Legyünk Isten szeretetének, csöndjének hordozói, fényének, világosságának átadói – mondta Felföldi László püspök március 30-án, nagyszombat este a pécsi Szent Péter- és Szent Pál-székesegyházban celebrált húsvéti vigílián, melyben hírül adtuk a világnak, hogy Krisztus dicsőségben feltámadt a halál sötétségéből. A főpásztor arra hívott minden hívő embert, hogy bátran adják tovább Jézus Krisztus fényének és világosságának gazdag üzenetét.
A szentmisén koncelebrált Máger Róbert, az Egyházmegyei Hivatal püspöki irodaigazgatója, a székesegyház plébánosa és Resch András egri főegyházmegyés pap, a Neokatekumenális Út Közösség lelkipásztora. Az asszisztenciában szolgáltak a Pécsi Egyházmegye papnövendékei.
A szimbólumokban rendkívül gazdag liturgia kezdetén a sötétbe burkolózó templom előtti téren Felföldi László püspök a tűzszentelés szertartásában megáldotta a tüzet, melynek lángjával meggyújtották a Jézus élettelen testét szimbolizáló húsvéti gyertyát.
A főpásztor és asszisztenciája csendben vonult be a templomba húsvéti gyertyával, melynek lángját a hívek egymásnak adták tovább, a fellobbanó gyertyaláng fénye pedig lassanként betöltötte a székesegyházat, szimbolizálva Jézus dicsőséges feltámadását. Miközben a menet a húsvéti gyertyával a szentély elé érkezett, háromszor hangzott fel a Megváltó feltámadott életét ujjongva hirdető ének: Krisztus világossága! Istennek legyen hála!
A liturgiában felcsendült az Exultet gyönyörű éneke, mely a húsvéti öröm kiáradását közvetítve sorolja fel az életünket átalakító kegyelmeket, melyek a húsvéti éjszakán fakadtak.
Az olvasmányokban arról hallhattunk, miként mentette meg népét Isten a régmúlt időkben, majd hogyan küldte el hozzánk Szent Fiát, a Megváltónkat az idők teljességében.
Ezt követően felhangzott a Glória, az Egyház Istent dicsőítő éneke, miközben a szent három nap csendje után megszólaltak a székesegyház harangjai, az orgona és a templom valamennyi csengője, felgyulladtak a fények, hogy a feltámadás örömhírét hirdessék.
A szentlecke után újra felhangzott a negyvennapos böjti időben nélkülözött örömének, az Alleluja, az evangélium pedig Jézus Krisztus feltámadását hirdette.
Szentbeszédében Felföldi László életünk éltető csöndjéről beszélt. Mint mondta, az emberiség élete a csöndben kezdődött, és csöndben történt a megváltásunk: a születés, a kereszthalál és annak csúcspontja, a feltámadás mérhetetlen csöndje. Korunk világa betegesen éhezi és szomjazza a csöndet, a szeretet csöndjét, mely a levegő és a szeretet melletti másik életfeltételként visz minket előre, mert csak a csöndben érlelődhet az életünk.
Rámutatott, az emberiség életében mindig volt zavar, de az elmékben és szívekben mesterségesen, tudatos gonoszsággal soha nem okoztak ekkora sötétséget, mint a mi életünkben. A hazugság, a zavar, a bizonytalanság mély sötétsége borult ránk és ebben a sötétségben megszületett a félelem.
Az a félelem, amit nem lehet legyőzni fegyverrel, amit nem lehet legyőzni okoskodással, az a sötétség, amit egyedül és kizárólagosan Krisztus világossága képes legyőzni, egyetlen szál gyertya világával. Nehéz fénynek lenni és elhinni, hogy képesek vagyunk mások életébe világosságot, fényt hozni, mert sötétségben vagyunk. De a magunk parányi fényét át tudjuk adni, meg tudjuk vele gyújtani a másik ember gyertyáját és akkor fény születhet. Ez nem a szokványos húsvét éjszaka, hanem a létkérdés éjszakája, az embernek maradás éjszakája, az emberiség nagy családja, a Földünk, mint közös otthonunk megmaradásának titka múlik rajta.
Nem egy tanításról van szó – emelte ki beszédében a püspök –, nem egy kétezer éves üzenetről. Krisztus akkor és ma is ideáll közénk és ma is azt mondja: Én vagyok a világ világossága, azt akarom, arra vágyom, hogy életetek legyen és bőségben legyen.
Ennek a fénynek az igazi nagy győzelme a szívben nekünk keresztényeknek a keresztségünk. Az Egyház ebben a sötétségben, ebben a csöndben egy óriási megújulás útjára lépett, olyanra, amely mindent felül fog múlni és új lendületet fog hozni. De ebben hinni kell! Nem a zavart kell várnunk, hanem a megújulást, az életet, a lendületet a családok és az egyházközségek életében.
A főpásztor beszédében köszöntötte a Neokatekumenális Út Közösség (katolikus lelkiségi irányzat – A szerk.) székesegyházban megjelent, hófehér ruhába öltözött résztvevőit, akik – mint fogalmazott – szívükben megvívták a maguk harcát, és ellene mondtak a gonosznak, a sötétségnek, és Krisztus mellett, a feltámadás és a világosság mellett döntöttek.
A csönd mindnyájunk szíve legmélyén várakozik ránk és arra, hogy leüljünk egymással csöndes beszélgetésekre hittel és imádsággal – figyelmeztetett a főpásztor. Annyi sötétség van a fejünkben és a szívünkben, hogy szükségünk van látni a fényt, Krisztus fényét, hogy átragyogja a sötétséget, hogy keresztény közösségünk az emberiséggel és nagy családunkkal, az Egyház tagjaival újra ébredjen, újra életet éljen. Ne engedjük, hogy a sötétség, a világ félelme, a gerjesztett háborúk pusztítása a szívekben, a lelkekben tönkre tegye életünket, családjaink életét.
Legyünk Isten szeretetének, csöndjének hordozói, fényének, világosságának átadói és akkor Krisztus feltámadása meg fog erősíteni, új útra fog vezetni, velünk jön és azt mondja a szívünkben, amit az apostoloknak is sokszor elmondott: Békesség nektek! Én vagyok. Én VAGYOK. Ne féljetek! (vö. Lk 24) – zárta húsvéti szentbeszédét Felföldi László püspök.
Ezt követően a főpásztor megáldotta a vizet, majd meghintette vele a híveket, akik kezükben a húsvéti gyertyájukkal, megújították keresztségi fogadásukat. A húsvéti vigília zárásában a püspök köszönetet mondott az egyházmegye papságának és minden szolgálattevőnek a nagyböjti előkészületben való közreműködésért, majd áldott ünnepet, csöndet, fényt és világosságot kívánt mindnyájunknak, hogy valóban öröm, szeretet és béke legyen mindenki szívében.
A zenei szolgálatban a Pécsi Bazilika Mozart Kórusa, az orgonánál Kovács Szilárd Ferenc, a Pécsi Bazilika orgonaművész-zeneigazgatója működött közre.
A vigília szentmise megtekinthető a Pécsi Egyházmegye YouTube-csatornáján:
Szöveg és fotó: Pécsi Egyházmegye
Pécsi Egyházmegye
Az oldalon közzétett fotók és a szöveg részben vagy egészben történő felhasználása kizárólag forrásmegjelöléssel vagy a Pécsi Egyházmegye írásos hozzájárulásával engedélyezett.
