj Alapítványt az első magyar költő emlékének megőrzésére néhai Szőcs Géza költő, drámaíró hozta létre. Benyhe István, az alapítványi kuratóriumának elnöke köszöntőjében felidézte Janus Pannonius korának történelmi hátterét, méltatva az első magyar költő, a Pécsi Egyházmegye 26. püspöke, korának egyik legbefolyásosabb személyisége emlékét.
Az 1434-ben Csezmicei János néven született Janus Pannonius 1447-től Ferraraban tanult, majd 1454-től a padovai egyetemen jogi tanulmányokba kezdett. 1459-től 1472-ben bekövetkezett haláláig III. János néven pécsi püspök volt. Diplomáciai, politikai tevékenysége mellett élete végéig írt verseket. Költészetének latin nyelvezete, témája, világképe és hangulata az itáliai humanizmusból eredezett. Mély istenhite mellett nagyra értékelte a földi életet, a békét, a kultúrát, a természetet és a költői halhatatlanságot.
Felmérve korának társadalmi, politikai folyamatait, megértette, hogy a törökkel folytatott harcok kimenetele Magyarországra, és ezen keresztül az egész keresztény Európára döntő hatással lesz. Ez a meggyőződése vezette végül a Mátyás királytól való elfordulásához is, aki sereget küldött az összeesküvők elfogására. Az Itáliába menekülő tüdőbeteg püspök a Zágráb melletti Medvevárban halt meg.
Földi maradványait 1991-ben a pécsi székesegyház renoválásakor fedezték fel, majd antropológiai vizsgálatok igazolták, hogy a költő csontjait találták meg. A megállapított életkor, a magasság, valamint a betegség, amelyben az elhunyt szenvedett, megfelelt annak, amit Janus önmagáról írt. Az antropológusok szakvéleménye mellett a sír helye, a tüdőbetegség okozta halál miatti kátránynyomok, továbbá a csontváz bal tenyere alatt, a jobb combnyakon talált, az 1464-ben felszentelt II. Pál pápa ólomból készült bullája azt támasztotta alá, hogy Janus Pannonius nyughelyére bukkantak.
2008. október 21-én szentmisével egybekötött szertartás keretében temették újra a pécsi székesegyház altemplomában. Koporsóját Dulánszky Nándor püspök nyughelye mellé helyezték. Síremléke - egy carrarai márványból faragott, földre hulló lepel és a költőt ábrázoló bronz fejszobor - Rétfalvi Sándor Munkácsy Mihály-díjas érdemes szobrászművész alkotása.
Halálának 551. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezés részeként az alapítvány tagjai, valamint Mayer Mihály nyugalmazott püspök koszorút helyezett el Janus Pannonius sírján, majd a tisztelgés püspöki szentmisével zárult a székesegyházban.
A szertartáson Mayer Mihály nyugalmazott püspök német nyelven köszöntötte a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola által szervezett, a szentmise időpontjában Pécsen zajló nemzetközi konferencia szentmisére ellátogatott résztvevőit.
Szentbeszédében Janus Pannonius püspöki keresztény helytállását tanúságtételként állította a hallgatóság elé, akinek - mint fogalmazott - élete és saját hitvallása hitelesíti és tanúsítja az Egyház hitvallását, mely nem csak az akkori idők ideológiáját múlta felül, hanem a mai individualista világ megkérdőjelező időszakán is túlmutat. Ezért püspökként felmutatott értékrendje ma is hiteles és érvényes – emelte ki beszédében Mayer Mihály nyugalmazott püspök.
Szöveg és fotó: Pécsi Egyházmegye
Pécsi Egyházmegye
Az oldalon közzétett fotók és a szöveg részben vagy egészben történő felhasználása kizárólag forrásmegjelöléssel vagy a Pécsi Egyházmegye írásos hozzájárulásával engedélyezett.
