A Pécsi Egyházmegye fogadalmi búcsúját Nagyboldogasszony, azaz Mária mennybevételének ünnepéhez kapcsolódva idén augusztus 17-én, szombaton tartják a máriagyűdi kegyhelyen, ahova nagy szeretettel hívják és várják a híveket, az egyházmegye valamennyi egyházközségének közösségeit. Az ünnepi szentmisét 10 órai kezdettel Felföldi László pécsi megyéspüspök és Fekete Szabolcs Benedek szombathelyi segédpüspök celebrálja az egyházmegye papságával a kegyhely szabadtéri oltáránál.
Nagyboldogasszony ünnepe hagyományosan a Pécsi Egyházmegye fogadalmi búcsúja, egyben a máriagyűdi kegyhely három napon át - idén augusztus 15-én, az ünnep napján, valamint 17-én és augusztus 18-án tartó - főbúcsúja, amikor az egyházmegye fogadalmi búcsújának ünnepi szentmiséjére a kegyhely szabadtéri oltárához viszik a Mária-kegyszobrot. A liturgián való részvétel mellett lehetőség lesz szentgyónás végzésére, valamint a Fájdalmas Szűzanya szobrához zarándokló rózsafüzér körmenethez is lehet csatlakozni.
Nagyboldogasszonykor azt ünnepeljük, hogy Szűz Mária földi élete végén testestől lelkestől felvétetett a mennyországba. Az ősegyházig visszanyúló hagyomány szerint a Megváltó nem engedte át édesanyja, Mária holttestét a földi enyészetnek, hanem halála után föltámasztotta és magához emelte őt a mennyei dicsőségbe.
Szent István király olyan fontosnak tartotta Mária égi születésnapját, hogy ezen a napon ajánlotta Magyarországot Szűz Mária oltalmába. Ezért nevezzük Máriát Magyarország égi pártfogójának, vagyis Patrona Hungariae-nak. Szent István 1038-ban Nagyboldogasszony napján hunyt el.
Nagyboldogasszony parancsolt ünnepén minden megkeresztelt katolikusnak részt kell vennie szentmisén, hogy az Egyház közösségében tapasztalják meg Isten végtelen szeretetét. Máriagyűdön az egyik legrégebbi magyarországi Mária-kegyhelyünk található, mely több jelentős zarándokútvonal állomása. A rómaiak idején is lakott településen már 1333-ban állt plébániatemplom, és a török időkben is folyamatos volt a misézés. A források szerint 1689-ben Mária-jelenések történtek a településen, meylnek egy 1698-ban készült kegyszobor állít emléket, amelyet a Rákóczi-szabadságharc idején Eszékre menekítettek és azóta is ott őrzik.
1706-ban a Mária-jelenések megismétlődtek a településen, ezért 1713-ban Nesselrode Ferenc Vilmos pécsi megyéspüspök új kegyszobrot adományozott a kegyhelynek. 1738-tól tömeges zarándoklatok indultak Máriagyűdre fogadalmi körmenetekben, ezért 1739 és 1742 között a templomot kibővítették. A csodás gyógyulások miatt 1805-ben VII. Piusz pápa Máriagyűdöt hivatalosan kegyhellyé nyilvánította.
1950-ben a kommunista uralom elűzte a kegyhelyet fenntartó ferences szerzeteseket, de ennek ellenére a kegyhely tovább működött. A rendszerváltozást követően a kegytemplom megújult: új tetőt, toronysisakot, fűtést, padlózatot, világítást és új freskókat is kapott. 2008. június 24-én XVI. Benedek pápa basilica minor címet adományozott a kegytemplomnak, melyet napjainkban búcsús zarándokok, de sok turista is felkeres. A kegyhely honlapja ITT érhető el.
Szöveg, fotó és grafika: Pécsi Egyházmegye
Pécsi Egyházmegye
Az oldalon közzétett fotók és a szöveg részben vagy egészben történő felhasználása kizárólag forrásmegjelöléssel vagy a Pécsi Egyházmegye írásos hozzájárulásával engedélyezett.
